Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Rendben
Tudjon meg többet…
Kapcsolat

Ormánsági kontraszt

2020. október 15.
4 Perc
Elátkozottnak tűnő vidéken is lehet sikertörténetet írni, mint bíró Levente Sumonyi gazdával, Sulky műtrágyaszórójáról beszélgetve, meggyőződtem róla.

Ormánság… Lakóinak jó része mélyszegénységben él, munkanélküli, de ha volna is álláskínálat, képzelten emberek aligha ragadhatnák meg, hiszen már a mezőgazdaságban is érettségizett embereket keresnek, akire rá lehet bízni egy érintőképernyős gép kezelését. Ebből az örvényből kievickélni aligha van esély. Ugyanakkor a régió északi peremén egy család remekül működő vállalkozása bizonyítja, hogy dolgos, talpraesett felmenők örökségét tovább víve, gyarapítva, helyes döntésekkel és energikus tevékenységgel bárhol lehet boldogulni.

Sumony külterületén, a csobokapusztai Biró birtokra befordulva rögtön látszik, hogy nem az öregecske épületek újakkal leváltására helyezték a hangsúlyt, hanem korszerű gépesítésre. A gazdaságot a korábbi rendszer mezőgazdasági üzemeiben pozíciót viselő, bukovinai székely gyökerű nagypapa és édesapa alapozta meg a privatizációs időkben, bátor vállalkozó szellemmel szerezve meg területeket és telephelyet. Ennek köszönhető az a kivételes helyzet, hogy tábláik három kilométeres sugarú körön belül, jórészt földutakon elérhetők, tehát nagyon kevés a vonulás, különösen országúton.

 

 

Az apa sajnos tragikusan korán elhunyt, és az alig húszéves Levente mély vízben találta magát. Anyjával, aki a pénzügyeket, a kereskedést és az inputanyag-beszerzést viszi, kézbe vették a gazdaságot, Levente elfogadtatta magát a nála idősebb dolgozóikkal (nyolc ember evan), miközben Gödöllőn mezőgazdasági mérnök diplomát szerzett és ezt megtoldotta egy növényorvosi mesterkurzussal. Terepmotorral robog a határban, szabadidejében vadászik, és mint tapasztaltam, személyesen és telefonon egyszerre tart kézben minden szálat. Valamennyi gépét kipróbálja, vezeti, ismeri, nem lehet megvezetni. Van mivel törődnie, savanyú talajú 1200 hektáron termesztenek szóját, malmi minőségű búzát, árpát, kukoricát és őszi káposztarepcét. Napraforgót nem, mert összeférhetetlen a szójával.

Ekkora területen kell tehát biztosítani a növények tápanyagát. Évente 600 tonna szilárd műtrágyát használnak fel. A munka februárban kezdődik, dandárja a vetést megelőzően, április elejére esik, akkor 250 tonnát szórnak ki, majd kora ősszel, októberig alapműtrágya-komplexet. Milyen műtrágyaszórót kellene venni, egy igényes gazdaságba, ahol három Fendt traktor, Horsch Tiger nehézkultivátor és permetező, Horsch Pronto és Monosem szemenkénti vetőgép, két CLAAS kombájn, Berthoud vontatott permetező és Manitou teleszkópos rakodógép dolgozik?

Három típus jöhetett volna szóba, de közülük kettő nem nyújtotta volna a megfelelő hordozókapacitást, nem kardánosak, hanem a traktor hidraulikájáról működnek, amihez extra teljesítményű szivattyúra van szükség, és árban sem versenyezhettek a befutó típussal, a Sulky XT 100 Econovval, amely mögött ráadásul az AXIÁL sokszorosan bevált szervize áll.

„A Sulky zseniálisan egyszerű konstrukció. 7-7,5 tonnával terhelhető, masszív felépítményű, strapabíró.”

 

 

A kihordószalagot a kereke hajtja, ezáltal a szórás mértéke mindig, bármiféle automatika nélkül, arányos a menetsebességgel. A két röpítőtárcsát TLT működteti, a szórásképet a traktor generátoráról működő két kis villanymotor szabályozza, azáltal, hogy a tárcsa a külső vagy belső körére hullik a kiszórandó anyag. A munkasebesség 10-20 km/óra, az optimum 15-nél van – igazából az szab határt, hogy milyen erős rázást visel el a traktoros. Általában 24 méteres szórásszélességgel használják, tarlón 36-tal (a gép határai 18, illetve 48 méter). Ilyen adatok mellett nem csoda, hogy három mázsa per hektáros kiszórási rátával napi száz hektár fölötti (akár 130) a területteljesítmény.

A Sulky vontatásához legalább száz lóerős traktor kell, de az nagy terheléssel „leizzad”, 120-130 lóerőnél van az optimum. Két éve van meg a gép, egy egész és két fél idényben dolgozott, kétezer hektárt látott el. A Biró birtok tapasztalatai szerint nagyon egyszerű kezelni, tíz kilogrammos pontossággal dolgozik, és csak két apró hiba fordult elő, amelyeket azonnal elhárított az AXIÁL pécsi szervize.

 

 

Precíziósan gazdálkodnak? Még nem egészen, noha a Sulky alkalmas GPS-es vezérlésre. Nem hozamtérképek alapján határozzák meg a tápanyag-kijuttatást, hanem először a táblákon belül akarják homogenizálni a talaj pH-ját, mész- és kálciumtartalmát. Ehhez talajmintákat vesznek, elemeznek, és megnézik, látszanak-e foltok a műholdfényképeken. A hozamtérkép később jöhet, mint visszacsatolás a talajjavítás sikeréről. Külső céggel készíttetnek kijuttatási tervet, és azt töltik fel a Sulky monitorjára. Apró hátrány, hogy amikor vették, még nem volt ISOBUS-os a gép, a következő már biztosan ilyen lesz.

Egyértelmű ennek a történetnek a tanulsága. Ha bonyolultabb és egyszerűbb gép közül kell választani, akkor az utóbbi előnyösebb, különösképp, ha ez árban és megbízhatóságban is megnyilvánul. A Sulky mindemellett teherbírásban, kapacitásban és területteljesítményben is kiemelkedik. Legfőképp mégis azt vonhatjuk le, hogy általános elmaradottság, letargia közegében is lehet magas műszaki színvonalú, virágzó gazdaságot létesíteni és fenntartani, munkahelyeket kínálni a rátermetteknek, „csak” nagyon sok munkát kell belefektetni és okosan kell gazdálkodni a tízmillió forintos nagyságrendű beruházásokkal. A Biró család birtoka üdítő kontrasztban áll az Ormánság egészével.

 

Fotó: Sóki Tamás

Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakíró

Forrás: AXIÁL Híradó 2020. 04. szám – 33. Bábolnai Gazdanapok különkiadás