A pincesoráról ismert Oszkó környéke nagyon szép Vas-megyei táj, de nem kényezteti el a mezőgazdát. Ahogy Birkás Richárdtól megtudom, idén mintegy hatszáz hektárnyi területen vetettek – de milyen eltérő körülmények között! A talaj laza homokostól agyagos-kavicsoson át nagyon kötöttig változik, akár egy táblán belül, sőt akár négyzetméterenként. A domboldalak meredeksége eléri a 22 százalékot, könnyen lerohan a csapadékvíz, elmosva a humuszt. A táblák mérete egy-két hektártól ötvenig terjed, többnyire tíz és húsz közötti. Alakjuk nem mindig szabályos, hagyományos technológiával nagy a rávetés. Ráadásul jó nagy körzetben helyezkednek el a földek, a legtávolabbihoz 60 kilométert kell vonulni.
A variációk számát megsokszorozza, hogy hatféle magot vetnek, cukorrépát, repcét, szóját, cirkot, kukoricát és napraforgót, tehát a legapróbbaktól nagyokig minden méretűt. Na, mindezt figyelembe véve, mérlegelve tessék optimális vetőgépet választani!
Korábban régi mechanikus géppel vetették a cukorrépát, működött a dolog, de nagyon jó magágyat kellett készíteni. Eddig hagyományos konstrukciójú Monosem vetőgépet használtak, de korszerűsíteni akartak, hogy a szabálytalan alakú táblákon GPS-vezérlésű sorelzárással dolgozhassanak, illetve a betakarítás előző évi eredményeit tükröző hozamtérkép alapján variálhassák a hektáronkénti tőszámot – gyenge talajba kevesebbet, jó termőképességűbe többet. Ebből már rögtön adódik kétféle megtakarítás: kiküszöbölik a rávetést, nem pazarolják a drága vetőmagot, oda juttatnak többet, ahol ténylegesen eredménye lesz. A kis táblák miatt nem jöhetett szóba vontatott vetőgép, hiszen meg sem lehetne fordulni vele, és nagy lenne a taposási kár, tehát függesztettet kellett választani. Nagyon fontos szempontként jött számításba, hogy különböző sor- és tőtávolságokhoz ne kelljen két vetőgépet venni, hanem csak egy univerzálist.
Járt náluk néhány demógép, vacilláltak is egy kicsit, de a jó tapasztalatok, szép munkája, a Monosem felé billentették a mérleg nyelvét. Mellette szólt az új NG PLUS 4 típus elektromos vetőeleme, Monoshox csillapítása és korszerű vezérlése, ilyet szerettek volna, de ez esetben sem olcsó, ami jó. Régi jó kapcsolatuk alapján végül kedvező ajánlatot kaptak az AXIÁL-tól, és hogy megvásárolhassák a gépet, bérmunka-szolgáltatást vállalva vágtak bele. Ebből a típusból, ilyen összeállításban, a Magyarországon eladott első darabot kapták meg, és ezzel új szakasz kezdődhet a Norma Kft-nél – a precíziós, területspecifikus növénytermesztésé.
Év elején érkezett a vetőgép, már a koronavírusos időszakban, amely erősen éreztette hatását az AXIÁL zalaegerszegi telephelyén is. Megnehezítette az üzembe helyezést és a munka elkezdését az újdonság. Ám mindenki megtette, ami tőle telt, és a „huszonnegyedik órára” minden összeállt.
Az NG PLUS 4 kétféleképp használható: 12 soron vethet 45 centiméteres sortávolsággal (cukorrépa, szója, cirok, repce), vagy nyolcon 75-tel (kukorica, napraforgó). Ehhez át kell rendezni a gépet. Ha például szélesről keskenyre állnak át, kézzel le kell szerelni a vetőkocsikat (van hidraulikus rendszerű is), darabja mintegy két mázsa, targoncával helyezik át raklapra, ahol eláll, míg szükség lesz rá. Az alvázon maradt vetőkocsikat odébb csúsztatják, távolságukat centiméteres pontossággal beállítják. Át kell variálni a csoroszlyákat is. A munka két ember egy napját veszi igénybe.
A vetőgépet Fendt 516-os traktor hordozza, első függesztésén a műtrágyatartállyal. Adagolócellás kerék szabályozza a mennyiséget, a műtrágyát ventilátor továbbítja hátra, a vetőkocsikhoz. Csak az idei vetés után érkezett meg az új típus, már monitoron beállítható, GPS-vezérlésű, beépített mérleggel. A magokat egyenként az ejtőcsőbe hullató tárcsa fordulatszáma nemcsak a munkasebességhez, hanem a hozamtérképhez is igazodik. Tömörítő kerék rendezi el a talajt a magok fölött.
A gépkapcsolat területteljesítménye egy átlagosan 12 órás műszak alatt 30-40 hektár. Nagyobb sebességgel, amelyre simán képes a vetőgép, lehetne több is, de Birkás Richárd (aki mindig István öccsével osztja meg a munkát) aprómaggal nem használja ki ezt, inkább tartson egy nappal tovább, 7 km/órával, de legyen pontos, vallja.
Monosem NG PLUS ME 12 soros vetőgép, Fendt 516, Monosem elektromos fronttartály
A Norma Kft. egyik specialitása a mulcsvetés. Az aratás után elvetett növényzet megfogja a talajt a téli erózió ellen, száraz időszakban árnyékot vet, megőrzi a föld víztartalmát. Mulcsvetés előtt nem piszkálják a talajt, mert megnőne a párolgás. Finom, nedves lesz a magágy. Nem szántanak alá, sekélyen művelnek, vetettek olyan területre is, ahol ősszel csak grubereztek, fél méteres gaz borította a szántót, de a Monosemet ez nem zavarja. Másnap Glifozáttal lefonnyasztották a gyomot, ott maradt zöldtrágyának. Épp minap takarítottak be cirkot egy ilyen tábláról, hektáronként tíz tonna eredménnyel. Minek legyen három-négy munkafolyamat a földön, mikor egy is elég? – teszi fel a költői kérdést Richárd. Gondolatmenetét akárki átveheti, de ahhoz kell egy vetőgép, amely gizgazban is használható: a Monosem! Általa jelentős idő, gépkopás és gázolajmennyiség takarítható meg. Néhányan a környékből először megszólták a gyomos tábláját, aztán elcsodálkoztak az eredményen.
45 cm-re vetett cirok állományban és 75 cm-re vetett kukorica állományban
És még csak most kerül szóba egy másik nagyon fontos üzemgazdasági tényező: a vetőmag-felhasználás. A „sima” vetőgéppel szemben csak öthatodnyit vetnek el, mert a szakaszolással csökken a pazarlás. Egy bérmunkát végeztető gazda rá is kérdezett, elég lesz-e, majd belátta, hogy így jó, és sok pénz marad a zsebében. A cukorrépában például eddig 120 ezer volt a vetett mennyiség, majd a kelés után 80-90 ezres tőszám alakult ki, idéntől csak 115 ezer mag/hektárt vetettek melyből, 100-107 ezerig volt a kelési arány. Aki ismeri a vetőmagárakat, tudja, mekkora ennek a jelentősége.
A termés is igazolta az új módszert. Cukorrépából még sohasem takarítottak be annyit, mint a mulcsvetéses földről. Több tő eredt meg, nagyon jó, erőteljes volt a kelés. Más terményekkel is hasonló az arány.
Birkás Richárd, egy idény megfigyeléseit leszűrve, teljesen biztos benne, hogy megérte belevágni a költségesebb vetőgéptípus megvásárlásába, mert pár év alatt kifizeti magát a Monosem NG PLUS 4 – a takarékos talajművelés, a megspórolt üzemanyag és a jelentős vetőmag-megtakarítás révén. Ráadásul csökken az erózió, aminek hosszú távon érvényesül a pozitív hatása. Egy jó vetőgép nemcsak jól vet, hanem komoly mértékben javíthatja egy agrárvállalkozás nyereségességét.
Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakújságíró
Kép: Birkás Richárd
Forrás: AXIÁL Híradó 2021. évi 1. szám