Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Tudjon meg többet…
Rendben
Nem fogadom el
2019-11-14 16:33:28

Számvetés 2. rész

„Nem éri meg digitalizálni a szántóföldi növénytermesztésben,” idézték Michael Horsch állítását egy online magazinban – nem hamisan, de nagyon lerövidítve. A HORSCH Szeminárium 2019 rendezvényen tudósok és szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

Impulzusok a digitalizációhoz

Michael Horsch, a HORSCH Maschinen GmbH ügyvezetője, előadásában a szakma aktuális kihívásait ismertette. 2017 novemberében kezdődött a vita, hogy be kell-e tiltani a glifozátot. Rámutatott, hogy a müzlikben sokkal több a gombaölő, a rovarölő a növekedésszabályozó, mint a glifozát. A herbicid az élelmiszerek szárításával kerül az asztalunkra, amit Michael Horsch egyébként is nagyon kritikusan szemlél. A glifozát nélküli mezőgazdaság több vasat jelent, mondta. Horsch azonban felkészült arra, hogy be is tilthatják a glifozátot: „Nő a CO2-lábnyom a több menet miatt, fokozódik a talajművelés. A tiltás visszalépés lenne a modern mezőgazdaságnak,” mondta. Reméli, hogy európai szinten kompromisszumra jutnak.

A következő kihívás 2018 decemberében következett, amikor Julia Klöckner szövetségi agrárminiszter az élelmiszerek cukor- és zsírtartalmának 20 százalékos csökkentését szorgalmazta, és a későbbiekben a pálmazsír fokozatos elhagyását akarta. 2019 februárjában öt gyárat zárt be a Südzucker. Az élelmiszer-tudatosságot mindazonáltal pozitívnak tartja Michael Horsch. Ugyancsak 2019 februárjában adott hírt arról a DLG, hogy a tisztán műszaki fejlődés elérte határait: „A mérnökök számának gyors növekedését vissza kell fogni. Több érzékelő nem mindig eredményez nagyobb sikert,” nyilatkozta a HORSCH ügyvezetője.

A méhek kihalása elleni (sikeres) népi törvénykezdeményezés szintén 2019 februárjában volt. Ennek követelése: 10 százalékos virágos rét és 30 bio. „Érdekes módon most semlegesebb cikkek jelennek meg a témában,” örvendett Michael Horsch. Pozitív példaként említette a www.bluetenkorn.de oldalt, amely helyeslő fogadtatást kapott, bár növényvédő szereket alkalmaztak. A gazda a búzában minden 30 méteren virágos sávot hozott létre, amelyet nem kezelt kemikáliákkal. Michael Horsch felszólította a résztvevőket: „Mindannyian legyünk szószólók, aki kimegy, kapcsolatot teremt szomszédokkal, és beszáll a vitába.” A mezőgazdaság elérkezett egy olyan pontra, ahol túl sok vegyszert és részben túl nehéz gépeket alkalmaz.

 

Különösen Michael Horsch előadását hallgatták a vendégek figyelmesen, aki nemcsak a digitalizálásról alkotott véleményéről beszélt, hanem politikai kérdésekkel is foglalkozott.

 

Beszámolt arról, hogy a Horsch család már 50 éve gazdálkodik Sitzenhofban – azóta forgatás nélkül. 40 évvel ezelőtt kezdődött ott egy állami háromtáblás kísérlet: (direktvetés, kultivátor, szántás). Az eredmény: ami a morzsalékosságot illeti, a direktvetéshez képest a forgatott talajban negyedannyi, és a kultivátorozott parcellákon feleannyi a földigiliszták száma. A Horsch családot korábban gyakran kinevették. Ők azonban soha nem hagyták el az egészséges talaj gondolatát. „Az egész család hitt ebben a gondolatban, illetve vízióban,” mesélte az ügyvezető. Mindig ez állt a középpontban: kitart a talaj állapota a következő évekre is? Az alap az egészséges talaj, ebből következik az egészséges ember. „Már ma el kell gondolkodnunk, mik lesznek a jövő vetésforgói és növénykultúrái,” mondta Michael Horsch. „A Plant-Based Food Generation” (növényalapú ételek generációja) egy új trend, amire érzékenyíteni kell a kollégákat is. Ráadásul a gazdáknak nem szabad szem elől téveszteniük a hibrid mezőgazdaság gondolatát sem, azaz a hagyományos és bio keverékét. A bio, ráadásul a nagy biogazdaságok számának robbanásszerű növekedése drámaian növeli a biotermékek kínálatát. „Ezáltal várhatóan csökkeni fog a biotermékek ára, ami leginkább a kis gazdaságokat érinti majd. Ez a politika ahhoz vezet, hogy tönkremennek a családi ökogazdaságok,” magyarázta Michael Horsch.

A digitalizáció témáját érintve kijelentette: „Amikor valamiről mindenki a véleményét kiabálja, akkor valószínűleg már el is ült a nagy felhajtás. Nem lehet, hogy a digitalizáció az egyetlen gyógymód a helyes gyakorlattal szemben!” 25 évvel ezelőtt állították elő a kombájnokkal az első hozamtérképeket.

A számos farmigazgatási eszköz következtében emelkedtek a vevők elvárásai, és megtelt a cégek zsebe. Az úgynevezett precíziós gazdálkodás időközben olyan sok eszközt hozott a piacra, hogy a HORSCH már nem lát benne fantáziát. Új a „Prescription Farming”, azaz a receptre felírt gazdálkodás. E mögött az rejlik, hogy a végén már nem is lesz szükség a gazdálkodóra, sem a szaktudásra. „Ez nem lehet így,” vélte Michael Horsch. Inkább az fordulhat elő, hogy a gazdálkodók végül a korlátozások és szigorítások miatt már nem akarnak gazdálkodni, így az élelmezés biztosításához előírásos gazdálkodásra lesz szükség.

Rendszeres üzemértékelésekből, a világ minden tájáról, sarkos fogalmazással, azt szűrte le magának a HORSCH, hogy a legtöbb pénzt kereső gazdák használják a legkisebb számítógépeket. „Ha a digitalizáció miatt csak az irodában ül az üzemvezető, akkor a végén hiányzik 500 euró tiszta nyereség,” mondta Michael Horsch, majd hozzátette: „A legjobban kereső gazdák kinn vannak a földeken, és helyben döntenek. A pénzüket a szántóföldön keresik meg.” Nem lenne logikus ezeket a gazdákat irodába ültetni. Az állattenyésztésben viszont más a helyzet: a digitalizáció segíti a gazdát, hogy nyugodtan megfigyelhesse állatait.

Akkor viszont miért van szükségünk a digitalizációra? Michael Horsch szükségesnek látja az egységes interfészt, illetve nyelvet (nemcsak a gyártók között, hanem az állam felé is). A fogyasztók száz százalékig szeretnék visszakövetni az élelmiszereket („üveggazda”). Hiszen: ha Európában tovább csökkennek a hozamok, akkor az élelmiszer egyre nagyobb része fog külföldről érkezni, ahol alacsonyabbak a követelmények. A százszázalékos transzparencia politikai nyomást tudna gyakorolni annak megmutatására, hogy hogyan termelünk itt; ennek erősokszorozó hatása lehetne. A mezőgazdasági termelőknek aktívan és pozitívan kell a digitalizációval foglalkozniuk,” Michael Horsch szerint. Ehhez hozzátartozik bizonyos munkafolyamatok automatizálása is. „A robotok teszik fel majd valamikor a pontot az i-re,” mondta az ügyvezető, majd hozzátette: „Önvezető gépek szántóföldekre könnyebben valósíthatók meg, mint közútra. A jogi biztonság és egyértelműség megteremtéséhez azonban még hosszú utat kell megtenni.”

 

Fordította: Vas Magdolna, marketingkommunikációs menedzser

Forrás és kép: terraHORSCH 2019. 2. szám

 

 

Számvetés 1. rész

 

Megtelt a közel 1100 négyzetméteres oktatási és kiállítási csarnok Sitzenhofban. Most először csak online lehetett megrendelni a személyre szóló jegyeket a HORSCH Szemináriumra, melyen a digitalizációval és a szántóföldi termesztéssel foglalkoztak. >>