Szemenként, hogy megérje(n)!

Szemenként, hogy megérje(n)!

A repcetermesztés technológiája megosztja a gazdatársadalmat. Sokak tartanak tőle, mondván, hogy egy nagyon munkás, és kényes növény. Egy megfelelő vetőgéppel, mint például a MONOSEM NG PLUS ME 8/12 soros eszközével, nagyszerű eredményeket érhetünk el.

Külön művészet a magágyat elkészíteni, a kalászosokhoz képest hosszú vegetációs idő jellemző rá, nem utolsó sorban az ősz elején komoly összeget kell ráfordítani, hogy ha jó repcét akarunk termeszteni. Egyesek a szántásra, mások a mulcs művelésre esküsznek, persze ez talajfüggő, mert valljuk be, manapság a repce alá szántani sokaknak luxust jelent. Talán a helyspecifikus gazdálkodáshoz tudnám hasonlítani, van olyan része az országnak, ahol rentábilis és valahol nem.

Az egyik legjobb megoldás erre a szemenkénti vetőgép, mert ezeknek a típusú gépeknek a legpontosabb a mélységtartása. A vetőelemen található rögterelő beállításával a nagyobb rögök eltolhatóak a talajfelszínről, így akár „szikla kert” magágyban is megállja a helyét és a mag letehető a nedves talajrétegbe. Az ismert, vagy elterjedt sortávolságok a szemenkénti vetőgépeknél 45 cm, esetleg 75 cm. Manapság viszont Európában is egyre több helyen állnak be az 50 cm-es vetésre, de nem CSAK repcében. Magyarországon is van példa arra, hogy a gazdaságban, gyakorlatilag a kalászosokon kívül mindent 50 cm-re vetnek. A repce mellett kukoricát, a napraforgót, a cukorrépát, a szóját is, így szerelni sem kell a vetőgépet.

 

 

Alapvetően a munkaszélesség ezeknek a gépeknek 6 méter, ami a 12*50 cm-ből adódik. A vázkialakítás kiválasztásánál nagyon fontos szempont a talajkövetés. Ahhoz, hogy a mélységtartás a tökéletes legyen a MONOSEM „dupla-csukhatóváz” az egyik, ha nem a legjobb megoldás. Ezzel a kialakítással a 3 szekciójú váz, tulajdonképpen olyan módon tud külön mozogni, hogy szinte „hernyózik” a vetőgép a talajon. A középső 3 méteres vázrészen 6 db vetőelem van felfüggesztve, a szélső elmozduló szárnyakon pedig 3-3 db – ez a váz egyébként a klasszikus 8 soros 75 cm-es kialakításra is alkalmas, olyankor 4 vetőelem van középen és 2-2 a szárnyakon. A vetőelem az NG PLUS Me típusú, mely akár 200 Kg feletti csoroszlya nyomásra is képes, elektromos meghajtású és ISOBUS vezérlésű. A kivetett tőszám nagyon egyszerűen beállítható a saját TOUCH Mini-, vagy a gazdaságban meglévő ISOBUS terminálon.

 

 

A hagyományos gabona – „duplagabona” sortávra kivetett mennyiség 400.000-500.000 mag/ha. A szemenként történő vetés esetében minden esetben figyelembe kell venni a termőhelyi adottságokat. 50 cm-es sortávra valahol a 200.000 és a 300.000 mag/ha mennyiség javasolt, (aki nagyon ráér akár 170.000-180.000 körül is vetheti, de max. 50-100 ha-on) azzal nem követünk el hibát, ha 3-5 mag/m2 -el több magot teszünk ki. A vetőtárcsa megválasztása a kivetett mennyiséggel függ össze. Érdemes a legmagasabb furatszámú tárcsát választani a legalacsonyabb mennyiséghez, mert így a vetőtárcsánk lassan forog és pontosabb lesz a tőtávolság is.

A granulátumszóró kialakítása is lehet szimpla - vagy dupla soros, ez a megoldás biztosítja a talajfertőtlenítő szer egyenletes eloszlását, ugyanis központi tartályból történő adagolás nem a legszerencsésebb megoldás, ha megvizsgáljuk a soronkénti egyenleteséget. A műtrágyaszóró adapter lehet ráépített kialakítású szilárd műtrágyakijuttató, illetve frontra szerelhető, szilárd – vagy folyékony műtrágya kijuttató

A fent említett géppel – 12 soros 50 cm-es vetőgép elektromos hajtással, sorelzárással, – az AXIÁL Kft. 2020.08.25-2020.09.10. között előre egyeztett helyszíneken végez bemutató vetést és a bemutató parcellákon. A MONOSEM NG PLUS ME 8/12 soros akció 2020.09.30-ig, illetve, a készlet erejéig tart! További információért kérem keresse területi képviselőinket!

 

Szöveg és kép: Lisz Péter, termékmenedzser

Elérhető

Kapcsolódó cikkek