2 részes mini cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy a digitális mezőgazdaság megoldásai hogyan tudják segíteni a gazdálkodókat a tavaszi vetésben.
Amikor a jó vetésről beszélünk, sok dolog jut az eszünkbe – a korszerű agrotechnikai megoldások a vetőgépeken, a genetika, a talaj előkészítés, beleértve a tápanyag-kijuttatást, stb. De legalább ilyen fontos a talaj hőmérséklete és nedvesség tartalma is! Köztudott, hogy a kukorica pl. 10 fokos talajhőmérsékletet igényel. Sok tanulmány született a keléskori talajhőmérséklet növényzetre ill. hozamra gyakorolt hatásáról. A Nebraska – Lincoln Egyetem Mezőgazdasági és Természeti Erőforrások Intézetének Crop Watch nevű online kiadványában közöltek a témáról korábban egy cikket (https://cropwatch.unl.edu/2018/cold-soil-temperature-and-corn-planting-windows). Ebben a szerzők hangsúlyozzák a vetéskori, majd az azt követő 48 órában a megfelelő talajhőmérséklet fontosságát. Eszerint ekkor, a kezdeti vízfelvétel időszakában 10 foknál ne legyen hidegebb a talaj, különösen kerülendő a fagypont körüli hőmérséklet. Ezt követően aztán már jobban tűri az alacsonyabb hőmérsékletet a csírázó mag, de az intenzív kezdeti fejlődés szempontjából az lenne az ideális, ha ezután sem süllyedne drasztikusabban. A vetés technológiai fejlődése, a jobb hidegtűrésű hibridek, illetve a hatékonyabb növényvédőszerek elterjedése lehetővé tette a vetési idő egyre korábbra hozását. A cikk szerzői nagy adatbázisok elemzése révén arra keresték a választ, hogy a vetési idő mennyiben befolyásolja a hozamot, ill. hogy ezek alapján valóban kijelenthető-e, hogy a minél korábbi vetési idő legyen a cél. A tanulmány alapjául szolgáló tudományos cikkben részletesen beszámolnak a vizsgálat eredményeiről, és többek között az alábbi összefoglaló ábrát közlik.
1. ábra: A vetési idő és a hozam közötti összefüggés (200 bu/acre = 13,45 t/ha) - (Abendroth, Lori & Woli, Krishna & Myers, Anthony & Elmore, Roger. (2017). Yield-Based Corn Planting Date Recommendation Windows for Iowa. cftm. 3. 10.2134/cftm2017.02.0015.)
Az eredmények alátámasztják, hogy a korábbi vetési idő alapvetően nagyobb hozamot valószínűsít, de csak bizonyos keretek között. A túl korai vetési idő ugyanis jól láthatóan ezzel ellentétes hatást tud kiváltani. E mögött pedig elsősorban a túl alacsony talajhőmérséklet áll. Az eredmények tehát megerősítik a régi igazságot, hogy ne akkor végezzünk el egy munkát, amikor a naptár szerint itt az ideje, hanem amikor annak feltételei adottak. Ebben az esetben, ha már elég meleg a talaj, és nem is várható drasztikus lehűlés.
A gond csak az, hogy most, 2021-ben nehéz megmondani, hogy melyik nap milyen évszak van. Egyik nap 20 fok, másnap 10 cm hó. De éppen ezért, nagy kérdés, hogy mikor merjük elkezdeni a vetést. Mennyire meleg a talaj, és milyen idő jön, mennyire melegedhet fel az elkövetkező napokban? Hiába a 2 napos tavasz, ha utána, éppen a csírázásban lévő vetést éri többszöri fagy és 3-4 fokos nappali felmelegedés.
Ilyenkor mutatkozik meg igazán a korszerű technológiai megoldások szerepe. Műholdas távérzékelési módszerekkel lehetőség van a talaj felületi és mélyebb rétegének hőmérsékletének mérésére. Igaz, ehhez szükség van a műhold felvételek megfelelő feldolgozására, térképi megjelenésére. Szerencsére ez ma már szolgáltatás formájában elérhető a gazdálkodók számára. A mAXI-MAP szoftver Monitoring modulja ezeket az adatokat automatikusan frissülve szolgáltatja a felhasználóknak.
2. ábra: Távérzékelésből származó adatok a mAXI-MAP Monitoring moduljában
A 2. ábrán a talajhőmérsékleti adatokat megnézve (balra lent) jól látszik a felületi talajhőmérséklet jelentős napi ingása, melyet trendszerűen követ a mélyebb réteg hőmérséklete. A grafikont megnézve látszik, hogy bár április elejére bőven 10°C fölé melegedett a talaj, 3-a után jelentősen visszahűlt, a felületi hőmérséklet fagypont alá süllyedt, de még 10 cm mélyen sem volt 5-6°C-nál melegebb a talaj. És bár 9-e után újra felmelegedés kezdődött, 13-án már ismét visszaesett a talajhőmérséklet. Szerencsére a mAXI-MAP Monitoring modulja időjárási adatokat és meteorológiai előrejelzést is biztosít a felhasználóknak, szintén műholdas mérésre alapozva (2. ábra, jobb alsó sarok). Itt a várható hőmérsékletről és csapadékról is információt kap a partner. Ezen információk birtokában tény adatokra támaszkodva, nagyobb biztonsággal lehet meghatározni a vetés ideális idejét. A mért és előre jelzett adatok alapján elkerülhető, hogy vetéskor és az azt követő kritikus időszakban olyan hideg talajjal találkozzon a vetőmag, mely hozamdepresszióhoz vezet.
A naptár helyett tehát támaszkodjunk a tényekre – ebben segít a mAXI-MAP Monitoring modulja.
A vetőágy készítés jól sikerült, a talaj már elég meleg, a gépkapcsolás be van állítva, a kormányautomatika bekalibrálva - mi kellhet még a jó vetéshez? Biztos GPS jelvétel! A tavaszi vetésről szóló minisorozatunk 2. részében ezzel foglalkozunk.
Ha pontos lokális meteorológiai adatokra van szüksége, telepítsen meteorológiai állomást gazdaságába! Tudta, hogy az AXIÁL Kft. kínálatában elérhetőek a Pessl Instruments Metos meteorológiai állomásai és a rájuk épülő kórokozó előrejelzés?
Forrás: dr. Mesterházi Péter Ákos – AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezető
