Többszörös életerő a gazdaságban

Látszik, számítanak a munkájukra, sokrétű feladatot látnak el a növénytermesztő és állattenyésztő cégnél. A gazdaság szürke eminenciásai, szinte észrevétlenül teszik a dolgukat.

„Édesapám, állatkereskedői háttérrel, még 1991-ben került többségi tulajdonba az üzletrészek megvásárlásával” – idézte fel Kővágó Róbert a dabasi családi cég kezdetét. Akkor még puffertelepként tekintettek rá, de látva Róbert egyre nagyobb érdeklődését, folyamatosan fejlesztették. „Miután 2004-ben gépészmérnöki diplomát szereztem Gödöllőn, azonnal beálltam” – magyarázta a szakember, hogy mindig vonzotta a mezőgazdaság, és azóta édesapjával egymást kiegészítve viszik előre a céget.
 

A vállalkozás folyamatosan fejlődött, napjainkban már cégcsoportról beszélhetünk, amely három kft-ből áll össze. Mintegy 2800 hektáron gazdálkodnak, alapvetően hagyományos növényeket termesztenek, elsősorban a tehenészet takarmányellátásáért. Legjelentősebb a szemes-, illetve a silókukorica, de mellette a kalászosok, így a tritikálé is, nagyobb területen lucernával tudják a fehérjeforrást biztosítani, illetve olajos növények közül a napraforgó szerepel a vetésforgóban. ”Mivel területünk már elérte a mai méretét, nemcsak a takarmányellátásunk garantált, hanem értékesítésre is tudunk termelni.” A tehenészet mintegy 950 tejelő marhából, és a szaporulatából, körülbelül 2200-2300 holstein-fríz egyedből áll. Dabasi telepük, az állattenyésztés és növénytermesztés központja, 15 hektár területű. Földjeik 80 százaléka Dabas, a többi a környező települések, Hernád, Kakucs határában van.
Az elmúlt évek alatt, kihasználva a támogatások adta a lehetőségeket, különböző telepfejlesztési projektekben vettek részt. Ebben szerepelt az energetikai hatékonyság növelése, de jelenleg futó precíziós gazdálkodásra is adtak be pályázatot, illetve egy szárító megépítése van folyamatban.

„Első gépünk az AXIÁL-tól egy Claas Rollant 160-as bálázó volt, pályázat keretében vásároltuk. Nem sokkal utána érkezett a Manitou MLT 731-es. Sokat dolgozott a gazdaságban, húszezer munkaórán is túl volt, amikor megváltunk tőle” – univerzális eszköznek bizonyult, nem csak a telephelyen használták, de fontos szerepet kapott műtrágyarakodásban, takarmánymozgatásban, a vetés kiszolgálásában, vagy mezei utak karbantartásában, elvégezte az összes létező rászabott feladatot. Beszerezték és mai napig bővítik a munkákhoz szükséges adaptereket, hogy minél jobban ki tudják használni a gépeket.

„Nem volt komolyabb gondunk a Manitouval, mint minden eszköz, ez is kíván szervizt, a nagy üzemóra-szám miatt javítani kellett” – erősítette meg Kővágó Róbert. Ahogyan bővült a tevékenységük – egy kis kikacsintást követően –, újabb Manitouval gazdagodtak, s egy MLT 735-öst köszönthettek a gazdaságban. Ezt később korszerűbb MLT 737-130 PS+ típusokra cserélték.

Nemcsak a géppel voltak elégedettek, hanem az AXIÁL háttérmunkájával is. A szakember kiemelte, ebben nagy szerepe van Tóth Sándornak, aki a bajai központú cég oldaláról ellátja a Manitou szervizfeladatait. „Nőttek az igényeink, jelenleg ott tartunk, hogy négy darab Manitou rakodógépünk dolgozik a gazdaságban, ebből három 737-es, és egy 732-es” – a feladatok elvégzéséhez szinte minden adapter rendelkezésre áll. A Manitouk munkájának egy jelentős részét mezőgazdasági utak karbantartása teszi ki, amihez különböző földkanalakat vásároltak, illetve szükség volt ágnyesőre. Így amikor akad egy kis szabad idő, azaz nem kell vetni, vagy betakarítani, nekiállnak a gépkezelők, és akár két rakodógép is kimegy a környékbeli utakra dolgozni.
 

Sokoldalúan felhasználható eszközökről van szó, a 737-esek 3700 kilós emelési kapacitással, illetve a hét méteres emelési magassággal ellátják a feladatok 98 százalékát. Igyekszenek ehhez méretezni a tárolóikat, a Manitou teleszkópos rakodógépek fordulékonysága, mozgékonysága kielégíti az igényeiket. Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy a gépeknek sok az országúti vonulásuk, üresjáratuk. Ha a mostaninál nagyobb eszközt választanának, rengeteg üzemanyagot pazarolnának el.

„Kapcsolatunkból az AXIÁL-lal elsősorban a szervizhátteret emelném ki. A rakodógéptől elvárom, hogy igazából ne is tudjak róla, csak telefonálnom kelljen, hogy elérkezett az aktuális szerviz ideje, átalánydíjas szervizszolgáltatási szerződés keretében elvégzik, és menjen a gép” – fogalmazta meg az igényeket. Bár megtették az első lépést a precíziós gazdálkodás útján, a Manitoukat még nem szerelték fel mérleges kanállal, ám a jövőt tekintve nem vetette el ezt az opciót. Erre alkalmas a műtrágyaszórójuk, illetve a telephelyen több hitelesített mérleggel is meg tudják oldani az adatgyűjtést.
Mindhárom Manitout automata zsírzóval rendelték, ami megkönnyíti a gépkezelők életét. Nemcsak a nehezen hozzáférhető helyek miatt, hanem mert e feladat elvégzése a munkaidőből esik ki, akár egy órát is elvehet a napi műszakból. Nem fordulhat elő, hogy elfelejtik, mert a beállított periódus szerint a gép automatikusan elvégzi a zsírzást, így a gépkezelőnek csak arra kell figyelnie, hogy a tartályban mindig legyen elegendő kenőanyag. Mindez jól látható a fülke mögött, a kezelő naponta többször elmegy mellette, vagy akár hátradől a fülkében, s onnan is ellenőrizheti, hogy nem ürült-e ki.

Nagy értékű gépekről van szó, melyekkel hosszú távon terveznek. Éppen ezért sem mindegy, hogy javításra költenek, vagy ha üzemóra szerint megérett a cserére, akkor még értéket képviseljen. Folyamatosan karbantartják, fedett helyen tárolják, illetve a kollégáik is rendszeresen figyelemmel kísérik a gépek állapotát. Ezek az eszközök lehetőség szerint „egygazdások”, ám szükség esetén átülnek, de akkor is odafigyelnek egymás gépére.

Kővágó Róbert elmondta, szívesen tipizál, igyekszik ugyanattól a gyártótól vagy kereskedőtől beszerezni az eszközöket. Fontosnak tartja, hogy minél kevesebb típusú gép dolgozzon a cégnél, vagy legalább azonos gyártótól érkezzen, hogy az alkatrészek, a kenőanyagok csereszabatosak legyenek. Alkatrészekből jelentős raktárkészletet tart fenn, nem szeretné, hogy bármire várnia kelljen.

„A munkaerőhiány arra sarkall, hogy minél több feladatot gépesítsünk. Ebben pedig a teljesítmény növelése fontos szempont, és nem a létszámcsökkentés. Ez lehet az egyik kitörési pont a hatékonyság fokozásában, illetve, hogy az adott műveleteket a megfelelő időpontban el tudjuk végezni” – jegyezte meg Kövágó Róbert, hogy a gépberuházásoknál ezt is szem előtt tartják.
 

Szöveg, képek: Viniczai Sándor