Számvetés 3. rész

Folyamatoptimalizálás

Dr. Patrick Ole Noack, a Weihenstephan-Triesdorfi Főiskola mezőgazdasági rendszermérnöki professzora: „A digitalizálás nem csodaszer, de folyamatokat lehet optimalizálni vele,” szögezte le előadásának elején. Témája a „Digitalizálás – nagy show – mi rejlik mögötte?” A professzornak ebben komoly tapasztalat van. A Müncheni Műszaki Egyetem Agrártudományi Karának elvégzése után 1997 és 2013 között az adelschlagi székhelyű bajor geo-konzept cégnél dolgozott, amely gyártófüggetlen és egyedi GPS-támogatású kormányzási rendszereket és RTK-korrekciós adatokat kínál mezőgazdasági és erdészeti ügyfeleknek.

Precision Farming, Smart Farming, Digital Farming, mezőgazdaság 4.0 – mit jelentenek tulajdonképpen ezek? „Mindegyik kifejezés többé kevésbé ugyanazt jelenti,” mondta Dr. Patrick Ole Noack. „A mögöttük meghúzódó alaptechnológia az érzékelők, a telemetriai rendszerek, a CAN-BUS és az adatfeldolgozó eszközök. Azonban, mint minden eszköz, nem felelnek meg bármilyen célra, használatuk gondozást, gyakorlást és tapasztalatot igényel – de legfőképpen nem csinálják meg maguktól a munkát.” A gépész szakma, a gépek külső mérete, a tengelyterhelés, a talajnyomás, a vetőmagok, az ásványi műtrágya és a szalma szórási pontossága elérte határait, - nagyobb hatékonyságot méretnöveléssel elérni már aligha lehet. „És az embereknek is megvannak a határaik,” mondta Dr. Patrick Ole Noack. „Technikailag nézve kapacitása, párhuzamos munkaképessége, érzékelése és objektivitása is korlátozott. További kihívás, hogy folyamatosan csökken a megművelhető terület, és a dolgozók is hiányoznak a mezőgazdaságból. A struktúraváltás következtében a gazdaságok nagyobbak lettek, és a külföldi munkaerő gyakran kevésbé ismeri a területeket. Ezekben az esetekben a precíziós gazdálkodás támogatni tud, még ha csak javaslatokkal is.”

Az egyik legnagyobb kihívásnak a talajvíz nitrogénterhelését látja a professzor. Kérdése: „Honnan jutottunk ide?” Korábban szemrevételezéssel határozták meg a hozamot, a gazda keze adagolta a műtrágyát. Prof. Dr. Hermann Auernhammer felismerte, hogy ez a képesség elveszett a struktúraváltással. Az volt az elképzelés, hogy ahol kevesebb terem, kevesebbet is műtrágyáznak. Manapság ezzel szemben néhány növénytermesztőnek az az álláspontja, hogy az ilyen helyeken inkább többet kell műtrágyázni…

„Egy digitális rendszert először helyesen be kell állítani, hogy pozitív hatása legyen a hozamra,” ez volt Dr. Patrick Ole Noack előadásának egyik kulcsgondolata.

Dr. Patrick Ole Noack meglátása szerint Dr. Hermann Auernhammer a precíziós gazdálkodás egyik úttörője. Az automatikus adatgyűjtés, a szakaszolás, a flottamenedzsment és a szántóföldi robotika javíthatja az üzemi-, állomány-, gép- és munkaigazgatást. A mezőgazdaságban a különböző tényezők, például a növények, a talaj és az időjárás annyira sokrétűek, hogy az más szakterületeknél sokkal bonyolultabbá teszi a digitalizálást. Azonban már rendelkezésre állnak több mint tíz év tapasztalatai. A kezdeti vélemény, hogy a precíziós gazdálkodás felesleges pénzkidobás, hamar megváltozott, amikor előtérbe került a haszon.

Dr. Patrick Ole Noack a precíziós gazdálkodás különböző területeit vizsgálta:

• Automatikus kormányzási rendszerek: húsz évvel ezelőtt érkeztek meg az első párhuzamvezetők, akkoriban még világító határolóval, majd az automatikus kormányrendszerek. Az utólagos megoldások még súrlódó kerékkel működtek az eredeti kormánykeréken. Gyorsan világossá vált, hogy ezek gazdaságilag érdekes hatékonyságnövelők.
• ISOBUS: sok precíziós gazdálkodási funkció alapja a DIN ISO 11783 szabvány például szabályozza, hogyan lehet a terminálokat együtt használni.
• TIM: a Tractor Implement Management rövidítése. A munkagépen érzékelők rögzítik folyamatosan a különböző paramétereket és a parancsokat az ISOBUSon keresztül továbbítják a traktorhoz. Gyakorlatilag a munkagép irányítja a traktort. A technológia szériagyártásra készen áll, pillanatnyilag felelősségi problémák akadályozzák piaci bevezetését.

„Míg korábban a befektetések ötszámjegyű összegek voltak német márkában, ma a terminál és az ISOBUS-előkészítés már hozzá tartozik egy traktor alapfelszereltségéhez,” fejtette ki Dr. Patrick Ole Noack.

A precíziós gazdálkodás a hatékonyságnövelés egyik eszköze lehetne, nem csak a műtrágyázásban, de a növényvédelemben is, a gyomok felismerésével. Következő lépés az applikációs térkép alapú kijuttatás lenne, miután online megvizsgálta és jóváhagyta az illetékes hatóság. Ehhez azonban géppel olvashatóvá kell tenni a törvényeket. A probléma: sok minden nem ábrázolható logikusan.

„A digitális lehetőségeket a mezőgazdaságban különböző intenzitással használják,” ez Dr. Patrick Ole Noack tapasztalata. „A szakaszolás, az automatikus kormányzási rendszerek és a farmigazgatási szoftverek már nagyon elterjedtek. A helyspecifikus műtrágyázásban és a hozamtérképezésben viszont van még mit fejlődni. Az applikációs térképek létrehozása a gyakorlatban még mindig kihívás.”

„Van értelme a digitalizációnak?” szólt a végső kérdés – „igen és nem” mondta Dr. Patrick Ole Noack. „A digitalizáció nem varázsszer, hanem egy kiterjedt eszközrendszer. Az egyes eszközök nem valók minden üzembe, minden növénykultúrába vagy minden dolgozónak. Helyes összetételű elegyükkel növelni lehet a hatékonyságot és a nyereségességet. Ha a digitális eszközök valamelyike megkönnyíti a gazda dolgát, költségeket takarít meg, vagy növeli a hozamot, akkor megéri használni.”

Fordította: Vas Magdolna, marketingkommunikációs menedzser

Forrás és kép: terraHORSCH 2019. 2. szám