A táblán belüli zónák lehatárolására több módszerrel is találkozhatunk. Azok a módszerek, melyek a talajmintavételezést, vagy egyes talajfizikai jellemzők (pl. elektromos vezetőképesség) mérését tekintik első lépésnek, azt feltételezik, hogy a táblán belüli különbségekért csak, vagy elsősorban azok a tulajdonságok felelnek A manapság egyre jobban divatos, drónnal történő monitorozás sem nyújt szakmailag megnyugtató megoldást, hiszen repülésenként ez is csak a vegetáció pillanatnyi állapotát mér fel, így a zónakijelölés pontossága kérdéses. Ez akkor lenne pontosabb, ha folyamatosan repülnénk a területeinket, és nem utolsó sorban, megfelelően végezzük el az utólagos kiértékelést, bár termőképességet akkor sem kapnánk, csak a jól ismert NDVI alapú kiértékelések számértékeit. A valóságban azonban sokkal több tényező befolyásolja a növények növekedését. Valamennyi ilyen tényező együttes hatása egyedül a hozamban mérhető.
Gyakran felmerülő kérdés az is, hogy mekkora az optimális zónaméret. Nyilván vannak racionális korlátok, mint a kijuttatást végző munkagépek munkaszélessége, illetve a laborba küldendő talajminták száma, amik miatt túl sok és túl kis méretű zónát nincs értelme kijelölni. De nem tartjuk helyesnek az egységes, előre meghatározott zónaméret, esetleg zóna elrendezés (pl. szabályos rács) használatát sem. Ebben az esetben ugyanis nem vesszük figyelembe a terület tényleges heterogenitását és nagy a valószínűsége, hogy akár jó és rossz termőképességű területeket is bevonunk ugyanabba a zónába. A homogén részeken pedig úgy alakítunk ki zónákat, hogy azok adottságai között érdemi különbség nincs. A helyes útnak a valós heterogenitás mérését és annak lekövetését látjuk. Ehhez persze kellő mennyiségű és megbízhatóságú információra van szükség.
A mi megközelítésünk szerint a helyes út a hozam vagy a hozammal minél szorosabb korrelációt mutató paraméter több éves mérésére alapozott zóna lehatárolás.
Miért?
- mert a hozam összegzi minden tényező hatását, amelyek a növényeim növekedését befolyásolja
- mert képet kapok általa a terület heterogenitásáról
- mert a tápanyag visszapótlás tervezésekor meg kell tudnom adni, hogy mekkora hozamot tervezek az egyes zónáimban
- mert minden zónában a legjövedelmezőbb termésszint elérése törekszem
A talaj tápanyag ellátottságának vizsgálatát mi is elengedhetetlennek tartjuk, de a már kijelölt zónákban végezzük.
Mivel kombájnnal mért hozamtérkép sok esetben nem áll rendelkezésre, ill. azok pontossága erősen változó, előnyben részesítjük a műholdas távérzékelésre épülő megoldásokat, amennyiben az alkalmazott módszer által adott eredmény kellően szoros kapcsolatot mutat a valós hozammal. Mivel a műholdfelvételek sok évre visszamenően elérhetőek, nincs szükség újabb éveken át tartó adatgyűjtésre, a zónázás elvégezhető.
A Trimble Power Zone felülete a korábbi évek termőképesség index (CPI) térképeivel
A Trimble Power Zone a Trimble növény egészségi monitoring megoldására (Crop Health Imagery) épül. Ez havi 3-5 db felhőmentes, Landsat és Sentinel műholdképekre épülő, térbeli és spektrális korrekción átesett, egyedi algoritmussal előállított kalibrált vegetációs index térképeket állít elő a növényállományról. A szezon során készült felvételeket felhasználva, azokat összesítve minden szezonról 1 db termőképességi index (CPI) térkép készül, mely a táblák egyes részei közötti termőképességbeli különbséget mutatja. Ezek a térképek elkészülnek 8-10, akár 15 évre visszamenően. Elemzésüket és a termelővel történt egyeztetést követően a nem releváns évek térképei kizárhatóak (osztott művelés, vadkár, stb.). Az elemzésben bent hagyott évek termőképességi index térképeiből a rendszerben elkészíthető a terület zónatérképe, és minden zónához meghatározásra kerül annak termőképességi indexe. Mindez egy szabvány shp fájlként kerül mentésre, mely aztán más alkalmazásokba betölthető. Így pl. a mAXI-MAP szoftverünkbe, ahol e zónatérkép és termőképességi térkép alapján a differenciált műtrágyázási tervek pár kattintással elkészíthetőek. Ehhez fontos lépés a már említett talajmintavétel, mely szintén e zónákat követve történik meg. A Power Zone által meghatározott termőképességi index által minden zónára meghatározható az ott reális hozamszint, a trágyázási szaktanácsadó rendszerbe már így kerülnek az adatok – minden zóna egyedi tervezett hozam szintje és talajvizsgálati eredményei. Ennek megfelelően a szaktanács sem táblára, hanem zónákra fog elkészülni.
2019, 2017 és 2014 év termőképességi index térképe és a kész zónatérkép a termőképesség indexekkel
Ha végiggondoljuk a folyamatot, láthatjuk, hogy milyen hatalmas adatbázisra épül. Ehhez megfelelően erős informatikai háttérre van szükség, melyet a Trimble felhő alapú szoftvere biztosít. A tábla határvonalak feltöltését követően jellemzően 24 órán belül elérhetőek az egyes évek termőképesség térképei. Ebből a zóna lehatárolást szolgáltatásként végezzük partnereink számára ugyanebben a szoftverben, a területeket érintő konzultációt követően. Nem ismerünk hasonló alkalmazást, mely hasonlóan nagy adatbázisra épülve, ilyen gyorsan lehetővé tenné a szakszerű zóna lehatárolást.
Szöveg és kép: Okvátovity István, térinformatikus fejlesztő
Szakértői szemmel
Kocsmárik János, precíziós gazdálkodási területi képviselő
A Power Zone előnye, hogy sok évre visszamenően betekintést ad a tábla termőképességébe, a hozammal szoros összefüggést mutató paramétert mér, és az elemzés során ki tudom zárni a hibás adatokat. Ez garantálja a helyes zóna lehatárolást.
