Vákuum vagy nyomott levegős vetőgép?

Vákuum vagy nyomott levegős vetőgép?

Az idei évtől a Horsch kínálatában már kétféle elven működő szemenkénti vetőgépből is választhatunk. A hagyományos vákuumos és ejtőcsöves rendszer mellett újdonságként megjelentek a nyomott levegős vetőgépek is.


Mindkét vetőgépnek más-más előnye és hátránya van a másikkal szemben, ezért nem is olyan egyszerű a választás.

Hosszú éveken keresztül a szívó légáramú (vákuumos) vetőgépek voltak inkább elterjedve, de az elmúlt években egyre nagyobb teret hódított a nyomott levegős rendszerű technológia is. Az utóbbi megoldást főleg azok a gazdálkodók részesítik előnyben, akiknek a magasabb munkasebesség miatti nagyobb területteljesítmény fontosabb, mint a homogén vetési minőség. Ha a kukorica vagy napraforgó vetést megfelelő időben megfelelő mennyiségű csapadék követi, akkor az ezt a minőségbeni különbséget kompenzálni tudja, és szinte észrevehetetlen lesz a különbség a vákuumos és a nyomott légáramú (lőtt levegős) vetőgéppel végzett munka eredménye között. Ideális tavaszi időjárás esetén így a nagyobb területteljesítményre képes nyomólevegős vetőgép bizonyul jobb választásnak.

 

 

De mi van, ha a vetés után nem jön a csapadék, vagy éppen a vetési időszakban esik folyamatosan? Előbbi esetben szemmel látható lesz a különbség a kelésnél, a nagy sebességgel a vetőárokba lőtt vetőmagokmagok nem teljesen egyenletesre sikerült vetési mélysége miatt.

Utóbbi esetben pedig, ha egy túlságosan is csapadékos tavaszi időszakban kell vetni, akkor a nedvesebb talajviszonyok miatt a nyers föld könnyen rátapad magfogó kerékre, ami egyből kiszedi a vetőárokból a magot. A nyomó légárammal nagy sebességgel a talajba lőtt magokat pedig csak a magfogó kerék képes megállítani, így ilyen körülmények között nincs lehetőség a magfogó kerék nélküli vetésre, be kell fejezni a munkát.

A vákuum levegős rendszerű vetőgéppel vetett kukorica vetőmag gravitáció útján jut le a vetőárokba, és a kisebb becsapódási sebessége miatt pontosabban érkezik meg a kívánt vetési mélységbe, valamint a megállításához sincs szükség feltétlenül a magfogó kerékre. Így nedvesebb talajviszonyok között is folytathatjuk a munkát, miután a görgőt felhajtottuk.

 

 

Az elmúlt 5-10 év tapasztalata alapján a tavaszi vetésre alkalmas időablak egyre szűkül a szélsőséges időjárás miatt, egyébként sem túl hosszú az optimális vetési időszak. Mindezeket figyelembe véve valóban nehéz eldönteni, hogy milyen vetőgéppel is járunk a legjobban.

Ebben segít Önnek az AXIÁL bemutatócsapata a HORSCH megújult és kibővült szemenkénti vetőgép kínálatával, amelyben függesztett és vontatott, vákuumos és nyomott levegős vetőgépeket is kipróbálhat, hogy a különbséget a saját körülményei között tapasztalhassa meg.

Gépvásárlás előtti bemutató igényét kérjük időben jelezze az AXIÁL Kft. gépüzletágának területi képviselői felé, és tapasztalata alapján válassza ki az Önnek legmegfelelőbb vetőgépet a készleten lévő HORSCH Maestro gépeink közül.

 

Szöveg: Sáfrány Márió, termékmenedzser

Fotó: HORSCH

 

Elérhető

Kapcsolódó cikkek