Azonban, ha már talajt művelünk, akkor végezzük azt úgy és éppen annyira amennyire csak szükséges.
Elindult már az aratás, kezdődnek a tarlóhántások. Legtöbbször itt hibázunk a leghamarabb. A tarlóhántás lényege, hogy a kihullott magvakat talajba keverjük, minél hamarabb kicsírázzanak, és a kapilláris csöveket megszüntessük, a kipárolgást leállítsuk. Ezt a műveletet olyan sekélyen kell végezni amiennyire csak lehet. A legtöbb hiba ott csúszik be, hogy magas tarlóval történt az aratás, és a sekély műveletnél szemnek nem tetsző felületet kapunk magunk után. Ezt lehet kozmetikázni azzal, hogy mélyen végezzük a tarlóhántást és így a hosszú szalmát megpróbáljuk eltüntetni, ami azzal is jár, hogy a földből feleslegesen nagy mennyiségű nedvességet is eltüntetünk.
A Horsch Jokert a késhengerrel kombinálva már az ultrasekély talajművelést is el tudjuk végezni. Ez a 3-4 cm mélységet jelenti. Általában a repce tarlóhántása, vagy a napraforgóé, ahol amúgy is magas a tarló, és ezt darabolni kell. A repce magot a tarlóhántásnál sem kell, szabad mélyebbre „elásni”, mint az őszi vetés alkalmával. Az ultra sekély tarlóhántás esetében könnyen ki tud csírázni, és így kisebb lesz a következő kultúrnövényben a nyomás, vagy egy rövid, repce - búza - repce, vetésforgó esetén a két évvel korábbi kihullott de ki nem kelt árvakelés nyomás lesz jóval kisebb.
A gabonák tarlóhántása sem különbözik sokkal, amennyiben picit mélyebbre raktuk el a magvakat azok onnan is kikelnek. A felesleges talaj szárítást itt sem kell űzni. A mezőgazdaságban sokszor jobb a kevesebb, mint a több. Ez például olyan. Az alacsony tarlót és a rövidre szecskázott szalmát nagy sebességgel jól fel kell rázni, hogy kihulljon belőle a mag, amit elég egy kevés földdel összekeverni, és szalmával takarni. Így is ki fog kelni az összes mag. Ott ahol véletlenül, és azért elég sok helyen látni még mindig, széltippan is jelen van, az ultrasekély nagy intenzitású tarlóhántással és egy kis égi áldással, csapadékosabb ősz folyamán a széltippan nagy része már ősszel ki fog csírázni. Kell hozzá az eső!
A szalma további bekeverését hagyjuk a szántóföldi kultivátorra. Ezekkel jó mélyre tudunk nyúlni, akár bekeverni, vagy csak lazítani. A vetésforgó mondja meg, hogy mit milyen mértékben kell elvégezni.
Az intenzív mély bekeverésre alkalmazzuk a Horsch Tiger-t. A fordító lemezek segítségével nagy mennyiségű szármaradvány is tökéletes minőségbe bekeverhető. Azonban, ha pl. repce vagy borsó után vetünk búzát, akkor elégséges az LD kapák használata. Lazítjuk a földet minimálisan keverünk és lezárjuk a talajfelszínt!
A kukorica utáni búzavetés már sokkal igényesebb, ugyanis a nagy mennyiségű szármaradványt úgy kell bedolgozni a talajba, hogy a búzát ne tudja megfertőzni gombabetegség. Ehhez megint nagyon szükséges a kitűnő tarló és szármaradvány szecskázás! A Tiger AS-t pedig legyen 1m -el keskenyebb és inkább gyorsabban húzzuk így a mélységgel sem kell spórolni, és a haladási sebesség is meg lesz ahhoz, hogy a szármaradványt tökéletesen be tudjuk keverni. A jó biológiájú talajokon, az a szármaradvány mennyiség, ami a föld felszínén marad, azt elbontják a baktériumok, és addig is védte a felszínt a kipárolgástól és az eróziótól.
A Joker és Tiger kéz a kézben, egy farm nélkülözhetetlen eszközei!
Szöveg: Szász Zoltán, Horsch
Fotók: Horsch
