Az új LEXION: Első éves tapasztalatok

Az új LEXION: Első éves tapasztalatok

Nemrég mutatkozott be a LEXION új generációja, 2020 volt az első teljes év, amikor „három mestergépészünk”, Katona János, Steinhauser Tamás, és Vágó István rengeteg tapasztalatot szerezhettek róla. Most Tamás mesél.

 

2020 volt az új LEXION első teljes éve, amelyben szinte végig bemutatóztál. Kezdjük azzal, hogy miben más ez a sorozat, mint az előző?

Ahogy a gyártó is mondja, nyolcvan százalékban megújult. Bemutatókon általában a cséplőrendszernél kezdem a mondókámat, tehát most is. Ládás gépet hajtok, ami négydobos lett a korábbi három után: rendre gyorsító-, cséplő-, leválasztó-, és utóverő-dob (a leválasztó jött be pluszba). A cséplődob átmérőjét 600-ról 755 milliméterre növelték. Hogy maradjon a kerületi sebesség, a régi gépekénél kisebb dobfordulatszámmal lehet dolgozni minden kultúrában, ezáltal sokkal nyugodtabb, csendesebb lett a fülke. Egyenletesebb az anyagáram. Mivel a leválasztódob alatt is kosár van, nagyon megnőtt a cséplőrendszer leválasztási felülete. További állítási lehetőséget is kapott a cséplőrendszer. Megmaradt a hagyományos toklászoló a gyorsítódob alatt, viszont az új szériában van plusz két, illetve három állítási lehetőség. Kényelmesen, a fülkéből tudok aktiválni egy dörzsfokozó lécet, amelyet régebben az adott kultúrához alkalmazkodva kellett becsavarozni. Itt egész egyszerűen, egy kisebb munkahengerrel, befordítok egy élt az első szegmensek és a főkosár közé. További lehetőség, ami korábban nem volt adott, a csapóajtó: egy plusz toklászoló a főkosár első negyedénél. A harmadik lehetőség, amit említettem, a leválasztódob kosarát érinti, egy csavarkötést oldva tíz milliméterrel lejjebb állítható a többihez képest.

 

 

Adott növényeknél, mint például napraforgó vagy kukorica, ahol már nincs szükség oly mértékű leválasztásra, ez javíthat a magminőségen, kevesebb a szemtörés. Amennyivel hosszabb lett a cséplő, annyival rövidebbek a ládák. Nincs MSS-henger és szemfogó ponyva sem. A gép megkapta a JET STREAM tisztítórendszert, nagyobb ejtőlépcsőn több levegővel dolgozik, és nagyobb lett a rostafelület, illetve a magfelhordó. Persze még mindig ládás gépről beszélünk, de ezek már megvoltak a régi HYBRID gépekben. CEMOS AUTOMATIC is teljes mértékben elérhető a ládás gépekhez. Automatikusan állítja a dobfordulatszámot, a kosárhézagot, a szelelő fordulatszámot, az alsó és felső rostahézagot.

Fontos megemlíteni a motort is. DPF és SCR dolgozik össze, STAGE 5. Nálam három heti betakarítás alatt egyetlen egyszer égetett, és nagyon kedvező az AdBlue fogyasztás. Csak szezon elején tankoltam meg, és 38 százalékkal álltam le háromheti munka után. Csekély az üzemanyag-fogyasztás is, de sok tényezőtől függ. Két értéket mondanék: Végig menet közben ürítve, szecskázva, dombos vidéken, 13 liter hektáronként. Ugyanolyan hozam mellett kizárólag megállva, ráérősen ürítve, semmit nem elkapkodva (ilyen volt a cégnél a mentalitás) 16-18 liter/hektár.

Az összes LEXION megkapta a DYNAMIC COOLING hűtést. A motor mögött vízszintesen fekvő hűtő, nagy ventilátorral, a szükséges mértékben hűti a gépet. Kétoldalt fújja ki a levegőt, leszorítva a port. A tágasabb kabinban nagy a változás. Új multifunkciós kartámasz, nagy érintőképernyős kijelzővel, amely teljes mértékben testre szabható. Első körben ettől megijednek, de mikor elmondom, mi fán terem, az a válasz, hogy hú, könnyebb kezelni, mint a régit.

Az opciók tárházát csak sorolom: összkerékhajtás, központi kenőrendszer, kompresszor + tömlődob, radiális oszlató, automatikus kormányzás, fülkéből kapcsolható fordulatszám csökkentő a cséplőhöz és szecskázóhoz, hevederes ferdefelhordó láncos helyett, szögállás állítás, CRUISE PILOT, FIELD SCANNER, CEMOS, 110-130-180 l/s ürítési teljesítmény, fűthető-hűthető ülés, hűtőrekesz, csomó dolog, mely megkönnyíti a kezelő dolgát, és maximalizálják teljesítményét.

TELEMATICS távdiagnosztika egy év kipróbálással lesz az összes LEXION-ban. Egész egyszerűen fogalmazva: mindent látni otthon a számítógépen. Minden beállítást, pozíciót, üzemanyag-fogyasztást, hibajegyeket, terméshozamot. Ha állt, miért állt. Statisztikát lehet vele készíteni, mely teljesítmény-optimalizálásra használható.

 

Rengeteg újdonságot felsoroltál, ezekről nagyon sok szó esik mostanában. Egyre több funkció kerül érintőképernyőre, és egyre több az automatika. Hogyan látod, tudnak a gazdák és gépkezelők alkalmazkodni ehhez? Mik a tapasztalataid az új LEXION esetében?

Tudnak. A jóhoz könnyű hozzászokni, mondta például egy nyugdíj előtti úr, aki két kör után egész ügyesen kezelte a GPS-t. Látszott rajta, hogy szereti a szakmáját. Itt többször inkább az a kérdés, hogy akarja-e az illető csinálni, vagy nem.

Ha akarja, akkor könnyen fog alkalmazkodni. Gazdák esetében is pozitívak a tapasztalataim. Sajnos elég sok helyen „kihalnak” a szakik. Kezdőt ültetnek a gépre, akik talán akkor életükben először látnak kombájnt. Tudok ilyen esetet: a gazda, ennek tudatában vásárolta meg a gépbe az automatikát, nagyban segítve a pályakezdő kombájnos munkáját. Persze ilyenkor elengedhetetlen az oktatás és bemutatós kollégánk segítsége a beüzemeléskor.

 

 

Akik olvastak, vagy hallottak már az új LEXION sorozatról, azoknak biztos nem új, hogy tíz százalékkal nagyobb lehet a cséplőrendszer áteresztése. Lehet hinni ennek?

Lehet. A gyártó azt mondja, hogy teljesítményben húsz százalékkal tudnak többet a gépek a régi szériánál. Eleinte óvatosan bántunk ezzel a számmal, kíváncsiak voltunk, hogy magyarországi viszonyok között mennyire igaz. Nyár végére viszont már bátran mondhattuk, hogy igen!

 

Mik a gabonával szerzett tapasztalataid?

A plusz állítási lehetőségek sokszor jól jöttek a cséplőn. Toklászos árpában egy dörzsfokozó léc aktiválásával és csapóajtóval ki lehetett venni a bokáig érő állományból is a toklászt, ahol ugyebár kisebb a dörzsölési felület egy szép állományhoz képest. De ugyanúgy jól jött nehezebben csépelhető búzában is. Átlagosan elmondható, hogy többféle körülmények között, a beállításokkal játszva, szinte mindenhol 30 tonna óránkénti betakarításra volt képes a 6600-as.

 

Az utóbbi hetekben „szotyizni” voltál. Hogyan teljesítenek az új gépek napraforgóban?

Napraforgóra már 6800-ast kaptam, mert a 6600 gazdára talált. 12 soros SUNSPEED adapterrel dolgoztam. Gyönyörűen, tisztán aratott, minimális veszteséggel. Fogyasztás végig tíz liter alatt. A legkedvezőbb napon 5,6 liter hektáronkénti fogyasztást sikerült elérni. Területteljesítményben, ha ki volt szolgálva a gép, 6-7 hektár óránkénti teljesítménnyel lehetett dolgozni. Egy szép táblában, átlagos műszakot nézve, fordulókkal és ebédszünettel negyven hektár levágható, de akár ötven is. Egyik nap 8:40-kor álltam be a táblába és 15:00-kor álltam le, a hektárszámláló 30-at mutatott, 4,2 t/ha hozammal.

 

Tamást a 2013-ban CLAAS-nál töltött fél éve óta sok helyre elkíséri szárnysegédje, idén az új LEXION-ban is vele tartott.

 

Ládás és HYBRID gépekben is ültél már. Mik a különbségek? Megéri rotorosra váltani?

Hogy megéri-e váltani? Kinek mi. Ládás géppel nagyon szép a szalma, mert kíméletes vele. A rotoros nem annyira. E tekintetben a CLAAS mindenki előtt jár, mert a HYBRID gépeiben megmaradt az APS rendszer, a rotor csak utána jön, így rotoros gépek közül ezeknek a legszebb a szalmája. De persze egy HYBRID-nek sokkal jobb a teljesítménye. Részben ezzel meg is tárgyaltuk a fő különbségeket. Ládák helyett két forgó rotor, amivel tovább tudok dörzsöltetni. Cséplést tekintve pedig maradt a 3 dob, viszont a cséplődob a HYBRID esetében is 755 mm átmérőjű lett.

Olyannak nem éri meg HYBRID gépet venni, aki nem tudja kihasználni a plusz teljesítményt. Ezek a gépek be tudnak takarítani napi 40-50 hektár gabonát. Ha nincs hozzá elég terület, vagy épp szállító jármű, akkor nincs sokkal előrébb az illető.

Viszont egyre többet találkoztunk az utóbbi három évben a súlyosbodó munkaerőhiánnyal. Ismerek olyat, aki eddig négy ládás kombájnnal dolgozott, de a kezelők közül ketten nyugdíjba mentek. A gazda cserélt két HYBRID kombájnra, és ugyanúgy el tudják látni a munkát. Kevesebb a szervizköltség, a munkabér, az üzemanyag, és minden egyéb járulékos költség.

 

Idő közben pedig hallottuk, hogy beálltál a kukoricatáblákba, vannak érdemi tapasztalatok?

Igen, vannak. A 35 mázsástól kezdve voltam a 190 mázsás kukoricákban is, száraz és sáros talajviszonyok közt egyaránt. A kis hozamú táblában talán csak annyit jegyeznék meg, hogy egy 120 mázsás táblát követően mentem át a kis hozamúba.

CEMOS AUTOMATIC gyönyörűen lereagálta a kisebb csöveket és pár pillanat alatt alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Aztán jött a 17-19 tonnát adó tábla. Puha talajon, sík vidéken, szecskázva, 12 soron, 8 km/h-val, 90 és 100% közötti a motorterhelés. Ezeket 100%-ig nyugodtan el lehet engedni. Pillanatnyi hozamunk 18 t/ha. Teljesítményünk 130 tonna óránként, területteljesítmény pedig 6-7 hektár óránként. Szerintem ezek a számok mindent elárulnak. Nyilván egy dombos vidéken más lenne a történet, de elmondható, hogy adott körülmények között kevés lesz a 6800-as és 6900-asnak a 8 sor.

 

Szöveg: Rácz Gergő, marketingkommunikációs csoportvezető és Steinhauser Tamás, marketingmenedzser

Képek: Steinhauser Tamás, marketingmenedzser

Forrás: Agritech 2020. tél

 

Elérhető

Kapcsolódó cikkek