Talajművelés és vetés

Talajművelés és vetés

Idén is megmutatkozott, hogy a nyári betakarítás mennyire kacifántos. A tavaszi nagy szárazság, aztán a hirtelen jött sok csapadék rányomta bélyegét az eredményekre.

 

Néhol rekord közeli lett az árpatermés, ellenben volt, ahol 1-2 tonna/hektár jött le. A repce nem döntött maximum rekordot, itt is találni mindenféle szórást. Aztán a csapadék több felé belvizeket okozott, így lehet, hogy a búza aratása néhol elhúzódott és az utolsó parcellák becsúsztak augusztusba.

Azt már nagyon rég tudjuk, hogy a víz az úr! – a tavaszi aszály után megjöttek az esőzések, és megdőlt az eddigi legnagyobb mennyiségű csapadék rekordja.

A talajműveléssel nem nagyon tudjuk befolyásolni a csapadékeloszlást, azonban igenis lehet tenni a lehullott víz megőrzéséért a talajban.

Tavasszal látszott, hogy ahol nem állították fejére a földet, ott nem száradt úgy ki a talaj, és vetéskor nem kellett nagyon mélyre tenni a magvakat. A mulcsos talajművelés előnye, hogy kevesebb energiával lehet dolgozni, és ha megtanulták a növényvédelmet, akkor az sem kerül többe.

 

Joker CT MiniDrill aprómagvetővel

Cruiser tarlóápolásban. A Cruiser lúdtalpkapa teljes átfedéssel dolgozik.

 

Igaz, hogy a szántás után tisztább a föld felszíne, de meddig?

Az aratás utáni sekély tarlóhántás biztosítja a kihullott magvak kikelését és a párolgás megszűnését. Tudni kell, hogy a tarlót csak úgy otthagyni olyan, mintha kis kéményeken keresztül szellőztetnénk a földet.

A kikelt árvakelést nem szabad hagyni, hogy nagyra nőjön, mert sok vizet elszív az őszi vetésűek elől, és nagyon rögös lesz a magágy. A tarlóápolást érdemes akkor elvégezni, amikor az árvakelés körülbelül tíz centiméteres, egy golyóstoll hosszúságú. Lehet vegyszeresen, vagy szántóföldi kultivátorral, sekélyen vagy mélyen, a talajállapotok függvényében. Eső után, sok helyen el lehet végezni a tarlóápolással egy menetben akár a mély műveleteket is.

Ahol a gabonát kukorica követi, az alapműveletet is el lehet végezni a zöldítéssel egy menetben. A takarónövény-keverékek biztos ki fognak kelni, van annyi nedvesség a talajban.

Az őszi alapművelést Tigerrel elvégezve nyugodni hagyhatják a talajt.

 

Tiger 6 AS alapművelés

Kukorica vetés bakhátas talajművelésbe

 

Tavasszal egy sekély talajművelés után jöhet a vetés, illetve aki sávosan vetette a takaró növényt, talajművelés nélkül is vethet.

A kukorica vetése egyre érdekesebb képet mutat. Lassan beillene pókerjátszmának is, ki tud és mer nagyobb vetési sebességet mondani. A termés nagyrészt vetéskor dől el, a technikától és a technológiától függően. Az előbb említett talajművelés, és ennek következtében a kelés, valamint a magvakat pontos mélységbe helyező technika, illetve az ezekkel meghatározott kelés az indulási pont. A legtöbb termelő a kukorica, napraforgó vetése után csak a tőtávolságot látja. Azonban ennél valamivel fontosabb az egyöntetű, robbanásszerű kelés. Az elhúzódó kelés következtében a kisebb növények depresszióban szenvednek így kevesebb is lesz a hozamuk.

A HORSCH teljesen átformálta a Maestro vetőgépet. Új adagolót fejlesztett ki, amely nem igényel különösebb beállítást. A gépkezelő csak beönti a vetőmagot a tartályba, beállítja a mélységet, a tömörítőkerék nyomását, a magfogó kerék állását és végzett is a kinti állításokkal.

Ezután monitoron beírja a kívánt vetőmagmennyiséget, és indul is a vetés. A monitor mutatja a pontosságot, és a maximális pontosság elérése érdekében csak a ventilátor fordulatszámán (vákuum vagy nyomott levegő mennyiségén) kell állítani!

 

A HORSCH teljesen átformálta a Maestro vetőgépet: 1. kép - Maestro AirVac adagoló 2. kép - Maestro AirSpeed adagoló 3. kép - Ujjas tömörítő

 

Miért vákuum vagy nyomott levegő? Kinek melyik felel meg jobban.

A hagyományos vákuumos adagolókban a vetőmag miután levált a vetőtárcsáról, gravitációsan esik az ejtőcsőben, egy kevés indulási sebességet kapva a vetőtárcsa, forgási sebességéből. A nyomott levegős rendszerben a csőben repül, nagy sebességgel a vetőmag.

A HORSCH Maestroban mindkét esetben ugyanaz az adagoló, sebességnövelésével mégis jobban tartja a nyomott levegős a tőtávolságot.

Az ejtőcsöves rendszerben attól függően, hogy hányszor pattan meg a mag az ejtőcsőben, késhet, és ettől változik a tőtávolság. A nyomott levegősben erre nincs lehetősége, mert a 45 centiméteres esési magasságon nagyon gyorsan áthalad a vetőmag.

Mindkét rendszernek van előnye a másikkal szemben. A nagy sebesség következtében hamarabb lesz kész a munka. Ellenben lehet, hogy vetőgépet is hamarabb eléri a végzete. Ez jó lehet az alkatrész-forgalmazónak, de nem biztos, hogy a termelők is szeretnék.

A vákuumos géppel többféle növényt lehet egyenletesen vetni.

A Maestrók alapban hidraulikus csoroszlyanyomás-állításúak, kivétel a Maestro DV – itt ez opció.

 

Maestro 8 CX MTS

Újdonság az európai piacon – Maestro SV SplitRow

 

A hidraulikára rá lehet szerelni egy szelepet és ettől fogva automatikus a csoroszlyanyomás állítása. Ha most elgondolkodnak azon, hogy legtöbben tavasszal egyszer állítanak a rugón, és lehet, hogy így fejezik be az szezont, akkor a hidraulikus már óriási előrelépés, és az automatikus azt jelenti, hogy mindenütt ugyanazon a mélységben lesz a vetőmag.

Ezen felül nagyon gyorsan és kényelmesen lehet reagálni a megváltozott talajkörülményekre.

A magvakat a magfogó kerék ágyazza be pontosan. Különböző talajkörülményekhez különböző tömörítőkerekeket lehet/kell használni. Nehéz, nedves talajon jó munkát végez az ujjas tömörítő kerék, a lazább földeken a tüskés.

A Maestro vetőgépek jellemzője még a nagy tartálytérfogat. A Maestro 8 CV – 8 sor – már 800 literes központi magtartállyal is elérhető. A műtrágyatartály 3000 literes.

A Maestro 12 SV (9 sor/75 cm) nagy kocsija 8000 literes, amelyet kétféleképpen lehet osztani, 6000 liter műtrágya és 2000 vetőmag, vagy fele-fele arányban. Ez a második tartályforma érdekes lehet azon termelőknek, akik sok szóját vetnek, így jóval kevesebbszer kell tankolásért megállni.

Újdonság az európai piacon a SplitRow Maestro. A 75 cm sortáv közé betettek még egy sort, így a kukoricát, napraforgót lehet 75 centiméterre vetni, a szóját, repcét, 37,5-re.

A megújult Maestro vetőgép sokszínűségével teljesen kielégíti a termelők igényeit, vákuumos vagy lőtt levegős kivitelben is!

 

Szöveg: Szász Zoltán, HORSCH-szaktanácsadó

Képek: HORSCH

Forrás: AXIÁL Híradó 2020. 04. szám – 33. Bábolnai Gazdanapok különkiadás

 

Elérhető

Kapcsolódó cikkek