Több, mint kísérleti parcella

A terraHORSCH a HORSCH termékmarketing osztályáról Michael Braunnal (MB) és Josef Stangllal (JS) beszélgetett.

Mikor és milyen céllal hozták létre a bemutatókertet?

MB: 1997-ben alapították. Az alapötlet akkoriban az volt, hogy megmutassuk, sikerrel tudjuk alkalmazni telephelyünkön a direktvetést. Viszonylag gyorsan rájöttünk azonban, hogy ez csak korlátozottan igaz. Hiszen a talajműveléssel nagyon jó hozamnövelő és hozambiztosító hatásokat lehet elérni. Napjainkban egyéb feladatai is vannak a kertnek. Az egyik nagyon fontos a külső kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy így beszédbe elegyedhetünk az emberekkel. Ráadásul a legkülönfélébbekkel – gazdákkal, a szakmától távol állókkal és főképp diákokkal.

A bemutatókert teljes területe húsz hektár. Akár háromszáz kísérleti parcella is létrehozható.

Elmondható, hogy idővel eltolódott a kert értelme és célja?

JS: Igen, bizonyos értelemben így történt. Bár a bemutató területet, mint ahogy korábban is, termesztési kísérletekre használjuk, de bővült a feladatainak köre. A látogatói csoportok mellett, akik a HORSCH telephelyét megtekintik, több projekten együtt dolgozunk környékbeli iskolákkal. Attól függően, kivel állunk szemben a kertben, másképp szólítjuk meg. Például a gyerekekkel alapvetően arról beszélgetünk, milyen kultúrnövényeket látnak a földeken, hogy megértsék, hogyan lesznek ezek a feldolgozás végén mindennapi igényeknek megfelelő élelmiszerek. Gazdákkal egészen másról van szó. Ekkor a helyes állománykezelés, a vetőmag vagy az alternatív vetésforgók állnak középpontban.

Hogyan fogadják a kertet a diákok és a szakmán kívüliek?

JS: A diákoknak lehetőségük van bemenni az állományokba, a növényeket megfogni, megszagolni. Nagy élmény, hogy kinn a szabadban tanulhatnak, és minden érzéküket használhatják.

MB: A szakmától távol álló felnőttekkel mindig izgalmas találkozni, mert kicsiben tudunk megmutatni olyan dolgokat, amelyekről társadalmi szinten vitáznak, például a direktvetést vagy a talaj-előkészítést, a szántást, illetve a forgatás nélküli művelést. Sok hatás sokkal kézzelfoghatóbban mutatható be közvetlenül a földeken, például a talaj szerkezete vagy a különböző intenzitású talajmegmunkálás hatásai.

Markus Kneißl foglalkozik a HORSCH-nál a bemutatókertben az időhöz kötött kezelésekkel. Egy átépített traktort használ erre a célra (a képen éppen műtrágyaszóróval), amely pontosan megfelel az egyes parcellák szélességének.

Mitől különlegesek a kertben elültetett növények? Miért ezeket választották?

JS: A klímaváltozás miatt sok mindent megkérdőjelezünk, másokat pedig kipróbálunk. Mindig keskeny mezsgyén mozgunk, a gyakorlatban is használható, illetve a gazdáknak értelmes dolgok, valamint a puszta szórakozás között. Célunk kipróbálni olyan növénykultúrákat, amelyek a földről szinte közvetlenül a tányérra kerülhetnek. Ilyen például a csicseriborsó, a szójabab, a pattogatni való, vagy a csemegekukorica. További ok a növények vetésére, hogy kipróbáljuk, mennyire lehet ezeket a kultúrnövényeket beilleszteni a vetésforgóba. A jövőben egyre kockázatosabb lesz intenzív és szűk vetésforgókat alkalmazni, ezért foglalkozunk egyéb lehetőségekkel.

Mit termesztenek a bemutatókertben? - Pillantás az idei növénykísérletekre a bemutatókertben

Kukorica, gabona, repce: A hagyományos kultúrnövények, akárcsak eddig, nagy szerepet játszanak. A kísérletek legnagyobb része a termeléstechnikai finomságok meghatározásáról szól.

Köztesnövények: Különböző köztesnövényeket és köztesnnövény-keverékeket termesztünk, hogy vizsgáljuk hatásukat a következő növényre. Különböző köztesnövényeket próbálunk ki, és sok tapasztalatot gyűjtünk, hogy mekkora értéket nyújtanak a követő növénynek.

Szójabab és zöld szójabab: Egyre erősödő trend a hazai fehérje előállításának igénye. A HORSCH úgy látja, hogy a szója néhány év alatt meghonosodott Németországban, és az egyes régiókhoz alkalmazkodott fajták száma nő majd a jövőben. A szóját könnyű kultivátorozni, és a gabona tökéletes előnövénye.

Csicseriborsó: Idáig meglehetősen kevés az információ a csicseriborsó termesztéséről Németországban. Ezenkívül kevés az elérhető fajtája. A csicseriborsót túlnyomórészt déli országokban vagy száraz körülmények között termesztik.

Napraforgó, cukorrépa és pattogtatni való kukorica: A csicseriborsóhoz hasonlóan szempont, hogy ezek a növények is minél gyorsabban eljussanak a szántóföldről a tányérra.

Ipari kender: Jelenleg olyan erősen nő Németországban a kereslet az ipari kender iránt, hogy nem lehet lefedni az igényeket. Az ipari kender jó példa arra, hogy a szokatlan kultúrnövényeket nagyon kedveli a társadalom.

Szokatlan növényfajták termesztésére a bemutatókert egyharmadát használjuk.

Oktatás a bemutatókertben: nem csak a növények megismerése, de a technika (a képen egy kultivátor) gyakorlati bemutatása is része a „tantervnek“.

Mit szólnak a látogatók ezekhez a különleges kultúrnövényekhez?

JS: A pattogtatni való kukorica nagyon tetszik a diákoknak. A gyerekek ezt szupernek találják! Minél szokatlanabb a növény, annál érdekesebb.

MB: Az ilyen különleges növényfajták termesztésében szerintem két pont nagyon fontos: egyrészt meg tudjuk mutatni a látogatóknak, hogy itt, a régióban – a klasszikus kultúrákon túl – mi mindent lehet még termeszteni, másrészt vállalkozásként is nagyon sokat tanulunk. Mi sem tudjuk megmondani, mi lesz e növénytermesztési kísérlet vége. Mindezek értelmét tesztelni állandó tanulási folyamat. A bemutatókert egyik feladata épp az, hogy vizsgáljuk a diverzitás kérdését, illetve bizonyos dolgokat kipróbáljunk, no meg hogy tanuljunk belőle mi is. Messze nem vagyunk e növénykultúrák szakértői, először megfelelő tudásbázist kell létrehoznunk.

Fordította: Vas Magdolna, marketingkommunikációs menedzser

Forrás és kép: terraHORSCH 2019. 2. szám