Milyen volt eddig a vásárhelyi képzés, és min változtattak a járványhelyzet miatt?
A szakképzés a járványügyi korlátozások miatt jelenleg távoktatásban történik, „békeidőben” pedig egy új vegyes rendszert működtetünk majd. Az ősztől kínált online levelező oktatás keretében az elméleti anyagrészeket távoktatással, a gyakorlati tudásátadást pedig külsős helyszíneken valósítjuk meg. Az eddigi oktatási rendben félévenként 5 alkalommal, 3-3 napos vásárhelyi képzést alkalmaztunk, ez most nagyon lerövidül. Ráadásul a gyakorlat helyszíne is igazodik a hallgatókhoz; ott tartjuk meg, ahol az a csoport nagy részének legalkalmasabb. Az AXIÁL részéről Okvátovity István és dr. Mesterházi Péter Ákos oktatják a hallgatóinkat.
Mennyire jellemző a területi jelleg a szakképzésben?
Ott, ahol pörög a gazdaság, az agrárképzés is jól megy. Az aktív gazdasági élet az agrárvállalkozásokra is hat, a sikeres cégvezetőkben megvan az új iránti érdeklődés és a fogékonyság. Érzik és tudják azt, hogy folyamatosan fejlődni kell ahhoz, hogy a gazdálkodásuk hatékonyabb és jövedelmezőbb legyen. Erre hajlandóak időt és pénzt is áldozni, akár az ország másik feléből is elutaznak, ha megfelelő a szakmai közeg. Egyelőre azért döntően a közelebbi vidékekről érkeznek a képzésünkre, de szeretnénk ténylegesen országos beiskolázást megvalósítani. Van hallgatónk a Vajdaságból is, és azt tervezzük, hogy a teljes magyar nyelvterületről fogadjunk szakembereket. Elsősorban Erdély és a Vajdaság jön szóba.
Milyen külföldi kapcsolatokat ápolnak?
Akárcsak a precíziós gazdálkodás piaca, mi is folyamatosan fejlődünk és alakulunk. Főként német nyelvterületen keressük a lehetőségeket, és a világ egyik legjobb agráregyetemével, a hollandiai Wageningen Egyetemmel is felvettük már a kapcsolatot. A terv szerint egy ERASMUS projektben nézhetjük majd meg egy tanulmányúton, hogyan működik az ottani precíziós mezőgazdasági képzés. Ezen kívül óriási potenciál van egy kínai agráregyetemmel kezdődő szakmai kapcsolatban, ez a Baoding városában működő Hebei Agricultural University. Együttműködési szerződést írtunk alá velük, és van egy formálódó közös pályázatunk is. A távlati céljaink között ugyanis szerepel, hogy nemzetközivé tegyük a képzést, és külföldi hallgatókat is fogadjunk. Szerencsére az oktatói gárdában többen is vannak, akik hosszabb külföldi tapasztalattal rendelkeznek, ami segíti ezt a hosszú folyamatot, amihez nagyon jó angoltudású, és a nemzetközi oktatási rendszerben edződött oktatókra van szükség.
Hogyan versenyezhet a mezőgazdaság az informatikusokért, akik kiemelt jövedelmet érhetnek el más területen a programozással?
Az egyik célkitűzésünk, hogy azokat az informatikusokat csábítsuk magunkhoz, akik már megkeresték a pénzüket, és biztos megélhetésük van. Szeretnénk, hogy nálunk tanulják meg az agrárinformatikát. Ez nem mindennapi kihívás számukra, olyan, amivel ritkán találkoznak. Egy talpraesett IT-szakember sok esetben nagyon jól látja meg, hogyan kell a mezőgazdasági adatokból üzletet csinálni. Azt tapasztalom, hogy a precíziós gazdálkodási szakmérnöki oktatás a vállalkozói szektor képzése lett. A fejlesztésekhez ugyanis komoly befektetés, szaktudás és a hosszú távra való tervezés képessége szükséges, ami a sikeres vállalkozók sajátja. Ők pedig megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyek kiemelkedő jövedelmezőséget hozhatnak.
Megvalósulhat a DataConnect rendszer, amiben a gépgyártók a saját adataikat is megosztják a többi vállalattal, ezzel könnyítve a gazdák erőgépei és művelőeszközei közötti kommunikációt, a hibajavítást és a fejlesztéseket?
Ez az egyik legnagyobb kihívás a helyspecifikus gazdálkodás során. Mégis azt mondom: elkerülhetetlen, hogy idővel az összes nagy gyártó együttműködjön egy közös rendszerben, mert muszáj lesz. Ugyanis, ha valaki elzárkózik attól, hogy tőle könnyű legyen átkonvertálni az adatot egy általános rendszerbe, azt zokon veszik a felhasználók és a vásárlók. Ez pedig visszaüthet az eladásokban is. A DataConnect megegyezés a 2019-es hannoveri Agrictechnicán megszületett, innentől már minden csak idő kérdése.
Hogyan látja, elodázhatja a precíziós gazdálkodás elterjedése a génmódosított szervezetek térnyerését?
Igen, a precíziós gazdálkodás egyfajta kiváltója lehet a GMO-fejlesztések egy részének, és összességében mindenképpen biztonságosabbnak gondolom. Egyébként a génmódosításban is tisztulásra számítok, előbb-utóbb kiszelektálódnak azok az irányzatok, amiket a társadalom elvet és visszautasít, ezzel párhuzamosan pedig mindenhol engedélyezik majd azt, amit az emberek elfogadnak. Például, ha el lehet érni azt génmódosítással, hogy a hüvelyesekben lévő fehérje emészthetősége jobb legyen, és ez senkit nem károsít, nincs miért tiltakozni ellene. Azonban az, hogy egy kukorica növényvédő szer molekulákat termeljen a sejtjeiben, nem biztos, hogy jó irány. Sem a GMO teljes tiltása, sem a teljes engedélyezés nem jó megoldás, itt is az arany középút hozhat mindenkinek megfelelő eredményt.
Milyen szerepet töltenek be a jövőben az agrárrobotok?
A precíziós növénytermesztésben a 15 kilogrammostól a 100 tonnás robotig mindent be lehet majd vetni. Ha megvan hozzá az IT- és az adat-háttér, hogy a gép mit, mikor és hogyan csináljon, akkor belátható időn belül a robotok végzik majd akár a biotermesztést is. Hiszen ma már nincs ember, aki kapáljon, de az automata gép egész nap és éjjel is tud majd dolgozni. Az sem lesz meglepő, ha a gyomirtáshoz hasonló technikával a károsítókat is lézerrel lehet majd levadászni. Ennek során pedig egy molekulányi növényvédőszer sem éri majd a növényt, bár abban is biztos vagyok, hogy ez a fajta robottechnológia nagyon drága lesz.
Hova tart a mezőgazdaság fejlődése, mi várható a következő években?
Ma a legfejlettebb gazdaságokban a munkavállalók 1,1-1,2 százaléka dolgozik a szűken vett mezőgazdaságban. A tágabban értelmezett agrárgazdaság persze nyilvánvalóan sokkal nagyobb és több területet foglal magába, benne van a növényvédő szer, a műtrágya, a gépgyártás és -kereskedelem, az alkatrész üzletág, a műholdkép szolgáltatás és sok más egyéb is. Hamarosan viszont eljuthatunk oda, hogy nem lesz szükség számottevő fizikai munkára. A termelésben csak 0,1 százalék dolgozik majd, és agrárinformatikusok irányítják azt. De ezzel párhuzamosan az is várható, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó üzleti szolgáltatások rendkívüli módon növekednek majd.
A nagy precíziós gazdálkodási áttörés megtörtént. A gazdák elsöprő többsége gondolja azt, hogy ez, és csak ez a jövő. Ez nagyon nagy változás az öt évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor ez a felfogás nem volt ennyire elterjedt. Nagyon fontos kérdés ugyanakkor, hogy ez a fejlődés milyen ütemben valósul meg. A szakmérnöki oktatás terjedése is jól mutatja, hogy igény van rá. Ha az összes képzési helyen minden a tervek szerint alakul, akkor évente 200-300 ember jelentkezik precíziós gazdálkodási szakmérnöknek. Ez pedig már összemérhető az agrárképzésbe felvett összes hallgató számával is. Sokak szerint rövidesen a precíziós mezőgazdaság lesz a “nagybetűs mezőgazdaság”. A tényleges átállás azonban egy tanulási folyamat, amit nem lehet megspórolni. Ezekre az igényekre gyorsan kell reagálniuk az agráregyetemeknek. Úgy kell átformálni az alapképzést is, hogy abban hangsúlyosan benne legyenek ezek az ismeretek.
A mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az agrártársadalmat egyaránt az vinné előre, ha a precíziós gazdálkodás elterjedésével rengeteg kapcsolódó szolgáltatás születne. Ez pedig szükségszerűen bevételnövekedéssel és költségcsökkenéssel jár a gazdáknak is. A jó hír, hogy a fejlesztésekben benne van a potenciál, hogy ez néhány év múlva megvalósulhasson.
Az online levelező precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök képzés is ezt a célt szolgálja. A hódmezővásárhelyi kar törekszik arra, hogy olyan digitális mezőgazdasági karrá alakuljon át, ahol kompromisszumok nélkül és gyakorlat-orientáltan valósul meg a jövő agrároktatása. Ebben a munkában én magam is szívesen és teljes energiámmal veszek részt, és úgy látom, hogy a terv működni is fog.
Szöveg: Csurja Zsolt, szakújságíró
Fotó: Bankó József
