Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Rendben
Tudjon meg többet…
Kapcsolat

Nálunk nincs megállás

2021. március 12.
3 Perc
Milyen targonca kell oda, ahol a legcsekélyebb üzemzavar sem elfogadható, ám annál nehezebbek a környezeti adottságok? Jó tapasztalatai alapján a gombakomposzt-termelő Bio-Fungi cégcsoport az AXIÁL-tól lízingelt Hyundait választja.

Nem véletlen, ha olvasóinknak ismerősen hangzik a cég neve, hiszen 2017 őszén már megismertettük hatalmas, derékcsuklós Hyundai homlokrakodóikat. Most viszont az anyagmozgatás kisebb kategóriájú gépeiről, villástargoncákról van szó. Bak Róbert beszerzési vezető vázolja üzembe állításuk előzményeit.

Elsőként azt kell tudni, hogy náluk nemcsak azért elfogadhatatlan bármilyen gép-kiesés, mert az élelmiszer-ellátáshoz kapcsolódnak, ezért a mostani válságos időben is ugyanúgy dolgoznak, mint a mezőgazdák, hanem mert tulajdonképpen élő komposztanyagot kezelnek, amelyben a biológia szabályai szerint játszódnak le folyamatok – itt nincs pardon! A cég két telephelye közül az Áporka mellettiben jártam, amelynek négy (kitárolási, komposzt előállító, fuvarszervező, karbantartási) üzletágában flottányi, 15 targonca dolgozik. Jelentősen különböznek a feladatok és az elvárások. Laikus fejjel azt képzelhetnénk, hogy a komposzt előállító targoncájának legkönnyebb az élete, mert fedél alatt dolgozik, szél nem fújja, eső nem veri, fagy nem gyötri, de másképp van: ammóniás, korrozív a levegő, nagy a porkoncentráció és a páratartalom, síkos a padló, és gyakorlatilag 24 órában nyúzzák a gépet.

 

„Kifinomult, kényes technika nem sokáig bírja nálunk, az egyszerű szerkezetű, robusztus Hyundai targoncák váltak be, ráadásul jó az ár/érték-arányuk is” – értékel Bak Róbert.

 

Aztán beavat a beszerzés folyamatába. Amikor ebben az üzemrészben eléri a gép a 12 ezer üzemórát, és már nem lenne gazdaságos, újat szereznek – valójában Hyundait cserélnek Hyundaira. Vállalati szabályzatuk szerint megversenyeztetik a kereskedőket, kikötnek követelményeket (például oldalirányban mozgatható villát), erre hét-nyolc ajánlat fut be. Az első szűrés után három marad állva, köztük az AXIÁL-é, kezdődhetnek a tárgyalások specifikációról, üzemeltetési támogatásról, finanszírozásról (általában nem megvásárolják, hanem lízingelik a gépeket). Az győz, akinek a legjobb a csomagja, és ez ismételten Baja lett.

 

 

Döntő súllyal esik latba, hogy komoly, nagy cég álljon az üzlet mögött, addig is tudjon használt kölcsöngépet biztosítani, míg elkészül az igényeik szerint gyártott példány, vagy míg esetleg szervizbe kellene vinni az aktuálisan üzemeltetett targoncát. Így garantálható a folyamatos üzembiztonság. Ám minderre nem képes a többi gépkereskedő, egyedül csak az AXIÁL.

Üzletkötője, Vadócz Dániel odafi gyel az üzemórák szerinti szervizidőpontokra, Üllőről jár ki a szervizautó, „olyan nincs, hogy 24 órán belül meg ne oldanának valamilyen problémát”. Két hónapja vették át az új kéttonnás gépet, előtte is ugyanilyen volt, de az ócsai telephelyükre nagyobbat, 2,5 tonnást választottak. Az elődgép két évig dolgozott probléma nélkül, ettől is hasonlót várnak.

A tényleges munkakörülményeibe Kamuti Krisztián menedzser avat be. Hatalmas csarnokba lépünk, a ventilátorok zúgásától alig értjük egymást, érezni a levegő agresszivitását, és a tükörsima padló oly csúszós, hogy óvatosan topogok, a targonca pedig ki-kipörgő kerékkel küszködik.

Feladata a Hollandiából érkező, 900 kilós, raklapos gombacsirát kihozni a tároló-hűtő helyiségből, majd a zsákocskák kézi bontása és 1,2 tonnás fémkonténerbe töltése után a konténert felemelni a mixelő gép garatjához. Ez a targonca gyakorlatilag sohasem jön ki abból az épületből. De milyen különös annak a beosztása! A nagy csarnokból keskeny ajtó nyílik egy előtérbe, és onnan másik a hűtőraktárba – ezek a helyiségek olyan szűkösek, hogy panellakást juttatnak eszembe. Ahhoz, hogy egyáltalán bejuthasson az alacsony ajtókon a targonca, fontos a szintén alacsony emelőoszlop.

 

 

Odabenn centizni kell, hogy a raklap alá fűzhesse villáját, és kimanőverezhessen vele. Nagyfokú fordulékonyságra és precíz kormányzásra van szükség, illetve néha jobbra-balra is kell mozgatni a rakományt. Krisztián elégedetten szól a Hyundai 20L-7A könnyű kezeléséről, precíz mozgásairól és kényelméről. Én is felültem a vezetőhelyre, felületes benyomást szerezni, és úgy találtam, hogy minden jól kézre áll.

A targonca gázüzemű, tehát Otto-motoros, szikragyújtású, a benzinesek leszármazottja. Több ok miatt döntöttek mellette. Egyrészt, mivel zárt térben dolgozik, számít a dízelnél csekélyebb károsanyag-kibocsátása, nagyobb fokú környezetkímélete. Másrészt az üzemanyagköltség csak 65-70 százaléka a gázolajjal működő kivitelének. A palackokat kamion hozza a telephelyre, itt pár száz darabot tárolnak. Ha kifogy a palack, egy ember is könnyen kicseréli – erre nagyjából kétnaponta van szükség. Igazából, a sajátos légkörű épületben és az alapzajban sem nem hallottam, sem az orrommal nem éreztem, hogy belsőégésű motoros gép működik a közelemben.

Nem könnyű targoncának lenni a Bio-Fungi komposzt-előállító részén, még kevésbé úgy, hogy egyfolytában dolgozni, vagy üzemkészen várakozni kell. Nem csoda, hogy két év után, érzelemmentes racionalitással, megválnak tőle, de ezt csak kevesen veszik észre, mert pontosan ugyanilyen gép veszi át a helyét.

Győztes csapaton sohase változtass!

 

Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakújságíró

Forrás és kép: AXIÁL Híradó 2020. december