Szoros szálak Magyarországhoz
Gyakran járt Magyarországra, megismerte és megszerette a vidéket és sok barátra, ismerősre tett szert. Utolsó látogatása 2009-ben volt, amikor a Szent István Egyetemen elsőként átvette a Gépészmérnöki Kar által abban az évben alapított Lehoczky László emlékérmet. Egy évvel korábban a CLAAS törökszentmiklósi leányvállalatánál találkozhattunk vele, amikor átadta az új, 5200 négyzetméteres üzemcsarnokot. Itt elmondott beszédét közöljük újra, ebben ugyanis részletesen felelevenítette magyarországi emlékeit.
„...Most is szívesen jöttem Magyarországra, Törökszentmiklósra, s magammal hoztam a lányomat, az utódomat. Nagy esemény ez a számomra, egyrészt azért, mert ennek a gyárnak stratégiai jelentősége van a konszernünk életében, másfelől jómagam 40 éve szoros gazdasági kapcsolatokat ápolok Magyarországgal.
A törökszentmiklósi gyárat 1997-ben vásároltuk a szolnoki Mezőgéptől. Kezdetben a harsewinkeli törzsgyár meghosszabbított műhelyasztalaként (ahogy mi a kihelyezett gyártást nevezzük) működött, majd egy olyan gyárrá alakult át, amelynek önálló termékpalettája van és megtalálta a helyét a CLAAS szervezetében.
Elmúltak azok az idők, amikor az arató-cséplőgép csak egy gabonabetakarító gép volt és egyetlenegy adaptere volt, a gabonavágó-asztal. Kombájnjaink manapság a legkülönfélébb üzemeltetési körülmények között aratnak sokféle növényt a világ számos országában. Ma már a gabonaféléken túl egyebek mellett repcét, kukoricát, rizst, napraforgót, kölest, szójababot, mákot, mustárt, fűmagvakat, lóbabot is tudunk aratni, s mindezekhez a munkákhoz sokféle vágóasztal létezik a legkülönfélébb szélességben és változatban.
Ezek közül a vágóasztalok közül ma a legtöbb ebben a gyárban készül, és ide hozzuk egy nagyon fontos, a kukorica aratására alkalmas vágóasztal gyártását is.
A kukoricaaratás különösen erőssége a CLAAS-kombájnoknak, s a kezdetek ugyancsak Magyarországra vezetnek minket vissza. 1969-be, amikor üzleti kapcsolatba léptünk a Bábolnai Állami Gazdasággal. Itt akkor indult az iparszerű kukoricatermelési rendszer (CPS), ami néhányunknak még ismerősnek hangzó kifejezés. Egy olyan termelési rendszerről volt szó, amely Észak-Amerikából származó kukoricafajtákat, termesztési módszereket, növényvédelmet és tápanyag-visszapótlást alkalmazott. Biztosított volt hozzá a traktor, a vetőgép és a kombájn.
Minden remekül működött, egészen az aratásig. Az akkori kombájnok azonban nem boldogultak a magyar kukoricával, és mi ekkor kerültünk kapcsolatba a Bábolnai Gazdasággal, 1969-ben, az akkor éppen frissen bevezetett, új fejlesztésű CLAAS Dominátorokkal.
Az első közös aratás, közel 45 CLAAS Dominátorral, az 1971-es betakarítási szezonban katasztrofális időjárási körülmények között zajlott. Az volt a legesősebb aratási szezon hosszú évtizedekre visszamenőleg, igazi iszapbirkózás. Bár az új Dominátoroknak számos mechanikai problémája volt, a munkájuk a kukoricában kitűnőnek mutatkozott. E gyerekbetegségeket a következő szezonra megoldottuk, és Bábolna ezek után kizárólag Dominátorokkal dolgozott.
Ezzel alapoztuk meg a Dominátor hírnevét Magyarországon. Közismert lett nagy teljesítménye, robusztussága, élettartama, és húsz éven keresztül ez volt az egyetlen olyan nyugati kombájn, amit nagy mennyiségben importáltak, közel négyezer darabot a rendszerváltozásig. (A Dominátort még ma is gyártjuk, továbbfejlesztett változata a Tucano.)
A gépek magyarországi importja azonban nem volt egyszerű. Az ellenértéket kompenzálnunk kellett, méghozzá úgy, hogy magyar termékeket kellett beszereznünk a kombájnhoz. Ilyen volt például a dízelmotor a Rábától, a kormányozható hidakat ma is innen szerezzük be a Xerion traktorokhoz, amelyeket a Rába-Steigerek utódjának tekintünk. A CLAAS Dominátorok és a Rába-Steigerek hosszú időn keresztül egymás mellett dolgoztak a magyar mezőgazdaságban.
Helmut Claas (a képen éremmel a kezében) az iparág meghatározó személyiségeként számos elismerést kapott élete során. Kiemelkedő esemény volt a 2017-ben a Német Találmányi Intézet által odaítélt Diesel-érem (képünkön). Már korábban gondoskodott a családi vállalkozás folyamatos fejlődéséről, átadta a következő generációnak a CLAAS Csoport vezetését. Lánya, Cathrina Claas-Mühlhäuser (Helmut Claas mellett a képen), mint a részvényesek bizottságának elnöke irányítja a sikeres cégcsoport fejlesztését és döntéshozatali testületét.
Továbbá vettünk, veszünk gépeket, alkatrészeket a Mezőgép konszerntől, például a vezetőfülkéket Kiskunmajsáról, a mai Agrikontól. A kukorica-adaptereket annak idején Orosháza gyártotta a mi rajzaink alapján, s a szolnoki Mezőgép is gyártott alkatrészeket a gyáraiban, közülük az egyik Törökszentmiklós volt.
Szép idők voltak ezek számomra, gyakran jártam Magyarországra, megismertem és megszerettem a vidéket, sok barátra, ismerősre tettem szert, mindenekelőtt a vevőink között, a nagy mezőgazdasági üzemekben. Itt kell megemlítenem Burgert Róbertet, a bábolnai gazdaság vezetőjét, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, ahol Lehoczky Lászlóval, később Szendrő Péterrel, illetve utódjával, Szabó István professzorokkal ismerkedhettem meg.
A törökszentmiklósi CLAAS Hungária Kft. ugyancsak sok örömet szerzett nekünk. Mindig szakértő vezetés kezében volt. Tavaly ez az üzem lett Az év gyára verseny kategória győztese, és elnyerték a Kitűnő gyártás Kelet-Európában címet, ami a német ipar egy igen kemény versenye, illetve kitüntetése. Elsőrangú teljesítményükért átvehették a CLAAS Kitűnő gyártás díját is, ami a legjobb CLAAS termelő gyárak címet jelenti.
A helyszínválasztással tehát nagyon elégedettek vagyunk. Törökszentmiklóson lojális és rátermett munkatársakat, valamint együttműködő helyi hatóságokat találtunk. Még ma is örülök, hogy nem követtem sok szakértő tanácsát, akik arról szerettek volna meggyőzni, ha Magyarországon akarunk termelni, maradjunk a Dunától nyugatra. Ma már tudjuk, hogy ez semmi esetre sem lett volna jó, s a jelenlegi bővítés is ezt a bizalmat erősíti meg a munkatársakban és a helyszínben.
A gyárral egyébként további terveink vannak: a következő lépésben egy vágóasztal-tudásközponttá szeretnénk tenni, hogy összekössük a termelés erejét a fejlesztés kreativitásával. További célunk, hogy erősítsük a pályakezdő fiatalok szakképzett munkaerővé oktatását. Tovább szeretnénk erősíteni kapcsolatainkat az oktatási intézményekkel, mint ahogy tesszük ezt hosszú ideje például a gödöllői Szent István Egyetemmel.”
Elhangzott 2008 novemberében, Törökszentmiklóson.
Összeállította: Bárdos B. Edit, főszerkesztő, Magyar Mezőgazdaság
Maradandót alkotott
2009 márciusában Helmut Claas a gödöllői egyetemen magas rangú kitüntetést kapott – a Lehoczky-érmet. „Ezzel az emlékéremmel olyan magyar és külföldi személyeket tüntetünk ki, akik a fakultás munkájában vagy a mérnökképzés során maradandót alkottak. Ez az Ön kutatásban és fejlesztésben, valamint a diplomáciában mérnökként végzett több évtizedes munkájának az elismerése”– mondta az átadáskor az egyetem akkori dékánja, Szabó István (képünkön).
Az eseményen Szendrő Péter, a mezőgazdasági fakultás első dékánja és a Szent István Egyetem későbbi rektora Helmut Claas és az egyetem között fennálló baráti viszonyt méltatta, amelyet az '50-es években a céget alapító August Claas és Lehoczky László, a mezőgazdasági fakultás korábbi dékánja alapítottak.
A gödöllői egyetemmel folytatott együttműködést Helmut Claas három területen is kiemelten támogatta. Ezek a hallgatók számára Harsewinkelben biztosított gyakorlat, a CLAAS által biztosított doktoranduszképzés, valamint a CLAAS cég és az egyetem által szervezett agrártechnikai fórumok.
Köszönő beszédében Helmut Claas a magyar mezőgazdasághoz fűződő hosszú múltra visszatekintő intenzív kapcsolatról beszélt: „A CLAAS üzleti sikerei kezdettől fogva a kiegyensúlyozott, kölcsönös áruáramláson alapulnak. Mai napig ez a célunk, bár a Törökszentmiklóson található gyárunk ezt az egyensúlyt Magyarország javára mozdította el. A Magyarországról érkező áru értéke jelentősen nagyobb, mint a Magyarországra szállított árué. Büszkék vagyunk arra, hogy még ha kis mértékben is, de hozzájárulhatunk Magyarország kereskedelmi mutatójának javulásához.”
A gödöllői egyetem 1986-ban Honoris Causa doktori címet adományozott Helmut Claasnak. Jelenleg egy agrárinformatikai laboratórium is a nevét viseli. A Lehoczky-érem átadásán Szabó István, Helmut Claas, dr. Lehoczky Ottó orvos (Lehoczky László fia) és Szendrő Péter
Éppen 20 éve
Az AXIÁL Kft. 1991-es alapítását követő időszakban – az első, útkereső lépések megtétele után – egyre határozottabb elképzeléssel tekintettünk a jövő felé. Talán sokan emlékeznek rá, kezdetben szinte kizárólag MTZ és Zetor alkatrészek forgalmazásával foglalkoztunk, később, vásárlóink igényeihez igazodva, bővítettük kínálatunkat az erő- és munkagépek tartozékainak értékesítésével, illetve szervizhálózatunk kiépítésével. E folyamat részeként 1996-ban megkezdtük a CLAAS alkatrészek árusítását is. Tevékenységünk elismeréseként 2000 tavaszán keresett meg bennünket Bernd Hoffmann, a CLAAS Magyarországért felelős akkori igazgatója, felajánlva a szélesebb körű együttműködés lehetőségét. Mindössze 34 éves voltam akkor. Gyanúm szerint a CLAAS figyelmét azzal vívtuk ki, hogy mi voltunk a legnagyobb „kalóz” alkatrész-kereskedők Magyarországon. A következő 8 hónap egymás megismerésével telt. 2000 májusának végén feleségemmel – és befektetőtársammal – látogattunk Harsewinkelbe, ahol személyesen Helmut Claasnak prezentálhattuk az AXIÁL Kft.-ről készült bemutatkozó anyagot. A kizárólagos magyarországi forgalmazói szerződést 2000. november 7-én Magyarországon aláírtuk, majd hirtelen ránk zuhant 5 ezer db CLAAS kombájn és számos egyéb vetésizöld gép felelőssége. A terhet enyhíteni volt hivatott az a négy, kiemelkedő tudású, szakmailag elhivatott CLAAS-os szerelő, akiket segítségként kaptunk.
A képen balról jobbra: Harsányi Zsolt és Helmut Claas
A feladat, amit vállaltunk, nem volt könnyű, de megbirkóztunk vele. Számtalan kihívás és élmény szegélyezte közös utunkat, formálta szemléletünket, rengeteg a közös emlék. Olyan megtiszteltetés is ért, mint amikor 2003-ban Helmut Claas mellettem állva jelentette be a Renault Agriculture traktorgyár megvásárlását. A felbecsülhetetlen értékű szakmai gyarapodás mellett máig öröm a német kollégákkal találkozni, eszmét cserélni. Ilyen emberközeli alapokon érezzük magunkénak Helmut Claas egyik máig érvényes iránymutató gondolatát: „Nincsenek titkaink, csak jó ötleteink és értékes embereink.” Az AXIÁL Kft. tulajdonosait és munkatársait mélyen megrendíti a kiváló agrárszakember halála. Köszönjük a bizalmat, amit a jövőben is igyekszünk megszolgálni.
Harsányi Zsolt, tulajdonos-ügyvezető, AXIÁL Kft.
Forrás, kép, teljes cikk: Magyar Mezőgazdaság 2021. január 13.
