Ahová a Horsch hazajár

Ahová a Horsch hazajár

Egy gépberuházáskor mit kell figyelembe venni, hogy jól lehessen dönteni?

Először is gazda ismerje a saját területének adottságait, legyen kitekintése arról, hogy a különböző márkák mire képesek, fontos az ár, de az legalább annyira, hogy ki milyen szolgáltatást tud mögé tenni. Lassan ott tartunk, hogy az elsődleges szempont a szolgáltatás lesz, mivel egyre nehezebb megfelelő szakembert találni. Akkor pedig a gépnek kell jónak lennie. Fogalmazta meg véleményét Bartha Sándor, a Solum Zrt. műszaki igazgatója.
 


A komáromi Klapka MGTSZ-ből alakult részvénytársaság, 1500 hektáron gazdálkodott, amiből 1100 hektárnyi az öntözött terület. Az utóbbi három év mozgalmas volt a cég életében, kétszer is tulajdonosváltást éltek meg. Az utolsó több, mint egy éve zajlott le, az új tulajdonosi kör szakmai befektetőként viselkedik, hosszú távon gondolkodik, komoly összegeket fordít az állattenyésztés és a növénytermesztés fejlesztésére. Bővült a cég, egy helyett két tehéntelepük és egy üszőtelepük lett, s az ötezer állatot el kell látni takarmánnyal. „Ennyi szarvasmarha számára 1500 hektáron nem lehetett a takarmányt megtermelni (öntözött körülmények között sem), így bérművelés, integrációval külső területeket is bevontunk, napjainkban kb. 3000 hektáron gazdálkodunk”– vázolta a kialakult helyzetet a szakember. Az átalakított vetésforgó a tehenészetnek van alárendelve. Mindig az állattenyésztők határozzák meg, hogy milyen tömegtakarmányra van szükség, a növénytermesztő eszerint állítja össze a vetésforgót, a műszakiak meg ennek megfelelően kezelik a gépparkot.
„2013-14 környékén száraz év volt, és küzdöttünk az őszi szántással. Akkor már kapcsolatban álltunk az AXIÁL-lal, és két másik nagyobb gépkereskedő céggel. Az volt feléjük a kérésem, mivel nem tudtunk szántani, hozzanak helyette olyan eszközt, amivel képesek leszünk megművelni a talajt. Így érkezett a céghez a négyméteres munkaszélességű Horsch Tiger, és ahol az eke csak „szikrázott”, mert olyan száraz volt a föld, ez működött. Így az a gép itt is maradt, nem engedtükissza” – mesélt az első találkozásról a szakember A következő évben jött az üzletkötő, hogy folytathatják-e tovább a HORSCH-vonalat. Éppen vetőgép csere előtt álltak, kipróbálták a Horsch Prontót, ugyanúgy megbízhatóan működött. Tehát 2015-ig már két HORSCH-eszköz is betette a lábát Komáromba, és ettől kezdve szabad utat kaptak. „Természetesen minden gépbeszerzésnél ártárgyalást folytattunk le, és rendszeresen a Horsch jött ki belőle nyertesen. Volt egy „pici” előnye, mivel már bizonyított. A konkurens márkáknak nehezebb dolguk volt, mert egyenlőség esetén a már bevált márkát részesítettük előnyben” – jegyezte meg a műszaki igazgató.
A HORSCH azzal emelkedik ki a többi talajművelő eszköz közül, hogy „van benne” anyag, ami régi mondás, de valóban így van. A többi, konkurens gépekhez képest egyszerűbb, erősebb, robosztusabb felépítésű. A Tiger kilenc éve bizonyít, s éves szinten 3-4 ezer hektárt munkál meg. Egy 50-100 hektáros gazdát élete végéig kiszolgálna. A sikeren felbuzdulva később egy hatméteres Horsch Tigert is megvásároltak.
Úgy kellett kialakítaniuk a gépparkot, hogy egyre rövidebb idő alatt kell az adott feladatot elvégezni, tehát szűkülnek az időablakok, miközben a terület növekszik. Legfontosabb szemponttá a hatékonyság vált. Adott időegység alatt a lehető legtöbb területet szükséges megművelni, amihez nagyobb gépszélesség, több lóerő és magasabb munkasebesség kell.
 



„Amikor megvásároltuk az első Horsch gépünket, fordulat következett be a talajművelési rendszerünkben. Elfelejtettük a szántást, áttértünk a forgatás nélküli művelésre, a minimumművelés irányába mozdultunk el. Végeztünk olyan kísérleteket, hogy a rozst lefektettük, és abba a Horsch direktvetőgéppel elvetettük a másodvetésben a silókukoricát. A kísérleti tábláról átlag 38 tonna/hektár jött le, a munkaművelet egy hengerezéssel és egy direktvetéssel megoldható volt, a mellette lévő táblán három műveletet végeztünk, ahol három tonnával kevesebb termett” – magyarázta, lehet számolni a költségeket.
Ahogyan növekedtek a kukoricaterületek, egyre több silót kellett előállítani, így kerültek képbe a Horsch Maestro direktvetők. A Horsch mellett szólt, hogy szerkezeti felépítésben nagyon egyszerű gép, így kisebb a meghibásodás lehetősége. Szerencsére anyagminőségben, anyagvastagságban, akárcsak a Tigernél, azonos elvet követnek. Már több mint egy szezonon túl, beváltották a hozzá fűzött reményeket. A kukorica direktvetés, a területi adottságok, a vetésforgók miatt kultivátorokat is rendeltek, s rendben megérkeztek a sorközművelő Transformerek. Ha már direktvetés, akkor a kalászosokat is vessük ilyen géppel és „lett” egy Horsch Avatar. :)

„Az önjáró szántóföldi permetezőgépek kategóriájában nem nagy a tolongás, körülbelül három-négy márka, ami szóba jöhet. Mivel kapacitást kellett növelni, ezért ismételten szétnéztünk a piacon, ennek eredményeként újra a Horschra esett a választás, a műszaki igényeiket figyelembe véve a Leeb 5.300 VL önjáró és a Leeb 4 AX vontatott szántóföldi permetező bizonyult a legmegfelelőbbnek” – nyugtázta a szakember. Megvásárolták hát az önjáró Horsch permetezőt, amihez távfelügyelet is tartozik, látják az adatokat, mit csinál, merre jár a gép.
„Amikor megjelent a precíziós pályázat, az AXIÁL ajánlott egy precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó csomagot. Ez a terület igazi dzsungel, nagyon nehéz jól választani, de mivel mi nagyüzem vagyunk, sőt még nagyobb üzem, ezért a kör nagyon szűkült. Itt ugyancsak az AXIÁL nyert a Vantage csomagjával. Azt is látni kell, napjainkban a leggyengébb láncszem a gépkezelő lett. Szinte nem lehet úgy korszerű gépkapcsolatot vezetni, hogy ne mozogj otthonosan az informatika világában” – fogalmazta meg véleményét Bartha Sándor.
 

Szöveg, fotó: Viniczai Sándor

Forrás: AXIÁL Híradó 2022. évi 5. szám

Elérhető

Kapcsolódó cikkek