Megjött az égi jel, mehet a munka!

Megjött az égi jel, mehet a munka!

Állunk a telephelyen, körülöttünk traktorok, kombájn, munkagépek és egy síktároló. Dobos János szemmel láthatóan itt érzi otthonosan magát. Az ozorai gazda mesél a szülei által indított vállalkozásról, a rögös tolnai földekről, és persze a gépekről.

Családi gazdaság, édesanyjával, lányával és a húgával közösen. A szülei vágtak bele az egyéni vállalkozásba, még a rendszerváltás hajnalán, édesapja halála után szakadt rá a munka.

A telepen álló Scania teherautó János korábbi életére utal, hiszen sofőrként vagy inkább fuvarosként járta először a hazai, később az európai utakat. Már abban az időben hozzászokott, hogy mindent magának kell megoldania. Közel egy évtizede vége a kalandozásoknak, s míg korábban csak a hétvégéket töltötte a földeken, azóta még szorosabban köti Ozorához a családi vállalkozás.

„Minden eszközünk megvan” – szögezte le a szakember, évről-évre hetven hektár körüli területet művelnek, amiből alig tíz hektárnyi a bérlemény, a többit már sajátjuknak tudhatják. Az utóbbi években vásároltak meg eladhatókká vált földeket. Bár családi a vállalkozás, s bármennyire többszereplős, jellemzően igazi „one man show”.

 

 

Reményei szerint a jövőben lánya – aki éppen aranykalászos gazdatanfolyamra jár – veszi át a gazdaság irányítását, ám akkor alkalmazottra is szükség lesz.

Dobos János nem bonyolította, a klasszikus szántóföldi vetésforgó lehetőségét kihasználva gazdálkodik. Búza, kukorica, árpa és „szotyi”, azaz napraforgó szerepel benne. A repce azért is maradt ki, mert a kombájnjukhoz nincsen megfelelő vágóasztaluk. Hangsúlyozza, abban bízik, amit maga meg tud csinálni.

A terület műveléséhez szinte minden eszköz rendelkezésére áll, az erő- és munkagépektől a szárítón át a tárolóig. Bérmunkát csak a „szotyi” növényvédelmében vesz igénybe, mivel nem rendelkezik hidas traktorral. Közben mutatja, a napraforgó már kikerült a tárolóból, a búza ugyan még megvan – s idén valószínűleg meg is marad –, a 11 hektárnyi kukorica pedig lábon várja az aratást. Sorolja az aktuális feladatokat, megy a búzás területre boronálni, műtrágyázni, s amint az idő engedi, kezdi a vetést.

Két táblája 28, illetve 29 hektáros, mellette három és nyolc hektárnyi föld határozza meg a munkaszervezést. Szerencsére nincsenek messze egymástól. Emellett öt hektárnyi „dirib-darab” kert színesíti a palettát, de ott is van egyben másfél hektár.

„Minden gép rendelkezésünkre áll, a talajművelő eszközöktől az erőgépeken keresztül a betakarítóig” – hangsúlyozta újólag a szakember. A Landini 115-öst hét éve vásárolták az AXIÁL-tól. Olyan jól sikerült összebarátkozni, hogy idén már egy Landini 7-230-es is beköltözött a telephelyükre. A kistestvér hét év alatt 1200 üzemórát ment, a legújabb pedig nyáron érkezett, néhány napja az 50 üzemórás szervizen esett át.

A kis Landini „hozta magával” a nagyot, a megelégedés döntött, és természetesen az ár/érték-arány. A 7-es szériát fullextrásan kérte, úgy okoskodva, ez kiszolgálja, míg bírja a munkát. Ráadásul egygazdás traktorról van szó, szinte csak ő ül be a vezetőfülkébe, s nem mindegy, egy hosszú nap után, mennyire fáradtan száll ki. A vezetőfülkéje kényelmes, felhasználóbarát kezelési felületekkel. Az új hidraulikus fülkerugózás magas kényelmi szintet biztosít. „A motor gumibakokon keresztül csatlakozik a gép robusztus alvázához, ez is csökkenti a vezetőfülkén belül a vibrációt és a zajszintet” – jött elő a műszaki véna, beülve igazi high-tech környezetben érzi magát. A tervezők célja – a földeken eltöltött hosszú órákon egy biztonságos, stresszmentes munkakörnyezet kialakítása – eddigi tapasztalatai szerint megvalósult. Ugyan ott van még a hagyományos három pedál, de a vezérlés teljesen elektromos és automatikus.

Egyedül végez minden munkát, így nagyon fontos a komfortérzet. A 7-es első hídja is rugózik, akárcsak a fülke és a vezetőülés. Egyszerű és kényelmes kezelni, a traktor szinte mindent önállóan elvégez, csak felügyelni kell.

 

 

A Landini 115-ös sorvezetővel lett felszerelve, amit tovább lehetett volna fejleszteni akár az automata kormányzásig. Műtrágya, vegyszer kijuttatására így is tökéletesen megfelel. A Landini 7 esetében még tanulja a műszaki adottságok nyújtotta lehetőségeket, az 50 üzemórába csak egy kisebb terület zöldítési elvetése fért bele. Ismerkedik az új erőgéppel, szokják egymást, de már tudta használni. „Érteni kell, hozzáolvasni, ám nem tűnik túl bonyolultnak, igazi felhasználóbarát” – magyarázta. A Trimble GFX-750-es műholdas irányítórendszer kiváló segítség, ám a dimbes-dombos területeken nem mindenhol tökéletes a wifi jel. A terepviszonyok miatt vannak fehér foltok a GPS-vételben, de néhány perctől eltekintve akadálytalanul folytatódik a munka. Mondhatjuk, alkalmazása a precíziós gazdálkodás felé tett első lépés, de a nála dolgozó munkagépek ettől még messze elmaradnak.

Korábban nem használt automatikus kormányzást, így kíváncsian vette át a gépet. Ma annak is tud örülni, hogy működik a kezei alatt. „Remek dolog az automata, mert leveszi az állandó figyelés terhét” –, különösen rosszabb látási viszonyok között jelent könnyebbséget. Száraz időben gruberezett, s a szél hátulról fújta előre a port, semmit nem látott. Ám nem kellett izgulnia, a traktor végig a megfelelő helyen ment.

Egy ekkora gazdaságban nagy beruházásnak tűnhet, de úgy okoskodott, minden lépést ki kell számolnia, hogy időben el tudja végezni a feladatokat. A 7-es papíron 215 lóerős, nem bánja, hogy – a korábbi 170 lóerőshöz képes – erősebb traktorra váltott. Az elejére is szereltetett hidraulikát, így már szártörő hengerrel is kipróbálhatta, hátuljára grubert akasztott, s könnyedén dolgozott vele. A kapcsolt munkaműveletek időben és anyagilag egyaránt megkönnyítik a gazdálkodást. „Előre kerülhet egy tárcsasor is, amivel egy „csutaföldön” könnyedén elő lehet készíteni a talajt” – magyarázta, de akár folyékony műtrágyaszórót is akaszthat a traktor orrára. Úgy véli, nem baj, ha teljesítményben túlméretezi az erőgépet.

Az AXIÁL-tól vásárolta a terményszárítót, a Manitou rakodót is, ezek szintén megalapozták a bajai cég iránti bizalmát.

 

A megelégedés mérőfoka, hogy több eszközt is az AXIÁL-on keresztül szerzett be.

 

Nem csak az igényeinek megfelelő gépeket kínálják, de az adminisztráció terhét is átvállalták. Ahogy mondja, nem szeret a papírmunkával bíbelődni. A kisebb javításokat „távirányításban”, telefonon keresztül is meg tudják oldani, de bármilyen probléma esetén mindig gyorsan jön a segítség. Szinte személyes kapcsolatot ápol az értékesítővel, a szervizesekkel.

Bérmunkát nem végez, erre egy másik cég szakosodott, de a településen és környékén szinte mindenki rendelkezik saját eszközökkel.

 

Szöveg: Viniczai Sándor, szakújságíró

Fotó: Wolf Fotóstúdió

Forrás: AXIÁL Híradó 2020. december

Elérhető

Kapcsolódó cikkek