A helyspecifikus növénytermesztés lényege, hogy táblánk minden pontján a maximális jövedelmezőségre törekszik. Éppen ezért nem tábla szinten, hanem azon belüli zónákban gondolkodik. Ezeket a zónákat vizsgálja és hozza meg a döntést a felhasználó input anyagokról és azok mennyiségéről, külön-külön. Mi kell ehhez? Információ. Zóna szinten, kellő pontossággal és kellően széles körben, hogy megbízhatóan meg tudjuk határozni az egyes zónák termőképességét, meg tudjuk határozni a szükséges tápanyagok mennyiségét.
Érdemes összefoglalni, hogy milyen adatokra is van szükség, azok milyen forrásból, milyen formában elérhetőek.
- Tábla határvonalak – alapvető adatok, hajlamosak vagyunk megfeledkezni jelentőségükről, pedig ezek adják meg adataink alapvető térbeliségét – minden további adatunk ezekhez kötődik. Mi a kihívás velük kapcsolatban? Az, hogy az AB egyeneseinkkel egyetemben különböző gépekből származhatnak, ill. különböző gépeken kell tudnunk használni őket.
- Zónatérképek – a helyspecifikus gazdálkodás valódi egységei, melyek egyúttal a talajmintavételezés mintatereit is kijelölik, pontosságukon múlik, hogy reális képet kapunk-e tábláink tápanyag ellátottságáról. Tápanyag gazdálkodási szaktanácsaink, kijuttatási terveink ezekre fognak vonatkozni. Jellemzően külső szolgáltatásból és univerzális shp formátumban érkeznek.
- Talajmintavételi eredmények – jellemzően Excel formátumban elérhetőek.
- Kijuttatási tervek - formátumuk legtöbbször shp, de ennek kapcsán a kijuttatást végző GPS rendszerek igénye meglehetősen változatos. Az shp és az ISOBUS terjedésével az ISO-XML egyre inkább támogatott, de esetenként kötött mappastruktúra nehezíti a felhasználást.
- Az elvégzett munkák, kijuttatások adatai, hozamtérképek – fontos kontroll a terv teljesülését illetően. Jellemzően shp és ISO-XML formátum.
- Egyéb agronómiához köthető adatok – pl. távérzékelésből származó vegetációs aktivitás térképek, meteorológiai adatok, szaktanács.
- Egyéb, gépüzemeltetéshez kapcsolódó adatok.
A feladat tehát egyszerűen összefoglalható. A fenti, különböző forrásból származó és különböző formátumú adatokat kell egy egységes adatbázisba foglalni, a megfelelő táblához ill. annak megfelelő zónájához kötve, a rendelkezésre álló információk alapján kijuttatási terveket készíteni az éppen aktuális gépünkkel kompatibilis formátumban, műtrágyázás esetén lehetőleg a zónánként elkészült szaktanács alapján, annyiszor, ahány menetben műtrágyázunk. A megvalósítás már annál nagyobb kihívás – és éppen ebben látjuk a technológia gyorsabb terjedésének gátját.
Miben látjuk mi a megoldást?
A Vantage a Trimble és az AXIÁL Kft. megoldásait kínálja a felhasználóknak.
A Trimble Ag szoftver széleskörű kompatibilitást biztosít – képes valamennyi ismert rendszer adatformátumnak importálására és exportálására – legyen szó tábla határvonalakról, hozamtérképekről, elvégzett munkákról, AB egyenesekről. Az AutoSync nevű automatikus adatszinkronizálási funkciója garantálja, hogy a különböző forrásból származó adatok azonos, egységes struktúrában szinkronizálódjanak az egyes gépek, ill. a webes felületen elérhető szoftverben (felhőben). Kiemelkedő tulajdonsága, hogy nem csak a Trimble monitorokról, de más gyártók – John Deere, Fendt, Valtra, Massey Fergusson, Case-IH, New Holland, Steyr, hamarosan CLAAS – saját felhőjéből is képes átvenni az adatokat.
Az AXIÁL mAXI-MAP szoftver térképező modulja képes egyes gyártók (Trimble, Topcon, hamarosan bármilyen ISO-XML formátumú adatokat) monitorjaiból, illetve egyéb külső forrásból – a Trimble Ag szoftverből is - jövő adatokat (shp, Excel, stb.) beolvasni és azokból automatikusan térképeket készíteni.
Emellett ide érkeznek a Trimble Power Zone, ill. a mAXI-Hozam műholdas hozammérésére alapozott zónatérképek, az ezekhez tartozó talaj labor adatok, illetve az ezek alapján készült műtrágyázási szaktanácsok a ProPlanta szaktanácsadó rendszerből. Az azonos típusú adatok tömeges adatbevitellel, automatizáltan kerülnek feltöltésre. A felhasználó a mAXI-MAP szoftver tervező moduljában a már feltöltött szaktanácsokból néhány gombnyomással képes kijuttatási terveket készíteni – egyszerre korlátlan számú táblára, akár a tápanyag-visszapótlás több ütemére is. A rendszer automatikusan kiszámolja, hogy melyik tábla melyik zónájába mekkora mennyiséget kell kijuttatni a felhasználó által választott műtrágyákból, de megadja a lehetőséget arra is, hogy a gazdálkodó felülbírálja az eredeti tervet.
Kijuttatási terv készítés – mAXI-MAP tervező modul
A kész tervek néhány gyártóspecifikus formátumban, univerzális shp és hamarosan ISO-XML formátumban exportálhatóak. A Trimble Ag szoftveren keresztül a kijuttatási tervek felhőn keresztül, közvetlenül, vagy munkautasításokba foglalva a Trimble monitorokra küldhetőek. A munkautasításokat a Trimble szoftverében lehet létrehozni, és ebben meghatározható, hogy ki, mikor, milyen géppel, milyen anyaggal, milyen kijuttatási terv szerint kell, hogy munkát végezzen. A gépkezelő egy QR kódot a Trimble monitornak felmutatva tud belépni, és láthatja a neki delegált munkautasításokat. Azokat megnyitva a Trimble monitor minden beállítást (tábla, munkagép, vezérlés kiválasztása) elvégez, attól eltérő munkavégzést nem enged. Végül, az elvégzett munka adatai szintén felszinkronizálódnak a felhőbe és elvégezhető annak ellenőrzése.
A Trimble – AXIÁL Vantage felépítése
A mAXI-MAP monitoring modulja ezen túlmenően külső forrásból származó meteorológiai adatokat, talajnedvesség és hőmérséklet adatokat, valamint műholdas távérzékelésből származó vegetációs index térképeket (pl. NDVI, EVI, vízstressz) szolgáltat a felhasználóknak a pontosabb döntéshozatalhoz.
A Vantage megoldásai és azon belül a Trimble Ag és az AXIÁL mAXI-MAP szoftvere tökéletes egységként együttműködve hatékony megoldást kínálnak a fent említett, a helyspecifikus technológia terjedését lassító kihívásokra.
Nem beszélve arról a gyakorlatról, amikor legfeljebb növény fajonként változik pl. a tápanyag gazdálkodás. Nagy a távolság a mai gyakorlat és a helyspecifikus gazdálkodás között. A partnerek egyre inkább azt szeretnék, ha lehetne egy szoftverük, amivel mindent meg tudnak oldani – vállalatirányítás, készletkezelés, mezőgazdasági adminisztráció, kijuttatási tervek készítése, stb. Mi ebben nem hiszünk, hiszen mindegyik külön szakterület. Mi az egymással kommunikáló, adatot megosztó szoftverekben hiszünk, ezért adtunk a mAXI-MAP-nek platform jelleget.
Szakértői szemmel - Okvátovity István, AXIÁL Kft. - térinformatikus fejlesztő
Cikkünkben megemlítettük, hogy milyen adatok lehetnek szükségesek a precíz gazdálkodáshoz. Azonban van ezeknek a kritériumoknak még egy szakmai oldala is. Ha csak a táblahatárokat nézzük, ahol nem mindegy a vetületi rendszer és formátum (WGS, pl. földhivatal – EOV). A talajminta adatokkal is akkor tudunk mit kezdeni, ha térbeliség is párosul hozzá, tehát térképezhető az ellátottság. Zónatérképet ma már szinte mindenki tud(na) rajzolni. Kérdés az, hogy ezt szakmailag megalapozottan tesszük, vagy egy-egy pillanatnyi vegetációs indexből (pl. NDVI). Ezekhez hasonlóan fontos, szakmai kritériumok mentén fejlesztettük a mAXI-MAP szoftverünket.
Szöveg: dr. Mesterházi Péter Ákos – AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezető
Forrás, kép: Precíziós gazdálkodási csoport / AXIÁL Kft.
