Gépflottájuk jelentős része vetési zöld, de a CLAAS gépeken kívül számos más márka is megtalálható az AXIÁL kínálatából – nemrégiben egy DJI drónnal bővítették eszközparkjukat. Ebből az apropóból látogattunk el ismét, hogy tapasztalataikról beszámolhassanak.
„A Blóker Zrt. 2000. július 19-én alakult, jogelődje 1960. március 11-én kezdte meg működését, azaz akárhogyan is nézzük, kerek évfordulókat ünneplő cégről beszélünk.” – kezdte Tóbi Dávid, a Blóker Zrt. egyik vezetője. „2000-2200 hektáron gazdálkodunk Bogyiszló vonzáskörzetében. A CLAAS vezérmárka a gépeink között, hiszen a kombájnjainkat is innen választottuk, ahogyan a 140-180 lóerő közötti traktorjainkat is.”
„Az AXIÁL-lal való kapcsolat nagyon régi – kezdetben a CLAAS gépes és alkatrészes kollégákkal tárgyaltunk, majd körülbelül öt éve már, hogy precíziós tevékenységeinkben támogattok folyamatosan.” – veszi át a szót Balog János növényvédelmi szakmérnök.
Tóbi Bálint ügyfél és Kóbor Szabolcs az AXIÁL Kft. területi képviselője
Mikor kezdtetek neki a precíziós gazdálkodásnak?
Balog János: 2020-ban kezdtünk neki a forgatás nélküli műveléssel, amellyel szemben kezdetben némi ellenállással is találkoztunk, de végül mindenki belátta, hogy megváltozott a világ, és például a vízállásos területek, a klímaváltozás mind indokolttá tették a döntéseinket. Közben a kultivátorozásban is próbáltunk elmozdulni, a vetőgépeink eleve precíziós művelésre alkalmasak voltak. A nagyobb erőgépek különböző rendszerekkel vannak ellátva (pl. automata kormányzás, hozammérés), amelyek lehetővé teszik az átfedés nélküli munkavégzést. Nálunk kis táblák vannak, és bizony jól jön, hogy centiméter pontosan tudjuk, hol vannak a tábláink határai. Pontosan ott dolgozunk, ahol kell, ami a miénk.
Mi inspirált Benneteket a drónvásárlásban?
Tóbi Dávid: A pocokinvázió bennünket is elért, ekkor a biztosítótársaság egy drónnal jött ki felmérni a kárt. Ez volt az a pillanat, amikor megfogalmazódott bennünk, hogy szükségünk van egy ilyen eszközre is. Hiszen gyakran nem tudunk kimenni a földekre, de szeretnénk látni, mi is történik ott valójában. De gondoljunk csak a vadkár felmérésére, vagy a munkaminőség ellenőrzésre is, amelyek a felmérő drón használatával megoldásra kerülhetnek.
Tóbi Bálint számára már ekkor evidens volt, hogy a drónokkal ő fog foglalkozni a cégnél, hiszen éppen az egyetemi vizsgaidőszakon volt túl, és kezdett neki a dróntanfolyamok elvégzésének. „2024 nyarán két tanfolyamot is elvégeztem, először az A1/A3, majd az A2 képzést. Ez utóbbira is szükség volt ahhoz, hogy a Mavic 3-at tudjam röptetni, majd augusztusban meg is érkezett a drón.”
Miért bennünket választottatok a sok forgalmazó közül?
Tóbi Dávid: Több helyről kértünk ajánlatot, de az AXIÁL volt az, aki nem csak egy terméket akart eladni számunkra, hanem valós szolgáltatást kínált. Pontos tájékoztatást kaptunk a drón üzemeltetéssel kapcsolatos teendőkről, valamint az RTK előfizetésünkre is rugalmas megoldási javaslattal érkeztetek.
Tóbi Bálint: A használatba vétel gördülékenyen ment, már a tesztrepülés is nagyon jó volt. Rögtön láttuk a felvételeket, ahhoz kellett csak kis idő, hogy az RTK miatt megfelelő fájlformátumba át legyenek alakítva a táblahatárok, de ezt követően már ez is remekül funkcionált. Papp Péter, az AXIÁL drónos termékmenedzsere mindenben a segítségünkre volt, többek között egy olyan szoftvert is ajánlott, amellyel a képeket fel tudjuk dolgozni.
Mire tudjátok használni a DJI Mavic 3 Multispectral drónt?
Tóbi Bálint: Meg tudjuk határozni a táblahatárokat, bármikor könnyedén és gyorsan áttekinthető vele bármelyik táblánk, akár nehezen hozzáférhető esetekben is. Ha valamilyen kárt (például vad-, szélkárt) kell felmérni, arra is alkalmas a drón, akár a földterület százalékában meghatározva. Vagy például nagyon jól ellenőrizhető, hogy a termények vetését követően hogyan alakul a növények fejlődése.
Balog János: De szintén pozitívum, hogy a készített felvételek bármikor elérhetőek, meg tudjuk nézni. Készítettünk egy anyagot a kollégáink számára a képek alapján szerzett tapasztalatokról – hogy lássák, nagyobb odafigyeléssel mennyivel pontosabb munkavégzésre lehetünk képesek. Meg tudtuk mutatni, hogy ugyanazzal a géppel különböző személyek más-más minőségű munkát adtak át.
Mivel még tapasztaljuk a drónban rejlő lehetőségeket, így nem fogadtuk el az első pillanatban azt, amit a 100 méter magasságban készült kameraképeken láttunk, hanem a problémás területekre kimentünk, és valóban szembesültünk az adott kárral. De bármit is látunk, ami furcsa számunkra, most már pontosan tudjuk, hol kell azt ellenőrizni, valóban az történik-e a földeken, amiket feltételezünk a képek alapján.
A növényvédelemben is segítséget remélünk a drón által: hiszen pontosan látjuk, hogy melyek azok a foltok a területen, amelyeket kezelni kell (például fenyércirok vagy parlagfű miatt), de a művelési anomáliák kiszűrése a döntő fajsúlyú a drónunk alkalmazásával.
Féléves tapasztalat után elmondhatjuk, hogy pozitív eredményeket hozott a drón beszerzése, ha a használatával ki tudjuk küszöbölni legalább részben is a feltárt problémákat, már megérte!
Mennyire volt könnyű elsajátítani a kezelést?
Tóbi Bálint: Alapvetően nem problémás. Viszont angoltudás mindenképpen kell hozzá. Hiszen nem csak arról van szó, hogy távirányítóval repülgetünk, a munka nagyobb részét a szoftverbe betöltések, a megfelelő beállítások elvégzése adják. Kell hozzá valamilyen szintű informatikai tudás is.
Volt-e bármi, ami nehézséget okozott a drónos munka során?
Tóbi Bálint: Nem feltétlenül nehézségnek nevezném, inkább hasznos tanácsnak, amit ha nem kapok meg Papp Pétertől (AXIÁL termékmenedzsere), lehet, hogy bajban lettem volna: repülés közben találkoztam egy sassal. Erről beszélgettünk korábban veletek, és akkor elmondtátok, mi a helyes teendő ilyenkor. Megfelelően fel lettem készítve általatok is, így csak egy kis meglepődéssel zárult a történet. Szóval, fontosak ezeknek a kis trükköknek az ismerete.
Mint minden új dologgal, itt is a hozzászokás időszaka volt kicsit kihívásokkal teltebb, de minden kérdésemre bármikor készségesen választ adtak az AXIÁL kollégái.
Tervezitek-e esetleg nagyobb drón beszerzését?
Tóbi Dávid: Amíg az engedélyezett szerek száma ennyire alacsony, addig nem látjuk gazdaságosnak a beszerzését. Számunkra nagyon fontos, hogy csak a szabályozásnak megfelelően dolgozzunk, amíg ezeknek a számunkra fontos szereknek az engedélyezése nem történik meg, nem tudunk gondolkodni a permetező drónokban.
Hogyan látjátok a dróntechnika jövőjét?
Balog János: Azt gondoljuk, hogy a permetező drónok száma meg fog növekedni, ahogyan az engedélyezett szerek száma is növekedésnek indul. Ez nagy segítség lenne a munkákban.
A felmérő drónok esetében meg kell érteni, mekkora segítséget jelent, hogy nem kell körbejárni a sok esetben elaprózódott területeket, hanem drónnal végig pásztázva csak azokra a helyszínekre menjünk ki személyesen, ahol valamilyen problémát észlelünk. A hatalmas területek bejárására egyszerűen nem is lenne idő.
Tóbi Dávid: Bízzunk benne, hogy a drónok akkumulátorainak a fejlődése is az elektromos autókéhoz hasonló lesz. Jelenleg a 7 darab akkumulátorunkkal melegben és viszonylag szélcsendben kb. 200 hektárnyi területet tudunk lerepülni, viszonylag jó felbontásban, 100 méter repülési magasság alatt.
Összességében azt gondoljuk, a munkaminőségi károk csökkentésével már jelentős eredményt érünk el. De azzal, hogy a határainkat pontosan látjuk, az is hatalmas előny, nagy segítség, hogy a gépeinkbe bekerültek a határvonalak, ott mennek, ahol kell, 2-3 cm pontossággal – hangzott el végszóként Dávidtól.
Szöveg: Baranyiné Hutai Anikó
Képek: Baranyiné Hutai Anikó, Papp Péter és Blóker Zrt.