Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Rendben
Tudjon meg többet…
Kapcsolat

Bejött nekik a bérmunka

2020. október 19.
5 Perc
A munkaerőhiányra válaszul sok feladatot bérmunkában végeztetnek el az Enyingi Agrár Zrt.-ben. Így sok fejlesztés áthárul a szolgáltatókra, összedolgoznak egymással a gépbeszerzésekben is. A 4 Fralaz saját vásárlás volt, saját embereik dolgoznak velük.

Az aratás kellős közepén érkezünk Mátyásdomb-Ágostonpusztára, az Enyingi Agrár Zrt. központjába. Itt vár ránk Sziládi József növénytermesztési főágazat-vezető. Rengeteg a dolog, „sok mindenre fokozattan oda kell figyelni ilyenkor”, ám szívélyesen kalauzol előbb az irodai térképhez, majd ki a földekre.

Mintegy 7200 hektár a termőterületük, ehhez járul még jókora gyepű és erdő is, így összesen 8000 hektáron gazdálkodnak. „Fejér megye délnyugati részétől egészen a Tolnai-dombsággal bezárólag vannak tábláink, Polgárditól Ozoráig tizenegy község határában. Mintegy 60 kilométer a két szélső távolság” – mutatja az Enyingi Agrár Zrt. felségterületét a speciális térképen.

A rendszerváltás idején, amikor egyesült négy-öt kisebb állami gazdaság és szövetkezet, még 12 ezer hektárt műveltek, és 1600 fővel működtek. Sziládi József 1998 óta dolgozik itt. Agronómusként kezdte, féléven belül növénytermesztési ágazatvezető, másfél év múlva pedig főágazat-vezető lett. Jelenleg 200 dolgozót foglalkoztat a cég, amelynek két fő ágazata van, a szántóföldi növénytermesztés mellett a szarvasmarhatartás, négyezer holstein-frízzel. „Van 30 versenylovunk is, jellemzően külföldi derbyken indítjuk őket, de nyertek már magyar bajnokságot is.”

Az időjárási anomáliákhoz és a dolgozói létszám megcsappanásához alkalmazkodva a hajdan oly sok növényből álló vetésszerkezetük mára leegyszerűsödött. „Olajos növényekkel 2008 óra már egyáltalán nem foglalkozunk, viszont azóta mi vagyunk Magyarország legnagyobb cukorrépa-termesztője, eddig 1200 hektárnyi volt a rekordterületünk. Egyébként a kukorica a fő terményünk, ez a legstabilabb növény ezen a vidéken. 2800 hektáron vetjük, ebből 400-500-at tesz ki a silókukorica. Több, mint 1600 hektáron őszi búzát – ebből 600 vetőmag, 400 hektáron tavaszi árpát, 500-on őszi árpát termesztünk, 150 hektáron pedig zöldborsót. Az állattenyésztés igényeinek kielégítésére van 360 hektár lucernánk is.”

E bevezető – és a jó kávé – után irány a gabonaföld! De most nem a kombájnokra vagyunk kíváncsiak, hanem egy hazai márkára, a Fralaz talajlazítóra, a Framest Kft. gyártmányára.

 

 

Hogy állnak az aratással?

„Az őszi árpa aratását befejeztük, viszonylag jó eredménnyel, hat és fél tonna körüli termésátlaggal. A búzából már csak 600 hektár van hátra. A tavaszi árpához viszont eddig nem nyúltunk, kell még pár nap a beéréséhez. Számításaim szerint egy hét múlva készen leszünk minden aratnivalóval.”

 

Mikor jön el a talajlazítók ideje?

„Amint a bálázásból felszabadulnak az erőgépeink, kezdődhet a tarlóhántás, utána jönnek a talajlazítók. Addig még körülbelül ötezer bálát kell kötni, ennyi az állattenyésztés igénye. A többi területen, a relatíve szegényebb adottságú helyeken visszadolgozzuk a szalmát a talajba.

 

Mennyi idő alatt végeznek a talajlazítással?

„A vonulásokkal és azzal kalkulálva, hogy egy műszakban dolgozunk, egy Fralaz napi 20 hektárral végez. Egy hatalmas táblában nyilván a 30 hektárt is meg tudjuk közelíteni. Négy Fralaz talajlazítónk van, elvileg augusztus folyamán be is fejezzük a munkát a gabona, illetve a borsó után. Az lenne kívánatos, ha egyáltalán nem kellene szántani utánuk.”

A főágazat-vezető elmondja azt is, hogy a lazítás a cukorrépa-termesztéssel került be az agronómiai gyakorlatukba. „Amikor több mint 20 éve ide szegődtem, a répa alá már ment a lazítás, az akkori idők gépeivel. 2008-tól, amikor az uniós répaár megzuhant, átálltunk az egyfázisú mélyművelésre: elhagytuk a szántást, csak a lazítás maradt, illetve akkor még egy nehéz kultivátoros „elművelésre” is szükség volt”.

2018-ban szerezték be az első két Fralaz talajlazítót. „Mivel igen jól működtek, rá egy évre le is cseréltük az összes régit, most már mind a négy gépünk a Framest-től valól.”

 

 

Milyen tapasztalatok hatására iktatták ki a régebbi gépeket?

„2018-ban még együtt dolgozott a két rendszer, a régi meg az új géppár, feketén-fehéren láthattuk, hogy sokkal jobb volt a kelés a répában ott, ahol a Fralaz dolgozott! A Fralaz nagy előnye még a viszonylag kis művelési költség, a jól kezelhető technika és azok a gépészeti megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy a talaj rögmentes legyen, nem kell az elegyengető második művelet, mint az előző gyártmányok esetében. A Fralaz-okat egyébként hígtrágya-kijuttatás előtt is bevetjük, mert így csökkenthető az ammóniapárolgás.”

 

Hány emberrel dolgozik a növénytermesztési ágazat?

„Jelenleg 66 fizikai munkásunk van – amikor ide kerültem, 160 volt -, illetve 17 vezetőnk. Számban még csak-csak meglennének, hiszen az egyes munkafázisokat bérmunkában végeztetjük, de nagyon sok az idős dolgozó.”

 

Hova tűntek a fiatalok?

„Ahogy látom, nem tudják elfogadni, hogy hétvégén vagy akár éjszaka is dolgozni kell. Ráadásul az ipar, az építőipar jóval magasabb jövedelmet kínál.”

 

Mióta vesznek igénybe bérmunka-szolgáltatást?

„A silózást valamikor 2010 körül állítottuk át, én bíztam benne a legkevésbé, de nagyon jól működik azóta is. Ezt száz százalékban a MANAX Kft.-vel végeztetjük.”

 

 

A munkaerőpótláson kívül van-e még más előnye ennek a megoldásnak?

„A világ pénze se lenne elegendő a fejlesztésekre, de sok minden áthárul a bérmunka-szolgáltatókra, hiszen összedolgozunk a gépbeszerzésekben is. Az ő nagyobb teljesítményű gépeikkel és a szélesebb munkaeszköz-használati lehetőségeikkel optimális időben tudunk minden munkára sort keríteni.”

 

Mi a saját és a bérmunka aránya?

„A nyári aratásban 40 százalék a bérmunka. Az őszi árpát még magunknak levágjuk, utána a búzára idehozzuk a bérgépeket. A silózás teljes egészében bérmunka, a fuvar is nagyon nagy százalékban, hiszen csak két teherautónk és egy sofőrünk van hozzá. A műtrágyaszórást saját magunk csináljuk, de az őszi vetések elé a talajmunkát 60 százalékban a partnereink végzik.”

A költségeket nézve ez azt jelenti, hogy a gépi munkák 32,8 százaléka szolgáltatásban történik – teszi hozzá.

 

Hogyan áll a cég a precíziós gazdálkodással?

„E téren a legjelentősebb lépés az volt, amikor beszereztük a Fendt traktorokat, majd a kombájnokat, mert ezekben már van automata kormányzás. Az egyéb fejlesztéseket illetően futottunk már jó pár kört, de mindig az jött ki, hogy mire bevezetnénk, annyiba kerülne, mint amennyit hoz. Tudjuk, hogy ez a jövő, de egyelőre még nem ez a fő csapásirányunk.” Ám a szakmai felkészülés töretlen, munkatársuk a héten kapta meg – a másik kettő mellé – a precíziós gazdálkodásai szakmérnöki diplomáját.

 

 

Ön hogyan került az agráriumba?

„A szülőfalumban, Lajoskomáromban kaptam kedvet hozzá. Itt működött ugyanis – 12 ezer hektáron! – az ország egyik legjobb téesze. Bár nagyon jó voltam matematikából is, gimnázium után a keszthelyi agáregyetemen tanultam tovább, 1983-ban végeztem.”

 

Mit szeret ebben a munkában a legjobban?

„Azt, hogy minden nap más. Szeretem a határt járni, nem bírnék egész évben az irodában ülni. A matematikát is ezért hagytam abba. Viszont azóta is sokat segít, hiszen a szakmánk 80 százaléka logisztika.”

 

Család?

„Feleségem fizioterápiás szakasszisztens és gyógymasszőr, a fiam is szakmán kívüli, Budapesten él, banki elemző. Azt szereti, nem akarok beleszólni.”

Tehát a családból nem lesz utánpótlás. „Nem lesz utánpótlás, senki sem viszi tovább ezt a vonalat. Egyébként ez általánosságban is nagyon nehéz téma, sok helyen látom.”

 

Fotók: Babják Tamás

Szöveg: Popovics Gizella, újságíró

Forrás: AXIÁL Híradó 2020. 04. szám – 33. Bábolnai Gazdanapok különkiadás