Ennek keretében a szarvasmarhatartók, azon belül is a tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok vezetői számára gyakorlati bemutatót tartottak a Darázs Keverő Cégcsoport DeLaval robotokkal felszerelt nagykörűi telephelyén.
A DeLaval VMS™ használatával a tejtermelés még pontosabbá, gazdaságosabbá és még inkább személyre szabottá válik. A sorozat két modellje lehetővé teszi, hogy minden egyes telepet, gazdálkodót, tehenet, sőt tőgybimbót egyedileg kezelnek, így teremtve jobb körülményeket a dolgozók, a tehenek, a gazdaságok és a családok számára. A DeLaval automatikus fejőrendszerének kifejlesztése során a cél az volt, hogy megtalálják a módját annak, hogy a tejtermelők több és jobb minőségű tejet nyerjenek egészségesebb tehenektől, miközben több idejük marad önmagukra és családjukra. A rendszer részletes ismertetését a Magyar Mezőgazdaság is már több cikkben megtette. A technikai részletek mellett már többször beszámoltunk mi is a tehenek és a robotok, valamint a gondozók új kapcsolatáról.
A szervezők azért választották az idei bemutató helyszínéül a nagykörűi telepet, mert itt nem zöldmezős beruházásként valósult meg a fejlesztés. Itt érdekes és előremutató módon meglévő istállók kerültek átalakításra. Mint a gyakorlati bemutatón elhangzott a rendszer bevezetését teljes mértékben a magyar munkaerőpiaci viszonyok kényszerítették ki. A korábbi években már tapasztalható volt a magyar munkavállalók hiánya és a telepre érkezett külföldi munkavállalók sem voltak elég megbízhatóak. Ezért a 380 darabos Holstein-fríz telep vezetése, több fejőrobot technológiát megvizsgálva, végül a DeLaval rendszere mellett döntött. A robotok beszerzésének döntésekor elkezdődött az üszők szelektálása is. Előnyös volt, hogy a beruházás előtt az istállók trágyakihúzóval már rendelkeztek, dupla vízágyas bokszokkal voltak ellátva. A robotok elhelyezése nem építési engedélyköteles beruházás, így egyszerűbb volt a kivitelezés. A nagykörűi telepen azt a megoldást választották, hogy visszabontották a férőhelyek egy részét és azok helyére telepítették a robotokat. A technológiai váltás kapcsán a telephely vezetése 30%-os üszőveszteséget tervezett, ami azonban egyáltalán nem következett be. Itt is könnyedén ment a beszoktatás. Az idősebb teheneknél kicsit több időt igényelt, de a fiatal állatok nagyon hamar megszokták a robotokat. Az addig átlagosan napi 38 literes fejés a technológiaváltás miatt sem változott. A célként kitűzött 40 literes átlagot a takarmány minősége miatt nem sikerült elérniük tavaly.
A Magyar Mezőgazdaság kérdésére kapott válaszból megtudtuk, hogy a rendszerrel kapcsolatosan a telep beruházásra vonatkozó korábbi számításai már nem relevánsak. Egyrészt, mint elhangzott annál, mint, hogy nincs fejőházi dolgozó, minden jobb. De a másfél éve indult beruházáskor végzett számítások ma már nem helytállóak. Az akkori elektromos áram ára olyan mértékben megnövekedett, hogy jelenleg ez lett a legnagyobb tétel a rendszer működtetésének fenntartási költségében. Másik személyes tapasztalatuk, hogy a tej tárolására beszerzett tartály esetén érdemes kicsit fölé tervezni, mert a tejszállító teherautó késése okozhat meglepetést.
A tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok számára, mint elhangzott, csak előre van út, azt pedig a jó takarmány és az egészséges tehén jelenti. A robotok pedig nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ebben az egységben valóban le is tudják adni a tehenek a megtermelt minőségi tejet.
Szöveg: Török Gergely
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
