Hivatalos nevükön pilóta nélküli légijárművek, azaz UAV-k. A jövőben Papp Péter menedzseli ezt a területet az AXIÁL Kft.-nél.
Péter, adja magát az első kérdés: hogyan kezdtél el a drónokkal foglalkozni? Van a mezőgazdasággal valamilyen kapcsolatod?
Papp Péter (PP):
A szakmai előéletem és személyes érdeklődésem tartogatott néhány éles fordulatot. A drónokkal alig három éve, 2020 nyarán találkoztam először testközelből, amikor egy csapatépítő rendezvényen – ahová ráadásul „külsősként”, a feleségem révén hívtak meg – találkoztam egy hölggyel, aki magával hozta az alapvetően ingatlanok fotózására használt drónját. Miközben a fenti rendezvényen készültek a csapatot megörökítő légifotók, azon morfondíroztam, hogy egy drónnal olyan perspektívából készíthetnék felvételeket, amilyenből más eszközzel nem, tekintve, hogy 2007-ben szerettem bele a fényképezésbe. Annyira szöget ütött a fejembe ez az új felismerés, hogy nagyjából három héttel később dróntulajdonos lettem. Egy parányi, mindössze 80 grammos négyrotoros masinán, a sokak által kedvelt Tellón tanultam repülni. A mezőgazdasági kapcsolat csak ezután következett. A nagyszüleim kapcsán szoros a kötődés a természethez, az erdőhöz, a növénytermesztéshez és állattartáshoz – ők még ezekkel foglalkoztak, ebből éltek. Én 2010-ben pszichológusként szereztem diplomát, később tíz évet töltöttem a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben, ahol neurobiológiai alapkutatással foglalkoztam. Közben a Telló után megérkezett hozzánk egy Mavic, aztán egy Phantom. Rájöttem, hogy ezek az eszközök a fényképezésen és videózáson túl szédítően változatos felhasználási lehetőségeket kínálnak. Először önállóan, a saját örömömre keresgéltem online, majd képzésekre kezdtem járni munka mellett. Végül, 2021 szeptemberében beiratkoztam az Óbudai Egyetem precíziós gazdálkodás szakirányú továbbképzésére, ahol idén januárban végeztem, természetesen drónos szakdolgozattal. Itt, a képzésen találkoztam Mesterházi Péter Ákossal, aki oktatott, illetve vizsgáztatott bennünket, és Bajára is ellátogathattunk gyakorlatra. Elkezdtünk beszélgetni, és hamar kiderült, hogy hasonlóan gondolkodunk. Örülök a lehetőségnek, hogy néhány hónappal később, augusztus 1-jén zöldfülű AXIÁL-os kollégaként új munkahelyre indulhattam dolgozni.
A monitoring drónok az egyszerűbb terület a jogi kérdések szempontjából. Minek kell megfelelni, hogy használhasson valaki ilyen típust? Milyen előnyei vannak, ha beépítjük a gazdálkodásunkba?
PP: A monitoring vagy felmérő drón, egy dönthető állású kamerát hordozó pilóta nélküli légijármű. A kamera lehet akár egy egyszerű RGB eszköz, olyan, mint amilyen pl. az okostelefonjainkban található. Ilyen értelemben akár a kicsi „szabadidős” drónok is, mint pl. a DJI Mini sorozat tagjai, használhatók felmérési célú szisztematikus légi fényképezésre. Természetesen rengeteg kifinomult, célirányosan fejlesztett drón és kamera létezik. Ha a gazdálkodó szakszerűen használja a mezőgazdasági monitoring drónját, egy sor hasznos adatot gyűjthet a segítségével. Gyakorlatilag tetszőleges időbeosztás szerint készíthet légifényképeket a táblájáról vagy gyümölcsöséről, amiket digitálisan összefűzve fotómozaikokat hozhat létre. Ezek egyetlen felvétel formájában ábrázolnak akár többször tíz hektáros területeket, és utólag bármely pontjukra ránagyítva apró részleteket is ellenőrizhet rajtuk. Egy egyszerű RGB kamera – megfelelő felbontás és tudatosan megválasztott repülési paraméterek mellett – jól használható pl. a növények fizikai állapotának ellenőrzésére, a gyomosodás, belvíz, vagy vadkár arányának és kiterjedésének felmérésére. Ha a felmérést multispektrális kamerával rendelkező drónnal végezzük, vegetációs indexeket számíthatunk a gyűjtött fényképekből (mint amilyen a népszerű, de gyakran kissé szabadosan használt NDVI), amik összefüggésben állnak a növények élettani folyamataival, ezáltal segítséget nyújthatnak abban, hogy megállapíthassuk, mennyire egészségesek. A felmérő repülések rövid időt, jellemzően néhány tízpercet vesznek igénybe. Fontos észben tartani ugyanakkor, hogy a gyűjtött felvételeken utómunkát kell végezni ahhoz, hogy a nyers adatból a gazdálkodói döntéseket támogató információhoz jussunk. Ez a lépés gyakran nem kap megfelelő hangsúlyt, pedig legalább annyi megfontolást igényel, mint a megfelelő drón kiválasztása és szakszerű használata.
Egy monitoring drón feladatánál fogva sokkal kisebb és könnyebb, mint a szerkijuttatásra tervezett társai, ezért kisebb kockázatot jelent a reptetése, így a permeteződrónokkal összevetve valóban kevesebb tennivalója van annak, aki jogszerűen szeretné őket használni. Magyarországon 2021 februárja óta alkalmazzuk az Európai Bizottság EU2019/945 és EU2019/947 rendeletein alapuló drónszabályozást. Ez a repülési művelet jellege (emberek közelében vagy tőlük távol repülünk stb.) és a drónok maximális felszállótömege alapján műveleti kategóriákat, illetve drónosztályokat határoz meg. Ahhoz, hogy egy adott eszközzel adott kategóriában jogszerűen repülhessünk, a fenti besorolás alapján meghatározott kompetenciával kell rendelkeznünk. Ezenkívül a használni kívánt drónt és saját magunkat vagy a cégünket, mint üzembentartót hatósági nyilvántartásba kell vennünk (regisztrálnunk kell), illetve kötelező felelősségbiztosításra is szükségünk lesz, akár csak az autónk esetében.
Vegyük példaként az egyik legkeresettebb mezőgazdasági felmérő drónt, a Mavic 3 Multispectralt. Ez a modell a maximális felszállótömege alapján C2 osztályba sorolható, ilyen minőségében a nyílt műveleti kategória A2 szintjéhez szükséges kompetencia-igazolvány (gyakorlatilag jogosítvány) birtokában reptethető, és alapszabály szerint legalább 30 méter oldaltávolságban kell tartani a műveletbe be nem vont személyektől. Első látásra valóban zavarba ejtőnek tűnhet ez az egész, de szerintem el kell fogadnunk, hogy a drónok, mint a légteret használó eszközök szabályozására szükség van. Ezenkívül némi idő- és energia befektetésével átlátható, mit kell tennünk, ráadásul abban is bízhatunk, hogy a felhasználói tapasztalatok gyarapodásával a jogalkotók észszerűbbé formálják a rendszert. A drónos permetezés már a speciális műveleti kategóriába tartozik, ami további képzések teljesítését és engedélyek megszerzését igényli.
Mit tanácsolsz azoknak, akik belevágnának ebbe a területbe? Melyek legyenek a kezdő lépések?
PP: Először is gratulálok az elhatározásukhoz, izgalmas, pezsgő területtel ismerkednek, amiből megfelelő felkészültséggel profitálni tudnak. Az elmúlt években körülöttük kialakult felhajtás ellenére a drónok nem univerzális, mindenható eszközök. Szerintem a legcélszerűbb specializált célszerszámként tekinteni rájuk, amik jól körülírt feladatok megoldására kínálnak megoldást. Ezért először gondoljuk végig, milyen célra használnánk őket! Ha a növényeink állapotváltozásait követnénk nyomon, monitoring drónra van szükségünk. Ha számszerűsíteni is szeretnénk, milyen inhomogenitások jelentkeznek a táblán belül, vagy egyes növények, pl. gyümölcsfák között, a multispektrális képalkotás lehetőségeivel kell élnünk. Ha légi növényvédelemben gondolkodunk, több kijuttató drónmodell közül választhatunk. Legokosabban talán akkor járunk, ha egyesítjük a két nagy csoport, a felmérő és kijuttató drónok képességeit – ebben az esetben olyan komplex feladatokat tudunk megoldani, mint a célzott, foltszerű gyomkezelés vagy változó dózisú szerkijuttatás. Hasonlóan egyéb precíziós elemekhez, ezekkel a munkafolyamatokkal is lehetőségünk lesz takarékosabban és környezetkímélőbben gazdálkodni. A megfelelő eszköz kiválasztásán túl fontos, hogy eligazodjunk a drónos munkavégzésre vonatkozó jogszabályi környezetben, és birtokában legyünk azoknak az előírt képességeknek és képesítéseknek, amik segítik a biztonságos és szakszerű használatot. Ma már számos szolgáltató kínál bizonyos műveleti kategóriák vizsgáira felkészítő vagy gyakorlati, üzemeltetési ismereteket nyújtó képzést, válasszunk közülük tudatosan a céljainknak megfelelőt. A szervezett képzéseken túl soha nem látott bőségben érhetők el ingyenes online tartalmak, köztük pl. számos szakmailag színvonalas, aktív YouTube csatorna, ahonnan friss tudásmorzsákat gyűjtögethet az érdeklődő. Nekem nagyon sokat segítettek a szabad források, napi rendszerességgel követem őket.
A hazai piacon a „drón” szó hallatán sokan a DJI-ra gondolnak, hiszen az egyik legnagyobb gyártó ezen a téren. Az alapító Frank Wang története sokak számára ismeretlen, bár az ebben a közegben mozgók egyenesen Steve Jobshoz hasonlítják. Valóban ennyire korszakalkotó a márka, és az első siker terméke a Phantom?
PP: Nem csoda, hogy a legtöbbünknek rögtön a DJI ugrik be, ha drónokról hallunk…a cég a szabadidős és például a mezőgazdasági felhasználású eszközök terén egyaránt messze a globális domináns játékos. A szabadidős drónok piacán például 2020-ban 77% részesedéssel rendelkezett az Egyesült Államokban. Az alapító és ügyvezető Frank Wang életútja és talán a személyisége is mutat hasonlóságokat Steve Jobshoz, a legfontosabb párhuzam viszont – ahogy én látom – az, hogy mindketten olyan üzletet építettek fel, ahol a siker motorja a folyamatos megújulásra való igény és képesség. A technológiai határok szenvedélyes feszegetése szerintem önmagában izgalmas, de a hab akkor kerül a tortára, amikor az új ismerteket és áttöréseket sikerül a hétköznapokban alkalmazni. Úgy gondolom, a DJI és az Apple rendkívül hasonlít abban, hogy különleges, alkalmasint soha nem látott technológiai újdonságokat csomagol egyszerűen használható, magas minőségű, nem utolsó sorban dekoratív termékebe. A DJI Phantom egyese annak idején olyat mutatott, amitől sokak álla leesett: relatíve olcsón elérhető eszköz volt, ami fedélzeti GPS-ének köszönhetően pontosan és automatikusan képes volt tartani a háromdimenziós pozícióját. Aztán évekkel később jött a gondolat, hogy létjogosultsága volna olyan terméknek is, ami nem igényel külön bőröndöt, ha magunkkal vinnénk. 2016-ban megérkezett az első Mavic…és a hajtogatható drón koncepciója meghódította a világot. És ezek csak a drónok – pedig a DJI a 2006-os alapítás óta számos területen mérettette meg magát, jellemzően szép sikerrel. (Pl. profi filmkészítő kellékeket, gimbalokat, akciókamerákat is kínál.)
Sok szereplős a hazai piac. Beszéljünk kicsit haza, miért az AXIÁL-tól szerezzék be a gazdálkodók a drónjaikat?
PP: Alig egy hónapja dolgozom a cégnél, most ismerkedem a termékeinkkel és szolgáltatásainkkal, az AXIÁL-ra jellemző szervezeti kultúrával. Az a benyomásom, hogy értelmesen és célszerűen kialakított portfólióból jól használható termékeket választhatnak a Partnereink, és ami számomra a legrokonszenvesebb: egy gép vagy szolgáltatás értékesítése nálunk nem „légüres térben” történik. Munkatársaimmal együtt azon dolgozom, hogy Partnereink az új termékcsoportunkkal ismerkedve éppen úgy érezzék magukat (otthon), mint ahogy az AXIÁL patinás üzletágainál már megszokhatták. Trendi kütyük helyett munkaeszközöket szeretnénk biztosítani, amikhez az alapvetésnek tekinthető tartozék- és alkatrészellátáson túl célunk megbízható szakmai támogatást nyújtani, külön hangsúlyt helyezve olyan kulcsfontosságú, mégis gyakran elhanyagolt területekre, mint a korábban említett adatfeldolgozás. Ehhez partnertalálkozókat és tréningeket szervezünk, ahol a résztvevők első kézből gyűjthetnek tapasztalatokat, illetve informatív online drónos tartalmakkal is jelentkezni fogunk. Szeretném, ha a Partnereink éreznék, hogy számíthatnak ránk – szerintem ennek egy ma is újdonságnak számító, kifinomult funkciókkal rendelkező termékkör esetében különös jelentősége van. Hamarosan megújulnak az AXIÁL drónos termékoldalai – bízom benne, hogy ha az érdeklődő olvasók meglátogatják őket, érezni fogják, mire gondolok.
Szöveg: Ruzsicsné Krascsenics Nelli, marketingmenedzser, AXIÁL Kft.
