A hozzá tartozó cégcsoporttal Szentesen és Szegváron összesen közel 40 hektárnyi üvegházi felületen termesztenek zöldségeket és állítanak elő palántákat. A tevékenységi körükbe az állattenyésztés, a takarmánygyártás és a hagyományos szántóföldi növények termesztése is beletartozik. A kertészeti igazgatóság nagy mennyiségű tölteni való, fehér és hegyes erős paprikával, valamint paradicsommal látja el a külföldi és a hazai vevőket, akik között több nagy áruházlánc is található. A palántanevelés mintegy öt hektárnyi területen Szegváron, egy hektáron pedig a Szentes észak-keleti részén található Szentlászlói telepen történik. A cégcsoport innen látja el a saját igényét, valamint árusít a környező településekre, a hazai partnereinek és a határon túlra is. A meleg levegő jó részét 20 termálkút biztosítja, az üvegházakat, az állattartó telepeket, a szociális helyiségeket, a két szárító közül az egyiket ugyancsak termálvíz segítségével fűtik, ahol 60-70 fokos meleg levegővel, károsanyag kibocsátása nélkül, kíméletesen szárítják a gabonát.
A Szentes környéki talajok között szinte minden típus előfordul. Van szikes, réti és agyagos is. A Tisza áradásakor a környező területeken a belvíz is megjelenik. Ha ez nem lenne elég, előfordul, hogy egy éven belül nyáron az aszály, télen pedig a belvíz okoz problémát.
A növénytermesztési igazgatóság hagyományos kultúrákkal foglalkozik: főként búza, kukorica, napraforgó és szója kerül a talajba, ezeken kívül mintegy 2-300 hektárnyi csemegekukorica, illetve 100 hektáron konzervipari zöldborsó is van.
Az 50-60 hektárnyi hibrid kukorica betakarításakor és címerezéskor nem egyszerű minden nap gondoskodni a megfelelő mennyiségű – mintegy 100 fő – munkaerőről. Ez nehéz feladat, mivel a gépesítés 100 százalékban nem megoldható, így mindig van utócímerezés is – meséli Kovács György, az Árpád-Agrár Zrt. növénytermesztési és állattenyésztési vezérigazgató-helyettese.
A telepeken megfelelő tárolókapacitás van, így akár az egész évi termést is el tudják tárolni. Az igazgatóság feladataihoz tartozik a szarvasmarhatelep üzemeltetése is, az állatok részére szénát, tömegtakarmányt, és abrakot állítanak elő. Az évi 6 millió teje leadó állományt 650 holstein-fríz tehén alkotja, a telepen pedig a szaporulattal együtt összesen 1300 állat ellátásáról gondoskodnak. A klímaváltozás hatásait, az egyre melegebb nyarakat érzékelve kezdtek takarmányozni az őszi vetésű kalászosokkal, mert az eddig használt silókukoricát öntözés nélkül egyre nehezebb jó minőségben előállítani. A szarvasmarhának pedig nyáron könnyen emészthető rostra van szüksége, hogy jobban el tudja viselni a meleget, mert 40 fokos hőségben a tejtermelés is nagyot esik, ha nem tökéletes a takarmány.
Kovács György a cégnél eltöltött 42 éve alatt az első harmincban nem foglalkozott állattenyésztéssel, de a baromfiágazat megszűnése után, a tulajdonosok megkérték őt, hogy ehhez is adja a tudását. A gazdaságos tejtermeléshez és az állatok egészségének megőrzéséhez, így a hosszú életükhöz is nélkülözhetetlen a jó minőségű, megfelelően emészthető, rostban gazdag tömegtakarmány etetése. Itt kapcsolódik össze a növénytermesztés és az állattenyésztés – meséli.
Ezért is volt szükségünk az új CLAAS JAGUAR 930-as silózóra, amit az idén vettünk meg egy 3 méteres rendfelszedő és egy 6 soros sorfüggetlen kukorica adapterrel.
A Szentlászlói telepen a CLAAS silózók és kombájnok mellett több az AXIÁL-hoz köthető márka gépei is megtalálhatók. Az eddig használt két, 30 éves JAGUAR 690 SL a mai napig működik, maximálisan meg vagyunk velük elégedve. Bár már eljárt felettük az idő, mégis megtartottuk őket, kaszálásra továbbra is kiválóan alkalmasak. Az új, 930-as JAGUAR silózó évente 9-10 ezer tonna kukorica szilázs, 2 ezer tonna rozs, és 200 hektárnyi lucerna feldolgozását segíti, az első kaszalásból nagyjából 3000 tonna szilázst készítünk. Nagyon jól működik benne a fémérzékelő és a kődetektor, amely az oda nem való szilárd anyagokat is pontosan jelzi. Amikor a gép olyan táblán dolgozik, például idén rozsban, ami a megelőző évben szerves trágyát kapott, sok tégladarabot tudott kiszűrni. Ilyenkor a rendszer automatikusan megállítja a silózó részegységeit, és beállítás függvényében a DIRECT STOP funkciónak köszönhetően a silózó is automatikusan megáll, hogy meg lehessen keresni a takarmányba nem való tárgyat.
A gépkezelőn kívül a szarvasmarha ágazat vezetője is dicséri a gép teljesítményét, mert nagyon jó, 2,5-3 centis szecskaméretet készít, és a fokozatmentes szecskahosszállítás lehetősége is adott. A 930-as JAGUAR lefedi a szükségleteit, és jó kiszolgálja a területet.
A szenázs készítésekor fontos, hogy állandóan ott kell lenni a rozs és a lucerna termőterületén, hogy jól lehessen időzíteni a betakarítást. A jó szakember pontosan meg tudja mondani, hogy mikor kell kaszálni, majd teríteni és sodorni a rendet, hogy a műveletek eredményeként folyamatosan az ideális 30-34 százalék szárazanyag-tartalmú takarmány kerülhessen az állatok elé. A megfelelő szecskaméreten túl az a legfontosabb, hogy az anyag tökéletesen legyen előtömörítve. Ezt pedig csak jó és megbízható géppel lehet elérni. A régi rugós megoldás után a hidraulikus előtömörítés nagy előrelépés, a korábbi típusokhoz hasonlítva sokkal jobb munkát végez.
Fontos, hogy az eredményes, gazdaságos tejtermeléshez optimális időben kell szecskázni. Továbbá nem szabad a takarmánnyal pocsékolni, a lehető leghatékonyabban kell betakarítani és kezelni azt, mert az állatok jólléte, a tejhozam és a minőség is azon múlik. A bérgép nálunk azért nem a legjobb megoldás, mert bármi közbejöhet: eső, csúszás vagy szerviz. Mi nem kockáztathatjuk, hogy azon a 3 napon, amikor a rozsnál el kell dönteni a kaszálás, a szecskázás és a behordás műveletének időpontját, ne tudjuk azt megtenni. Mert a növény éppen abban az állapotában tartalmazza pontosan azt az emészthető rostot, amire a tökéletes takarmány előállításához szükséges. Ez akkor van, amikor a zászlóslevél már kijött, de a kalász még bent van a hasban. Ilyenkor 1-2 napon belül le kell vágni, különben az idő előrehaladtával egyre kevesebb tápanyag lesz benne a marha számára.
Már azóta nagy vágyunk volt a SHREDLAGE szemroppantó, mióta egy bérgépen megtapasztaltuk, hogy a jószágok több tejet adtak azután, hogy nálunk dolgozott. Az állattenyésztő munkatársaink teljes megelégedettséggel beszélnek a gépről, a telepvezető is kifejezetten örül az intenzívebb szemfeltáródásnak, mert a két szemroppantó henger különböző fordulatszámmal, a szokottnál magasabb mértékben, 50 százalékos eltéréssel forog. A speciális kialakítású profil használata által pedig a szemeken kívül a zöld növényi részeket is állandóan feszegetik a hengerek. A levelet is kicsit meggyűrik, ami nagyon látványos eredményt mutat. Mivel nálunk összesen 13-14 ezer tonna tömegtakarmányt kell minden évben betakarítani, fontos a jó teljesítmény, mert a lucerna, a rozs és a kukorica is viszonylag rövid időtartam alatt kell, hogy lekerüljön a táblákról.
A gépen a behordás és az anyagtovábbítás is tökéletes, a kezelőnek sokkal egyszerűbb dolga van azáltal, hogy a torony automatikusan a pótkocsi felett tartja a kifúvócsövet. Oda tölti, ahova azt kell, így a munkatársnak nem kell annyit oldalra néznie. A jó teljesítménynek köszönhetően a 1100 tonnát egy nap alatt be lehet hordani a segítségével, így egy falközi silókazal megrakása 2-3 nap alatt befejezhető. Az elektronikus kezelőfelületen minden beállítás elvégezhető a fülkéből, legyen az akár a fordulatszám-, vagy szecskahosszállítás. Persze a CLAAS JAGUAR kezelési útmutatója igen vaskos, amikor a kezelő meglátta a terjedelmes olvasnivalót, meg is lepődött egy kicsit, de nagyon örült, hogy átválthatott erre a gépre és kitanulhatta a használatát.
42 év hűség az Árpád-Agrárnál: Kovács György helyben maradt
Kovács György, vagy ahogyan a szakmában sokan ismerik, Gyuri bácsi 1978-ban végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karának öntözéses-meliorációs üzemmérnök képzésén. Szerencséjére épp abban az évben írtak ki egy olyan pályázatot, amiben öntözésfejlesztés és meliorációs munkák elvégzése szerepelt az Árpád Termelőszövetkezet feladatai között. A frissen végzett fiatalember aztán annyira bevált, hogy 20 éven keresztül foglalkozott öntözésfejlesztéssel, drénezéssel és belvízrendezéssel. Időközben Debrecenben megszerezte az általános agrármérnök képesítést is. Arra a legbüszkébb, hogy munkatársaival együtt megvalósították az akkor 8 ezer hektáros terület vízrendezését, valamint arra, hogy közreműködésével 1000 hektár öntözési rendszerét alakították ki lineár és center berendezések segítségével. Gyuri bácsi az agrárszakmában a mindennapok kihívásait szereti a legjobban, mert ahogy mondja: sosem lehet 100 százalékosan tudni, hogy mi történik holnap, hiszen az időjárás és a talajviszonyok átszervezik a napirendet, így nagyon sokszor bukkan fel egy új, megoldandó kihívás. És ez így van jól.
Fotó: Pontfotó
Szöveg: Csurja Zsolt, szakújságíró
Forrás: AXIÁL Híradó 2020. 03. szám
