Nélkülük lehetetlen volna üzemeltetni ezeket a gépeket – egyikük, Ébellai Géza avat be a háttérszolgáltatás rejtelmeibe.
Egy Fendt már nem egyszerű erőgép, hanem processzorok sokaságával, intelligens szoftverekkel működő csúcstechnikai alkotás. Nehéz lenne eldönteni, hogy számítógépesített „vasnak” tekintsük, vagy egy számítógép-hálózat mechanikus-hidraulikus perifériájának? Lenyűgözően komplex rendszer, és ehhez illőnek kell lennie a szervizének is. Míg MTZ-jét saját maga is képes megjavítgatni néhány elemi szerszámmal az ügyes gazda, Fendthez már nem tanácsos odahaza hozzányúlni. Megismerve Gézát és az AXIÁL békéscsabai műhelyét, bárki rájöhet, hogy „hályogkovács-műtét” helyett érdemes szaktudás letéteményeséhez, márkaszervizhez fordulni.
A gyulai mezőgazdász családba született, és gyerekkorától traktormániás Ébellai Géza a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott mezőgazdasági géptervezőként, és az AXIÁL munkaerő-keresési lépéseit ismerő professzorának, Prof. Dr. Jóri J. Istvánnak ajánlására adta be életrajzát Bajára, ahol fel is vették, Landini-szervizmérnöknek. Később részt vett a motorfelújító műhely és a fékterem tervezésében, majd munkájában. Tíz éve, a békéscsabai telephely megnyitásakor, ajánlatot kapott és fogadott el az ország keleti régiójának Fendt-szervizmérnöki pozíciójára, párban a nyugati térfelet Pécsről ellátó Háy Jánossal.
Egyáltalán, mihez nyúlhat hozzá egy Fendt üzemeltetője? – kérdem. Ékszíjat, légszűrőt cserélhet (az utóbbi kifújását sűrített levegővel felejtse el, mert többet árt, mint használ, mindig a kezelési és karbantartási útmutató szerint kell eljárni), akár olajat is, de ezt be kell naplózni, „ki kell ütni” a fedélzeti számítógépen, amire csak a szerviz jogosult, ügyfél nem nyúlhat bele. Persze azt tesz a tulajdonos a saját traktorával, amit akar, amúgy magyarosan, „okosban” meghekkelheti a rendszert, kiiktattathat letiltási funkciókat, de az ilyesmi nemcsak műszakilag üt vissza, hanem nyoma marad, és érvénytelenít garanciát, szavatosságot – egy nagy értékű gépen... Jobban jár, ha átalánydíjas karbantartási szerződést köt az AXIÁL-lal, és elküldi embereit kétnapos kezelői tanfolyamra. Mégis az a tapasztalat, hogy noha mindegyik eladott géphez ingyen jár egy fő kiképzése, a kiértesítettek csak mintegy fele veszi igénybe.
Pedig kéne! Nyomtatott javítási könyv korszerű traktorokhoz már nincs, csak online-forrás, a márkaszervizek szerelőit gyári tanfolyamok készítik fel. A COVID előtti időkben keletről és nyugatról 12-12 főt hívtak meg Marktoberdorfba, négynapos kurzusokra, de volt olyan is, hogy csak Géza és János volt hivatalos, ők aztán itthon adták át a megtudottakat. Németországban kitűnő oktatóktól tanulhattak a résztvevők, azonnal kérdezhettek, hozzányúlhattak mindenhez, a demonstrációs eszközök között volt például egy traktor, leszerelt és mellette felállított fülkével, a kettőt meghosszabbított vezetékek kötötték össze, jól lehetett követni, mi mihez kapcsolódik, hogyan működik.
Ma már online megy minden. A két oktató egyike az előadóteremből magyaráz, a másik fejkamerával mutatja a gyakorlati fogásokat. Kérdéseket írásban lehet azonnal beküldeni, ezeket mindegyik résztvevő látja, miként a válaszokat is. Mindez messze nem olyan jó, mint a személyes jelenlét, de többet ér a semminél.
Ez felértékeli a hazai tudásterjesztést. Géza és Jani megkapják az anyagokat, megnézik az előadásokat, jegyzetelnek, leutánozzák a látottakat, és kérdeznek, ha bizonytalan valami, illetve elakadnának. Ilyenkor mindig segít a gyártó.
A békéscsabai műhelyben igyekeztem belehelyezkedni egy kezdő Fendt-szerelő szerepébe. Volt mit tanulnom! A traktor fedélzeti rendszere nagyon sok adatot tárol, köztük az alvázszámot is, amelynek alapján be lehet lépni az adott modell karbantartási-javítási útmutatójába, alkatrészjegyzékébe, a fedélzeti elektronika valamennyi processzorába. Ezek megjeleníthetők a nagy érintőképernyős monitoron, lehet barangolni a menüben, aki némi rutinnal eligazodik benne, nagyon sok kérdésre kaphat választ.
Persze nemcsak önmagában működik mesterséges intelligencia alapján a traktor, hanem a hozzá csatlakoztatott munkagépekkel együtt is. Ennek globális, nyitott platformja az AGCO csoport (egyik márkája a Fendt is) Fuse rendszere, amely az AGCO precíziós gazdálkodáshoz szükséges rendszereit fogja össze, akár sokféle gyártmányú, ISUBUS-on kommunikáló mezőgazdasági eszközt működtet. Ennek köszönhetően nem kell az egyes vetőgépek és egyebek információs-kezelő monitorát bevinni a vezetőfülkébe, kábelt bekötni, hanem minden, drót nélkül, megjeleníthető a traktor képernyőjén. Óriási könnyebbség ez, sokféle eszközzel dolgozó gépkezelőnek, egyben a precíziós gazdálkodás, például a tervszerűen szabályozott inputanyag-kijuttatás záloga.
Láttam a műhelyben egy ügyes segédeszközt: a traktor hátsó dugaszoló aljzatába kell benyomni, és „úgy tesz”, mintha a traktor mögé akasztott komplett munkagép lenne, szimulál, ellenőrizhetővé és javíthatóvá tesz minden funkciót.
Géza megmutatta, hogy beülve a traktorba, a vízszintesre állított kormánykerékre tett laptopját a diagnosztikai aljzatra csatlakoztatva, milyen lehetőségei vannak: ezerféle beállítás, elvégzett munkák naplózása, hibakódok lekérdezése és így tovább.
De ne ragadjunk le az informatikánál! Egy traktor vas is! A csabaiak gyári speciális eszközzel támasztják ki emelt helyzetben a fülkét, szinte, mint egy kamionét. Ha kell, le is veszik a traktorról, szétbontva sok-sok dugaszoló csatlakozást és mechanikát. Avatott, rutinos kézzel nyúlnak a Fendt egyik jellegzetességéhez, a teljesítmény-elágazásos, bolygóműves és hidrosztatikus váltóműhöz, amelynek jóvoltából, a menetsebességtől függetlenül mindig optimális a motor fordulatszáma.
Egy ötlettel távoztam Békéscsabáról: mindenkit, aki saját kezűleg gányolna Fendtjén, meg kellene hívni ide, mint a birkák és emberek szemhályogját bicskával operáló juhászt a kórházi műtőbe, ahol megfogadta, hogy soha, de soha többé nem tesz ilyet!
Szöveg: Karlovitz Kristóf, okleveles mérnök, szakújságíró
