Ökológia és ökonómia kéz a kézben

2005-ben gondoltam először az átállásra. Különösen száraz év volt az, és hozamaink teljes mértékben a béka feneke alatt voltak. Csak példaként: napraforgóból 1,7 tonnát arattunk 80 hektáron. Ekkor vált előttem világossá, hogy nem jó úton haladunk, és hogy vállalkozásom gazdasági szakadék fel robog. Ki akartam törni a gyenge hozamokat produkáló és szűk árrést engedélyező termelési koncepcióból. Egyszerűen csak meg akartam élni a szakmámból. Szóval kapcsolatba léptem a GNIS-szel (Groupement National Interprofessionnel des Semences et plants – Vetőmag és Palánta Tanácsadó Egyesület) és más szervezetekkel a térségben, hogy tájékozódjak a lehetőségekről.

Először is beruháztam egy öntözőrendszerbe, hogy a gazdaságomat megvédjem az egyre erőteljesebb időjárási szeszélyektől. Később szerződést kötöttünk zöldségmagok előállítására: sárgarépára, petrezselyemre, hagymára, répára, kaporra. Megtartottuk a gabonatermesztés egy részét. Minden negyedik évben bővítettük a vetésforgót az egyik vetőmagnövénnyel. 2013ban egyedül egy speciális hagymamagra 70 hektárt szántunk.

Ezek a kultúrák azonban nagy gépesítési követelményeket támasztanak, és nagyon idő-, valamint munkaigényesek. Ráadásul a szerződések egyre kevésbé jövedelmeztek, ahogy csökkent a hagyományosan termesztett növények ára. Munkaerőt nehezen lehetett találni, a hozam- és áringadozások meghaladták a klasszikus növénykultúrákét.

Nekem a termelés megfelelő haszonkulcsa volt a legfontosabb, és hogy meg tudjam alapozni a következő évet. Ezért döntöttem 2014-ben az ökológiai gazdálkodás mellett. Ráadásul az ökológiai termelés illett kezdettől fogva vallott célomhoz: talajaim minőségének javításához. 2005ben felhagytam a szántással, és átálltam a minimális talajmunkákra. Ezután télen fokozatosan bevezettem a köztesnövényeket, hogy csökkentsem a talajeróziót és növeljem a talaj termékenységét. Meg voltam győződve, hogy az ökológiai termesztés még előrébb visz.

Patrick Ponsin, gazdálkodó Bédéchanből (Gers), 2014-ben kezdett el teljesen átállni ökológiai gazdálkodásra.

Túllépni az átállás nehézségein

Először engem is ugyanúgy csábítottak az átállást támogató finanszírozások, melyeknek 2015-ben még nem volt felső határa, mint gazdatársaimat a környéken. De a sikert látva úgy döntött az EU, hogy a támogatási összeget legelőnként 30.000 euróra csökkenti, majd még tovább 15.000-re. Így 70 százalékkal megrövidült a kidolgozott pénzügyi tervem, amelybe bele volt számolva a finanszírozás is. Szerencsére a jövedelmezőségi elemzésben nem számoltam a támogatásokkal, így nem bántam meg az átállást. Ezért nem ijesztenek meg az Európai Parlament vitái az ökológiai gazdálkodók támogatási pénzeinek eltörléséről.

Az üzemi szerkezetem szilárd, és támogatás nélkül is nyereséges. Ha tanácsot adhatnék a még bizonytalan gazdálkodóknak, akkor ezt: Ne ess kísértésbe a támogatásoktól, maradj racionális! A vetésforgónál az első évben koriandermag mellett döntöttem, mert ez a növény hagyományos területen könnyen értékesíthető, és fungicid nélkül termeszthető. Még a legelső vetés előtt kerestem átvevőket, és kötöttem egy érdekes szerződést. Bármi történjen is, a vetésforgómat már az átállás kezdete előtt átgondoltam -a gazdasági siker és a talaj termékenységének növelése szempontjából is.

Patrick Ponsinnél kéz a kézben jár az ökológiai és a precíziós gazdálkodás.

Előre a termelésbe és az értékesítésbe

Szerencsém van, hogy a régiómban fontos kérdés az ökológiai gazdálkodás. 2015-ben sok gazdaság átállt, és azoknak a száma, amelyek jelenleg ennek közepén tartanak, 2018-ban megint nagyot emelkedett. A mezőgazdasági szövetkezetek nagyon aktívak, és felépítettek egy „Ökológiai gazdaságok” hálózatot. Ezenkívül a kereskedelem is elkezdett érdeklődni az új piac iránt. Vannak gazdálkodók, akik szolgáltatásként kínálják a gabonafélék és vetőmagok válogatását, mérését és szállítását, a gépközösségek közösen használják a kultivátorokat, boronákat és rendképzőket.

Sokkal egyszerűbb úgy belevágni az ökológiai gazdálkodásba, ha nem kell a nehezebben megtérülő takarmánytechnológiába vagy raktározási kapacitásba invesztálni. Az új, független szereplők ismét helyreállítják az egyensúlyt termékeink forgalmazásában, mivel a szövetkezetek már nem ellenőrzik az egész folyamatot.

A bio-gazdálkodók egyre inkább jelen vannak az interneten is. A tanúsítási központok gazdaságainkról statisztikai elemzéseket végeznek, és a vetésforgóról minden információt átadnak az Agence BIO-nak (ügynökség az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért és támogatásáért). Elérhetőségeinket és bio-területeink átlagos méretét az ügynökség honlapján láthatják a potenciális vásárlók. A rendszernek köszönhetően közvetlenül meg lehet engem keresni termékeim forgalmazásával kapcsolatban, nincs szükség további közvetítőkre.

Partner HT és Terrano 7 FM, amelyekt hevederes járószerkezettel szerelt erőgép húz. Egy szokatlan trió az ökológiai gazdaságokban.

Hosszú távú stratégia a jelentős árréseknek köszönhetően

Üzemem átállításának köszönhetően lépésről lépésre tudtam a költségeimet csökkenteni. Nem használok már növényvédő szereket, saját magam állítom elő a vetőmag szükséges mennyiségét és legelőször a mezőgazdasági inputanyagok vásárlását korlátoztam. Mert úgy vélem, nincs szükség túl sok befektetésre az első néhány évben egy olyan termékhez, amely csak a hagyományos gazdálkodáshoz hasonló áron értékesíthető.

Zöldség-kultúráimmal 400 euró/hektárnyi költség (növényvédelem, műtrágya, vetőmag) jött ki!

Tudom, sokan kérdezik, milyen hatással van a bio-gazdálkodás a hozamokra, amikor az ember ráadásul csökkenti a mezőgazdasági inputanyagokat. A környékünk relatíve nehéz talajaival és időjárásával olyan hozamokat lehet elérni, mint a hagyományos gazdálkodással, különösen a szójával (3 tonna/hektár öntözés nélkül, és 3,5 tonna/hektár öntözéssel) vagy a lóbabbal (2 és 2,5 tonna között), illetve olyan növénykultúrákkal, amelyeknek nincs extra nitrogénigényük.

Gépköltségeim a nagyobb menetszámokból adódóan – különösen az őszi növénykultúrák előtti aláforgatásnál – enyhén emelkedtek. De a nagyobb menetszámokat kiegyenlítik a megnövekedett munkaszélességek. Vásároltam egy tizenkét méteres gyomfésűt (15 euró/hektár/menet), egy kultivátort hat méter munkaszélességgel (kb. 20 euró/hektár/menet) és egy Terrano 7 FM nehéz szántóföldi kultivátort Partner HT hárompont-függesztésű tartállyal a lóbab vetéshez és a középmély talajműveléshez (30 euró/hektár/menet, erőgép-igény nélkül).

A Joker 12 RT-t rotációs borona helyettesíti, ami kb. 40 euróba kerül hektáronként. A Terrano 7 FM Partner HT tartállyal kiváltja a csak öt méter munkaszélességű Terrano FX-et, és egy hat méteres vetőgépet.

Pronto 9 DC-vel vetik a babot/búzát

Ezenkívül idén beszereztem egy dupla tartályos Pronto 9 DC-t. Most már két növénykultúrát tudok az eddigi két menet helyett egyben vetni.

A raktározásba már az átállás előtt befektettem, és már le is írtam ezt a költséget.

A termelési költségek csekélyebbek, az árak stabilabbak és vonzóbbak, mint a hagyományos mezőgazdaságban. Így több évre tudok előre stratégiai és beruházási terveken gondolkodni.

Átlagosan dupla felvásárlási árral lehet számolni. Az idén kínált szerződésekben például a hagyományos termesztésű napraforgó ára 300 euró körül mozog, illetve ökológiai gazdálkodással 600; a hagyományosan termesztett tizenegy százalék körüli fehérjetartalmú búzáé 165 euró (2018-as márciusi érték) míg a bio esetében, a 2018-as szerződés alapján, azonos feltételekkel 500.

A haszonkulcs optimalizálásához megfelelő emberekkel kell körülvennünk magunkat: az ügyfelek és az ipar igényeit ismerő kereskedőkkel és forgalmazói hálózatokkal. Egyetlen helyi szövetkezetre támaszkodni egész biztos nem túl okos dolog.

Ami a tényleges értékesítést illeti, a hagyományos rendszerrel ellentétben stabil árakkal és speciális ágazati szerződésekkel vagyok védve. Azért soha nem megyek bele mennyiségi megrendelésekbe, hanem mindig egy bizonyos hektármennyiségre kötöm a szerződést. A betakarításom biztosításához idén földjeim 70 százalékára megkötöttem már a szerződést, és csak a maradék 30-ról tudom majd aratás után értékesíteni a terményt.

Általánosságban olyan nagy az igény, hogy terményeimet legrosszabb esetben is maximum két-három hónapig kell raktároznom. Ehhez tudni kell azt is, hogy a francia bio-gazdálkodók az országos igények mindössze tíz százalékát tudják kielégíteni.

Átgondolt talajművelés és vetésforgó

A szántás és a biológiai növénytermesztés állítólag kéz a kézben jár, pedig ennek pont az ellentettje igaz. Direktvetéssel csökkentem a talajeróziót. Terrano 7 FM kultivátorommal 20-25 centiméter mélyen dolgozom.

Földjeimen szerencsére nem terjednek túlzott mértékben az olyan gyomok, mint a parlagi ecsetpázsit vagy a perje, ez leginkább a 2014 előtt vetett zöldségkultúráknak köszönhető.

A gyomosodási károkat háromféle módszerrel akadályozom meg: az őszi növények vetése előtt két-háromszor stimulálom a csírázást; hosszabb vetésforgókat vezettem be, mint a hagyományos gazdálkodásban itt, a Gers-régióban megszokott (4 év); a tavaszi és őszi növénykultúráknál a gabonát és hüvelyeseket váltogatom. Egész télen lóbab van földjeimen, amit a Partner HT-vel felszerelt Terrano 7 FM-mel vetek. És ha az őszi növénykultúra mégis túlságosan begazosodik, még mindig megszakíthatom a folyamatot, és elvethetem a tavaszit, feltéve a vetési határidők jó betartását.

Ha viszont a bab állománya jól néz ki a tél végén, az itteni délnyugat-franciaországi kedvező klíma miatt még mindig dönthetek úgy, hogy állva hagyom, és csak júniusban takarítom be. Ez esetben megváltoztatom a KAP-támogatási szerződéseket, mielőtt májusban beadom. A betakarítással párhuzamosan elvetem a hajdinát, aminek éréséig mindössze 90-100 napra van szüksége. Így évente kétszer tudok betakarítani.

Hogy növénykultúráimból a maximumot tudjam kihozni (nitrogént biztosítva, javítva a talajszerkezetet, a talajt lefedve), minden évben kombinációkat képezek. A gabonaszalmát mindig a hüvelyesek követik. Hogy egy kombináció mely két növénykultúrából áll, annak alapján döntöm el, hogy agronómiailag illenek-e egymáshoz, illetve kiegészítik-e egymást: különböző szemnagyságok és azonos vegetációs ciklus, hogy egységes beérést kapjunk. Az ilyen közös termesztésnél általában röviddel a beérés után takarítunk be. A tavaszi árpát borsóval kombinálom, a közönséges búzát babbal. Ezeket a kombinációkat könnyen el lehet vetni, különösen dupla tartályos vetőgéppel, amely különböző mélységbe tudja letenni a magokat. A Pronto 9 DC-m képes erre. A magok nagysága és súlya eléggé különbözik ahhoz, hogy egy menetben learathassam őket, majd ezután szétválasztom egy tisztító szétválasztó-osztályozóval, amelyet már az átállás előtt is használtam a gazdaságomban.

Egymástól tanulni

Ha a saját tapasztalataimra visszapillantok, több dolog válik egyértelművé. A direktvetésnek köszönhetően sokat tanultam, hogy miképp csökkentsem a talajeróziót, és javítsam talajaim struktúráját. Tanulmányoztam, mi mindent lehet a talajvédő művelésben alkalmazni, és erre alapozva trágyázó hatású köztesnövényeket alkalmaztam. És mivel a szemem és a fülem mindig nyitva tartom a növénytermesztési és üzemgazdasági lehetőségekre, előrébb léptem az ökológiai gazdálkodásban is. Nem szabad bezárkózni, nyitottnak kell maradni a jó ötletekre, függetlenül attól, honnan érkeznek, Franciaországból, valahonnan Európából vagy más kontinensről. Az ökológiai gazdálkodás tanulhat a hagyományostól, de a hagyományos is elleshet fejlesztéseket az ökológiaiból, hogy javítson a növénykultúrák megtérülésén. Minden gazdálkodónak elemeznie kell rendszerét gazdasági és agronómiai fenntarthatóság szempontjából.

A terraHORSCH exkluzív kiadvány évente két alkalommal jelenik meg. A következő számot várhatóan az év második felében készítik el. Amennyiben szeretné nyomtatott formában is megkapni a magazin következő számait kérjük a terrahorsch@axial.hu email címen jelezze számunkra!

Fordította: Vas Magdolna, marketingkommunikációs menedzser

Forrás és kép: terraHORSCH 2019/1. szám 31-33. oldal