Különösen sokat emlegettük az ún. ionoszféra hibát, összefüggésben az egyre erősödő naptevékenységgel.
Az utóbbi hónapokban aztán szinte hetente hallani híradásokat, amely egyre erősebb napkitörésekről számolnak be. Ezekben szó esik komoly várható hatásokról - zavar az elektronikus / elektromos rendszerekben, telekommunikációban, műholdas helymeghatározásban. De aztán valahogy, az élet mindig megy tovább.
A napokban viszont már ilyen címmel jelentek meg a cikkek, lényegében minden médiában: „Vetést tett tönkre a napvihar” (Vetést tett tönkre a napvihar - ITBUSINESS ), „Átmenetileg le kellett állítani a vetést a GPS-re támaszkodó traktorokkal, mert a geomágneses vihar összezavarta őket.” (Tech: Összezavarta a traktorokat a hétvégi geomágneses vihar. Igen. A traktorokat | hvg.hu), „Összezavarta a traktorokat a hétvégi geomágneses vihar” (Hírklikk - Összezavarta a traktorokat a hétvégi geomágneses vihar (hirklikk.hu), „Megvadultak a napkitöréstől a traktorok” (Megvadultak a napkitöréstől a traktorok - ORIGO).
Valóban, a helyzet komoly – tény, hogy az elmúlt 20 év legerősebb napkitörése történt május 10-én, mely 11-én érte el a Földet.
De miért okoz ez gondot a műholdas helymeghatározásban? Egy műholdvevő úgy határozza meg saját pozícióját, hogy megméri távolságát egyszerre több „fix” ponthoz – műholdhoz képest. A távolság mérése – bár elsőre furán hangozhat – időméréssel történik. Azt az időt mérjük, amig a műhold jele a műholdtól a vevőig eljut. Mivel a műhold jel adott, fix frekvenciájú rádiójel, tudjuk, hogy egységnyi idő alatt mekkora utat tesz meg. A probléma csak az, hogy az a közeg, amiben ez a jel halad, nem egységes, nem ugyan olyan mindenhol. E tekintetben az egyik legproblémásabb szakasz, az ionoszféra, mivel ebben sok a töltött részecske, ill. a napsugárzásának hatására ionizációs folyamatok zajlanak – azaz folyamatosan változik a részecskék töltése ill. a töltéssel rendelkező részecskék mennyisége, koncentrációja. Ezek a viszonyok az ionoszférán áthaladó gyenge rádiójelre jelentős hatást tudnak gyakorolni – lényegesen meg tud változni annak terjedési sebessége, ennek következtében romlik a távolságmérés, azaz a helymeghatározás pontossága.
De ez a jellegzetesség ismert, vannak olyan technikai megoldások, amik ezt ellensúlyozni tudják. Egészen addig, amíg ez az ionoszféra hatás nem ölt extrém mértéket. Márpedig most sajnos erről van szó. Olyan mértékben és olyan intenzitással változik az ionoszféra állapota, hogy a korábban működő megoldások most nem segítenek. Ezért szembesülünk ezekkel a tapasztalatokkal és ezért születnek ezek a cikkek.
A naptevékenység jól ismert jelenség. Tudjuk azt is, hogy 11 éves ciklikussággal jelentkezik, és mostanában, várhatóan 2024 év vége felé érheti el újabb csúcsát. De igen erős marad még 2-3 évig azt követően is. Vetni viszont minden évben kell!
Éppen ezért fordítottunk mi is fokozott figyelmet az elmúlt években arra, hogy felhívjuk a figyelmet erre a problémára. A napkitörést nem tudjuk megszüntetni. De azért van két fontos dolog, amit a felhasználó is tehet. Az egyik ilyen a korszerű „GPS eszközök” használata. El kell fogadni, hogy ez egy olyan terület, ahol rendkívül gyors a technikai fejlődés. A mai korszerű műholdvevők sokkal jobban tudják tolerálni ezeket a zavaró hatásokat, mint egy 6 - 8 éves eszköz. Képesek már a legújabb, élénkebb naptevékenységre optimalizált algoritmusok futtatására. A másik oldalon pedig nagyon sok múlik azon, hogy milyen korrekciós (RTK) jelet használunk. A korszerű műholdvevőkre elmondottak még hatványozottabban igazak az RTK korrekciós jelet előállító RTK bázisállomásokra ill. bázisállomás hálózatokra.
2021 augusztusában megújítottuk RTK korrekciós jelszolgáltatásunkat, bevezetve a mAXI-NET 2.0 szolgáltatást. Alig több, mint 5 éves korábbi rendszerünket cseréltük le. Ebben az egyik fő mozgatórugó éppen az akkor még közeledő, mára bekövetkezett újabb naptevékenység-csúcs volt. Épp az a helyzet, amelyben most élünk. Bármennyire is fejlett rendszer volt, nem lett volna képes annyira stabil működésre a mai körülmények között, mint amennyire mi, mint szolgáltatók ezt elvárnánk.
Az új rendszer a Trimble legkorszerűbb technológiáját alkalmazza, mind hardver, mind szoftver oldalon. Virtuális bázisállomás rendszerként (VRS) működik – a traktoron lévő műholdvevő az azt körülvevő 20 bázisállomás jeléből számolt korrekciót kapja. Miért jó ez? Azért, mert ha egy, vagy néhány bázisállomást bármilyen zavaró hatás éri, a többi bázis jeléből továbbra is pontos korrekciós jel állítható elő. A mAXI-NET 2.0 hálózata ráadásul össze van kapcsolva a Trimble globális infrastruktúrájával. Ez pedig azért nagyon fontos, mert ha egy nagy trébeli kiterjedésű zavaró hatás éri a hálózatot – mint pl. egy napkitörés – egy globális hálózatnak akkor is van olyan része, amit az nem befolyásol.
A Trimble háttér IT infrastruktúrája rendkívül fejlett diagnosztikát biztosít, mely folyamatosan ellenőrzi a működési paramétereket és képes számos automatikus beavatkozásra (pl. zavart bázisállomás jelének kizárása stb.).
A lenti kép a mAXI-NET 2.0 hálózat szoftveréből (Trimble Pivot) származó diagnosztikai ábra, melyen a zöld oszlopok mutatják az ionoszféra hiba mértékét. Jól látható az egyébként is magas értékek közül is kiemelkedő május 11-i csúcs.
A lenti, szintén a Trimble Pivot diagnosztikájából származó ábra pedig a mAXI-MAP 2.0 aktív felhasználóit mutatja május 11-én.
A zöld pontok a probléma mentes helymeghatározást mutatják.
A naptevékenység által okozott probléma még 2-3 évig velünk lesz. Ha ki akarja védeni ennek hatásait, használjon korszerű „GPS” eszközöket és korszerű technológiára épülő korrekciós jelszolgáltatást.
Szöveg: Dr. Mesterházi Péter Ákos, precíziós gazdálkodási csoportvezető, AXIÁL Kft.
