Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Tudjon meg többet…
Rendben
Nem fogadom el
2019-11-13 14:39:57

Számvetés 1. rész

Megtelt a közel 1100 négyzetméteres oktatási és kiállítási csarnok Sitzenhofban. Most először csak online lehetett megrendelni a személyre szóló jegyeket a HORSCH Szemináriumra, melyen a digitalizációval és a szántóföldi termesztéssel foglalkoztak.

Köztesnövényekkel többet elérni

Dr. Wilfried Hartl, az Osztrák Ökológiai Kutatóintézet igazgatója, 1979 óta kutatja az állattenyésztés nélküli ökogazdálkodást, súlyponttal a körfolyamatokon, a tápanyag-elérhetőségen, a biodiverzitáson, és a következő kérdésen: „Hogyan tudunk biogazdaságokban pontosan műtrágyázni?” Ahogy mondja: „A biológiai mezőgazdaságban a földet trágyázzuk. A növények okos trükköket találtak arra, hogy a talajból táplálkozzanak.” Háromféle organizmus van hatással a tápanyagfelvételre: termelők (CO2 és O2), fogyasztók (állatok, emberek) és lebontók (talajállatok, gombák, baktériumok).

Dr. Wilfried Hartl szerint ez lehet a biomezőgazdaság megértésének alapja. Ez azt is jelenti: akinek van szerves trágyája, könnyen biogazdálkodhat, de mi lesz azokkal az üzemekkel, ahol nincs állattenyésztés? „Trágyázás nélküli két-három év után kétharmaddal esnek vissza a hozamok, mert hiányzik a talaj energiaellátása,” mondja a tudós. Ha valakinek nincsenek istállóban tarott állatai, milyen állatok adhatják a megfelelő energiát? „A talajállatok a siker kulcsa,” magyarázta Dr. Wilfried Hartl. A talajban több szarvasmarha-egységnyi mennyiségben vannak fonalférgek, földigiliszták, stb. Aki szarvasmarhaként tekinti és megfelelően táplálja a talajállatokat, állattartás nélkül biogazdálkodhat.”

 

Több mint hatszáz HORSCH-ügyfél és érdeklődő gazda vett részt március 14-én a HORSCH Szemináriumon.

 

Ausztria 1983-ban kezdett kísérletezni az élelmiszerek komposztálásával. Kiderül: a komposzttal sok szén kerül „hosszú távú humuszként” a talajba. De tudunk-e több humuszt juttatni a talajba – köztesnövényekkel? Határozottan igen, mondja Dr. Hartl. A köztesnövények a tápanyagok és a szén szállítói. Ám az ő otthonában is, Ausztria déli részén nagyon gyakori a szárazság, ezért a köztesnövény termesztés gyakran nehéz, bár nem lehetetlen. Hasznos kiegészítésként további pozitív hatásai vannak a helyes talajművelésnek. Azonban a szakértő figyelmeztet: „A forgatás nélküliség nem jelenti mindjárt a humusz felhalmozódását!”

Fontos a 40-60 százalékos pórustér, hiszen ebben élnek a talajállatok és a gyökerek. Fontos a pórusfolytonosság, például az árvizek elkerülésében. Meg kell akadályozni a pangó vizek kialakulását, mivel a növény hajszálgyökere nem jut hozzá. A középnagyságú pórusok tárolják a legtöbb vizet, különösen a lösztalajokban. Az agyagos talajok pórustérfogata viszont 60 százalékos, ennek azonban akár 40 százaléka finom pórus, holt vízzel tele. Mivel nincs gép, amely segítené a talaj porozitását, a növények gyökereinek kell beavatkozniuk a talaj organizmusaival. A zöldítéssel több gyökér kerül a talajba. Dr. Wilfried Hartl hüvelyesek nélküli zöldítést javasol, hogy ne jelenjen meg fertőzési nyomás. Azért a maximum 20 százalékos arány még rendben lehet (területfüggően).

 

Dr. Wilfried Hartl előadása leginkább a köztesnövények nagy hasznát helyezte előtérbe.

 

Száraz területeken a köztesnövényt közvetlenül a kombájn után kell vetni, hogy amennyire csak lehet, megakadályozzuk a további vízveszteséget. Minden egyes óra számíthat! A későn vetett zöldítéskor (nem nagyon fejlett növényekkel) alacsony (10 alatti) a C/N arány, hogy a tápanyagok ugyanolyan gyorsan elérhetők legyenek, mint folyékony trágyával. A mézontófű C/N aránya 60 fölötti. Ez jó lehet hosszú távú humusznak, de nem megfelelő gyorsan rendelkezésre álló táphumusznak. A szakértő hozzáfűzi: „A gazdának mérlegelni kell: mi a zöldítésem célja?” Összegzése szerint: „Ha eketalp kialakulása nélkül tudnak nőni a gyökerek, akkor mindent jól csináltak!”

 

Fordította: Vas Magdolna, marketingkommunikációs menedzser

Forrás és kép: terraHORSCH 2019. 2. szám

 

 

Több, mint kísérleti parcella

 

Sitzenhof főútjától jobbra látni a HORSCH kísérleti parcelláit. Eredetileg termesztési próbákra hozták létre, de már arra is használják, hogy kapcsolatba kerüljenek az emberekkel, és oktassák őket a mezőgazdaságról. >>