Vajon melyik technológia járt több hozammal, illetve melyikkel lehet pénzt spórolni? Hogyan kivitelezhető 25 centiméteres sortávval a Nádor búza vetése, miközben csökkentett csíraszámmal dolgozunk? Partnerriportunkból kiderül.
Az AGRO-MARK Kft. egy családi tulajdonban lévő szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás. Nagyjából 1100 hektáron termesztenek növényeket, többek közt őszi árpát, búzát, tritikálét, napraforgót és kukoricát, ugyanakkor foglalkoznak cirok termesztéssel, illetve szálastakarmány előállítással és bérszárítással is.
Bennünket termelésirányító munkatársuk, Györe Attila avatott be a kísérlet részleteibe. Attila elmondása szerint a HORSCH márkát elsősorban a piacról ismerik, kínálatukkal is ott találkoztak számtalanszor. A kísérlet lehetőségéről való diskurzus a HORSCH területi képviselőjével, Orosz Zoltánnal kezdődött, ő ajánlotta fel számukra az AVATAR 9.25 által kínált termesztési technológia kipróbálásának lehetőségét saját földjeiken:
„Zolival kezdtünk el beszélgetni arról, hogy az AVATAR 9.25 vetőgépet idehozná. Alapvetően forgatás nélküli műveléssel dolgozunk, az elmúlt időszakban pedig igyekeztünk meg inkább áttérni a talajművelés csökkentésére. Ehhez ragaszkodva egyeztünk meg abban, hogy egy AVATAR géppel kipróbálnánk a búza direktvetését és ezt a fajta termesztési technológiát, így került hozzánk a HORSCH gépe”.
Az AGRO-MARK Kft. tulajdonosainak szemlélete már jó ideje a forgatás nélküli művelés irányába való elmozdulást tükrözi, ebben megerősítette őket a 2022-es aszály. A történtek fényében fókuszba került az idea, hogy hogyan lehetne egyre inkább a talaj szempontjából víztakarékosan gazdálkodni. Ezek a tényezők motiválták őket arra, hogy újabb technológiai megoldások felkutatásába fogjanak és megismerkedjenek azokkal.
A kísérlet keretrendszere
Már meglévő üzemi technológiánkhoz alkalmazkodva került felállításra a teszt keretrendszere. A vizsgálatban való részvételre az AGRO-MARK tulajdonosait és munkatársait leginkább a fejlődés és a haladás ígérete motiválta, hiszen meggyőződésük, hogy a legújabb technológiákkal mindenképpen érdemes lépést tartani.
A vizsgálat során kétszer öt parcellán vetettek Nádort: az egyik ötös parcella csoporton napraforgó, míg a másikon cirok elővetemény volt korábban. A kísérleti parcellák előkészítése nagyon változatos volt, hiszen akadtak olyanok, amiket nehézkultivátorral készítettek elő, míg másokat rövidtárcsával, szemben a direktvetett alternatíváikkal. Lényegében összehasonlításra kerültek a HORSCH direktvetőgépe, az Avatar 9.25 segítségével elért eredmények a hagyományos műveléssel előkészített (nehézkultivátorozott és/vagy rövidtárcsázott) vetési eredményekkel. A kísérlet érdekessége, hogy csökkentett csíraszámmal 4,5 millió csíra/hektárról, 2,5 millió csíra/hektárra csökkentve kivitelezték azt.
Mennyiségi volumenben meghatározva, a térségben átlagosan 210-230 kilogrammot vetnek hektáronként a Nádor vetőmagból. A kísérlet során kevesebb gabona vetőmagot használtak, mindössze 120 kilogramm/hektár mennyiséget, illetve 25 centiméteres sortávot alkalmaztak direktvetés során. Vajon mi az oka a mennyiségi váltásnak, és milyen tanulságok vonhatóak le ebből a mennyiségi csökkentésből adódóan?
Mint azt Györe Attila termelésirányító munkatárs kifejtette, számukra az üzemi technológiákban nem a kivetett kilogramm, hanem kivetett magdarabszám vagy inkább csíraszám a mérvadó. A jelenlegi vetőgépük tartalmaz vetés ellenőrzőrendszert, mely segítségével a kivetett darabszám nyomon követhető:
„Általánosságban Nádor búzát 4,5 millió csíra/hektárral vetettünk eddig. Ha ezt a mennyiséget visszaszámoljuk, végeredményben 210 kilogramm/hektár mennyiséget kapunk. Amikor tudomásunkra jutott, hogy az AVATAR-ból a 25 centiméter sortávolságú vetőgép érkezik, akkor Zoli (a HORSCH illetékes területi képviselője – a szerk.) javaslatot tett a csökkentett csíraszám kipróbálására. 25 centiméteres sortávolság alkalmazása esetén dupla olyan sűrűn lennének a magok, hogyha az átlagos 2 centiméteres vetési normát tartanánk. Összeségében véve a csökkentett csíraszám 120 kilogramm vetőmagot adott ki, a 2,5 millió csírára való mennyiségi redukciónak köszönhetően pedig a fejlődés során nagyobb élettere lett a növényeknek” – fogalmazott az AGRO-MARK termelésirányító munkatársa.
A kísérlet során nemcsak eltérő mennyiségű vetőmagot használtak fel, de a direktvetett parcellán 12,5 centiméterről 25 centiméterre növelték a sortávolságot. Ennek oka, hogy a növekedési folyamat során ne alakuljon ki konkurencia a növénykék közt, ezért szükséges a nagyjából 2 centiméteres elméleti távolság két mag/növény közt. Jogosan merül fel bennünk, olvasókban a kérdés, hogy vajon tapasztaltak-e kiugró eltérést a gabona növekedési folyamata során?
„Amikor a növénykék növekedése megindult, első blikkre furcsának tűnt folyamat. Ugyanakkor ahogy fejlődött az állomány egyértelművé vált, hogy nagy különbségek nem észlelhetők. Szépen kompenzálta a csíraszámot a vetési technológia – szinte minden növény kikelt –köszönhetően a növelt sortávolságnak, mivel a növényeknek volt tere és lehetősége a fejlődésre. Egy egyszerűbb fajta búzából is sikerült nagyobb termési szintet elérni, mint a 12,5 centiméter sortávolságra vetett nagyobb vetőmag normával. A termés hektoliter súlyban hasonló eredményeket mutatott” – emelte ki Györe Attila.
Vegetációs időszak tapasztalatai és növényvédelem
Nem tapasztaltak fejlődésbéli különbséget a vegetációs időszakban, sem fenológiában, sem a növények egészségügyi állapotának vonatkozásában. A gyomnövények hasonló intenzitással támadták a 25 centiméteres sortávolságú társaikat, mint a 12,5 centiméterrel vetett parcellán lévőket. Magában az állományban nem, viszont aratás után a tarlóban kissé erősebb gyomosodás lépett fel a direktvetett gabona esetén, ez valószínűsíthetően a szellősebb térállásnak köszönhető.
A vizsgált parcellákon szemescirok és napraforgó elővetemény volt a kísérlet előtt, annak tarlója biztosította a vetési kísérlet helyszínét. Gabona szempontjából jobb előveteménynek bizonyult a cirok, mint a napraforgó, de határozott különbséget nem tapasztaltak a kettő közt.
„Elővetemény szempontjából a cirok annyi előnnyel rendelkezik, hogy direktvetés után talajtakarást biztosít, jobban védi a talajt az erózióval szemben, megőrzi a nedvességét. Hozamra gyakorolt hatást egyiknél sem tapasztaltam, se pozitív, se negatív irányba. A szármaradványok fedése valóban befolyásolhatja a talaj nedvességmegtartását, viszont napraforgónál ezt nem lehet elérni, mert nincs olyan visszamaradt tömeg, ami igazából kívánatos lenne talajtakaráshoz” – fejtette ki Györe Attila.
Minden kísérleti parcella egyforma gyomirtást kapott, különbség kizárólag a visszamaradt tarlón volt felfedezhető. Kórokozók és kártevők szempontjából sem tapasztaltak különbséget, igazából ugyanazt a kezelést kapta mindegyik tábla, egyik parcella esetében se merült fel, hogy indokolatlanul kezelték volna azt.
.jpg)
A kísérlet győztesei hozam, költség és bevétel tekintetében
Vizsgált költségek tekintetében a direktvetett parcella pár ezer forinttal megelőzte a műveléssel előkészített alternatívákat. Kedvezőbb költség vonatkozása abból származik, hogy a direktvetés miatt nem volt művelési költség, plusz a kivetett csökkentett vetőmag mennyiséggel egyenesen arányosan csökkentek annak költségei is.
Fontos kiemelni, hogy vizsgált költségekkel terhelt bevétel tekintetében viszont nem a direktvetett alternatíva győzedelmeskedett. A győztesünk a direktvetés előtt minimális művelést – rövidtárcsát kapott - parcella lett.
Hozam szempontjából mégis a talajműveléssel előkészített parcella győzedelmeskedett. Ebben az esetben nehézkultivátorral és rövidtárcsával készítették elő a parcellát vetés előtt.
Ahogyan az eredmények kapcsán a termelésirányító, Györe Attila megfogalmazta:
„Az eredmények azt mutatják, hogy a 25 centiméteres sortáv nemcsak direktvetésben, hanem talajművelési technológiában is működőképes. Az is látszódik, hogyha a területünk attribútumai megengedik, akkor akár teljesen indokolatlan lehet a talajművelés. Ez a többi táblánkon is kirajzolódott az idők során”.
A betakarítás során a parcellák külön ki lettek vágva hozammérőn, illetve minden pótkocsi külön mérésre került, nehogy pontatlan legyen az eredmény. Sőt, az aratást ugyanazon kombájn végezte, így a parcellák szempontjából sikerült minden folyamatot azonosan megvalósítani.
Miért érdemes a HORSCH Avatar direktvetőgépét használni?
A HORSCH Avatar 9.25 SD vetőgép kapcsán Györe Attila:
„Szkeptikus voltam, hogy 25 centire és 2,5 millió csírával mit fogunk tudni csinálni, aztán a végére kikerekedett a történet. Az, hogy a 25 centiméteres sortávval és csökkentett vetőmag dózissal tudtunk ugyanolyan hozamot elérni mindenképpen pozitívum, hiszen ezáltal vetőmagköltséget takarítunk meg. Ez ott mutatkozik meg, hogy egy kalászos vetőmag vetési munkálatai számos logisztikai megpróbáltatással járnak, hiszen nem mindegy, hogy milyen sűrűn kell tölteni a vetőgépet, mennyi vetőmagot kell kivinni stb. Ezek a dolgok összeadódnak, ebből fakadóan a technológiában egy ilyen vetőgép előrébb tudja vinni a dolgokat, illetve költséghatékonyság szempontjából is jó, ha kevesebb vetőmagot használunk fel, az időspórolás miatt pedig folyamatosan tud menni a vetőgép. Annak kialakításáról – egy sortisztítótárcsát az elejére lehet rögzíteni – talán hiányzott a cirokban, hiszen ott jelentős szármaradvány tömeg volt, összehúzta a szárat. Hogyha ez a kiegészítő fel van rá szerelve, akkor minden gond nélkül tudja hozni az elvártakat, az nem kérdés”.
A szántóföldi kísérlet további életútja az AGRO-MARK Kft. földjein:
„Szeretném folytatni a 25 centiméteres sortáv tesztelését a saját vetőgépünkkel, erre a távolságra fogunk gabonát vetni. Jelenleg meglévő vetőgépünk nem alkalmas direktvetésre, ezért sekélyműveléssel fogjuk kivitelezni a továbbiakban. A 25 centiméteres sortávot és a vetőmag dózis csökkentést szeretném továbbra is kísérletben tartani, hogy megint tapasztaljunk. Aztán lehet, hogy a következő vetőgépünk már direktvetésre is képes lesz” – vázolta fel terveit Györe Attila, termelésirányító.
Orosz Zoltán területi képviselő is megosztotta velünk kísérlettel kapcsolatos következtetéseit:
„A leírt kísérlet bizonyítja, hogy a Horsch Avatar vetőgép nem csak direktvetésre, hanem hagyományos mulcsos vetésre is alkalmas. Az országban több helyszínen évek óta zajló kísérletek során bebizonyosodott, hogy akár nagy tömegű szármardványban, akár kötötteb talajon is képes produkálni a szokásos terméseredményeket jobb költség viszonyok mellett. Egy másik kísérleti helyszínen a termény minősítése során jobb fehérje és sikér értékeket adott az Avatarral vetett gabona, mint a hagyományos technológiában vetett társa. Mivel a HORSCH Avatar 9.25 akár három, esetleg négy tartállyal is rendelhető, így tápanyagpótlásra széleskörű lehetőségeket ad akár mono műtrágyák saját “ recept “ szerinti összeállításával” – fogalmazott.
Fotók: Kürti Ivett - Marketingmenedzser – AXIÁL Kft., Györe Attila - Termelésirányító munkatárs – AGRO-MARK Kft.
Szöveg: Petrity Rebeka - Junior Marketingmenedzser – AXIÁL Kft.