A tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok első számú vezetőinek és tulajdonosainak szánt rendezvényen kiemelkedően eredményes cégek képviselőit kérdeztek arról, hogy mit tekintenek sikerük zálogának.
„A kudarc titkát mind ismerjük. Úgy hangzik: „Jól van az úgy!” Aki nem nyitott és nem kíváncsi, azzal nem lehet mit kezdeni – fogalmazott Csókás András, a tejelő tehenészetek komplex elemzésével és menedzsmentjének diagnosztizálásával foglalkozó Csókástan Kft. ügyvezetője, a beszélgetés moderátora.
.jpg)
Csókás András, Benyőcs László, Sukola András, dr. Kiss Gerda, Bóna Szabolcs, Pecze László és Kovács Norbert
„Míg a leader irányít és elsősorban a feltételek megteremtése a dolga, addig a menedzser inspirál és motivál, vagyis érzelmileg befolyásolja a kollégáit” – emelte ki Benyőcs László, a humánerőforrás-fejlesztéssel és agrocoachinggal is foglalkozó Mathias Institut Kft. képviselője. Tudni kell „megérinteni” a többieket, vagyis úgy kommunikálni, hogy megértsék és megtegyék, amit tőlük várnak. Az autoritertől a hierarchikuson, az agilison és az innovatívon át nagyon sokféle menedzserkultúra létezik, de mindegyiknek egyetlen valós értékmérője van, mégpedig a hosszú távú profit. A szakértő kiemelte azt is, hogy nem kultúrákat vagy kész recepteket kell átültetni a gazdálkodó szervezetekbe, hanem körül kell nézni, hogy a hosszú évek alatt ki mitől vált sikeressé. Nagyon fontosnak nevezte, hogy ha egy szervezet már sikeres valamiben, akkor azt továbbfejlessze, egyben aláhúzta: mindig mindenkinek van mit tanulnia egy másik gyakorló szakembertől.
„Az optimális tömegtakarmánybázis alapozza meg az eredményes tejtermelést” – mondta Sukola András, az Extra Tej Kft. vezetője. A cég Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepén 1070-es átlagos állományméret mellett átlagosan 950 tehenet fejnek. Állatonként évi 12 900 kg tejet értékesítettek, 3,67 százalékos zsír- és 3,25 százalékos fehérjetartalommal. Idén már 13 200 kg-nál tartanak, és ezzel együtt a zsírtartalmat sikerült 3,87, a fehérjetartalmat pedig 3,35 százalékra növelniük. Mint elmondta, minden egyes tehenük napi 3 kg zsírt és fehérjét állít elő, amire ma az Egyesült Államokban is csak az 500 legjobb tehenészet képes. Sukola András elsősorban a tömegtakarmánybázis minőségének, az emészthető rostok előtérbe helyezésének tulajdonítja ezeket az eredményeket.
A fejőrobot és az állatforgalom vele járó irányítottsága mellett szól, hogy vonzóbbá teszi a szakmát: a technológiát alkalmazó telepeken „vágni lehet a nyugalmat”
„Az emészthető rosttal rengeteg jó energiát kapunk, de a fű, a rozs és a tritikálé fehérjét is tartalmaz.” Fontos tényező, hogy zsengén takarítják be őket, mert érettebb fázisban már nem hozzák ugyanazokat a beltartalmi értékeket. Ha hagyják „megöregedni” a növény, forintban kell mellétenni az energiát és a fehérjét. Az emészthetetlen rostnak is megvan a beszállítási és tárolási költsége, azonkívül foglalja a jó anyagok helyét a bendőben, és trágya formájában is újra mozgatni kell - „a semmiért.”
Ami a TMR-t (csoportos komplex takarmányozás) illeti, e tekintetben Sukola András a rozsban látja a jövőt. A lucerna szintén jó alapanyag, de húsz napra kaszálva nem ad értékelhető mennyiséget. A silókukoricát az USA-ban sikerült úgy tenyészteni, hogy az emészthető rost- és a keményítőtartal,a is optimális legyen, de nálunk még csak ezek egyikét „tudják” a hibridek. Az Extra Tejnél inkább szemes kukoricát használnak, a keményítőtartalmat előtérbe helyezve, vékony csővel, hogy kevesebb legyen az emészthetetlen rosttömeg. Az emészthető rostot a rozs mellett egyre inkább cirokszenázzsal biztosítják, mert többet ad, mint a rozs, és könnyebben lehet vele dolgozni.
A minőségi tömegtakarmánybázis a szaporodásbiológiát is támogatja. Ennek a sikerét abban is látja, hogy ellés után 6-12 nappal kézbe vannak véve az állatok, és ha a tehén ivarzik, valamint rendben van egészségileg, akkor már 35 nappal az ellés után megtermékenyítik. Arra törekednek, hogy ne legyen kevesebb a tejelő időszak évi 160 napnál, hiszen ez alatt tudnak az állatok nyereséget termelni.
A nyitottságot és az emberi kapcsolatokat tartja a sikeres működés kulcsfontosságú elemének dr. Kiss Gerda, aki állatorvosként több nagyüzemi tejelő tehenészetet felügyel és saját céget is irányít. Mindig keresi az új lehetőségeket, szakmai kérdésekben mindenkit szívesen meghallgat, hiszen sosem tudhatja, kitől hall majd valami forradalmian újat, vagy ki által ismerhet meg értékes új kollégát. „Ma már nem azon múlik az eredményesség vagy a gazdaságosság – mondta -, hogy egy beszállítótól két forinttal olcsóbban veszem a vakcinát, hanem azon, hogy milyen hozzáadott értéket tud biztosítani a munkámhoz. Például eljön elvégezni bizonyos vizsgálatokat vagy rendelkezik laboratóriumi háttérrel. Fontos benne maradni a vérkeringésben, hogy eljussanak az emberhez az új információk, és azokat ne féljen kipróbálni!”
Méltatlanul keveset foglalkozunk a borjú- és növendékneveléssel, pedig ez a két év határozza meg a következő, átlagosan 3-3,5 év életteljesítményét – hívta fel a figyelmet Bóna Szabolcs, a tejtermeléssel és hízó-, illetve növendékmarha-neveléssel is foglalkozó Rábapordányi Mg. Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Ha nem sikerült jól a tömegtakarmány, gyakran elhangzik az ágazatban, hogy „majd a növendékek megeszik”, pedig rettenetesen hibás gondolkozást tükröz. Fontos és megtérülő elv ugyanis, hogy a lehető legegészségesebb állat hozza világra az első borjúját és indítsa el a laktációját. A növendékek leggyakrabban légzőszervi, illetve tüdőkárosodást szenvednek, pedig ez ellen vannak „fegyverek”. Komolyabban vennénk a vakcinázási programokat, ha belegondolnánk, mekkora mennyiségű vérnek kell megfordulnia a tőgyben, hogy tejet állítson elő. Ehhez nagyon egészséges tüdőre van szükség. A toxinos, rossz takarmányok egy életre „visszaköszönnek” a bendő flórájában és faunájában. Ha ez nem tökéletes, nem alakul ki csúcsteljesítmény, és ugyanígy a szaporodásbiológiát is el lehet rontani a növendéknevelésben. Márpedig egy tejelő gazdaságban mindenre hatással van, hogy az egyes tehenek milyen életteljesítményt produkálnak.
Hét milliárd forintos beruházás keretében épít 16 istállós fejőrobotos tejelő szarvasmarhatelepet a hazai agrárvállalkozások egyik zászlóshajója, a Nagisz Zrt. 1100 körüli állomány betelepítését tervezik a jövő év folyamán – mondta el Pecze László termelési vezérigazgató-helyettes, aki a beruházásról beszélt a siker egyik fontos összetevőjeként.
Hogy miért van rá szükség, azt némi fekete humorral szemléltette: „Nem az oroszlánnál kell gyorsabban futni, hanem a társunknál.” A Nagisznál jelenleg a szarvasmarha-ágazat van a „legközelebb az oroszlánhoz”, de a felénél tartanak egy több éves, húszmilliárd forintos beruházási programnak, ami más ágazataikra is kiterjed.
A versenyképesség javítása mellett a fejőrobot és a hozzá kapcsolódó irányított állatforgalom technológiája mellett szólt az is, hogy szeretnék vonzóvá tenni a szakmát a munkaerő számára, és hogy az üzemlátogatások résztvevői meggyőződhetnek róla: „vágni lehet a nyugalmat” a fejőrobotos telepeken.
Mezőhegyesen 2,5 éve üzemelték be a fejőrobotot a szarvasmarhatelepen, ami azóta valamivel több, mint 800 tehenet fej meg naponta. A cég több mint 12 millió kg tejet értékesített tavaly
„Mezőhegyesen 2,5 éve üzemeltetnek robotizált tejelő szarvasmarhatelepet” – mondta el Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója. Átlagosan kicsivel több mint 800 tehenet fejnek, és 2022-ben több mint 12 millió kg tejet értékesítettek, amely nem rossz teljesítmény, ha figyelembe vesszük a teljesen új technológiát.
A technológiaváltás a napi működés megváltoztatását is kikényszerítette, miközben „sok kiló tejet találtak”. Két és fél év működtetés után tapasztalták ki, mikor kell bekapcsolni a fényprogramot, elindítani a takarmány-visszatoló robotot, mikor legyen a szervízidőpontja és hogyan illeszkedjen hozzá a műszakváltás, mikor és hogyan kapja meg a kezelésre váró állatok listáját az állatorvos. „Rengeteget jelent a kapcsolatteremtés a technológiákkal!”
A másik fontos felismerése, hogy az adatokat fel is kell használni. Az elmúlt két és fél évről már tőgynegyedre lebontva áll minden információ rendelkezésükre áll minden egyes tehénről, ami lehetővé teszi az annyira precíziós állattenyésztést, hogy minden egyes tehén komplex jövedelemtermelő képességével tisztában vannak.
Megtérült, hogy magukévá tették mint alapelvet: a tehenek makkegészségesen hozzák világra az első borjat és indítják a laktációt
Az eredményes gazdálkodással kapcsolatban azt mondta, nem tudja, mi a siker titka, de hogy mi (minden) lehet, azt igen. Ő maga „genetikailag profitorientált”, mivel parasztcsaládban nőtt fel, és megtanulta, hogy ebből kell megélni. Viszont úgy véli, az elmúlt tíz év elkényeztette a hazai gazdákat. „Miután 20-30 százalékos fejlődést értek el, akár hozamban, akár eredményben, már nem akarnak 4-5 százalékokért dolgozni, mivel onnan már meredekebb a pálya. De ezen tovább kell lépni, főként azért, mert alulról meg jön a nyomás - a költség, a munkaerő, a föld -, és a lemaradókat utoléri az oroszlán.”
Szöveg: Czifrik Katalin
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
