Jött, látták, győzött!

Jött, látták, győzött!

A ROMSAN pótkocsi – amelynek az AXIÁL Kft. a kizárólagos forgalmazója – vadonatúj termék a magyar piacon.

A kéttengelyes, forgózsámolyos, 18 tonna össztömegű, három oldalra billenthető, 5 méter hosszú platójú szállítóeszközről az első vevők egyikét, Szummer László szentpéterúri gazdálkodót kérdeztük. „Erős, masszív, megbízható, praktikus a kezelése, meggyőző az ár–érték aránya, és még jól is néz ki” – összegezte tapasztalatait.
 


 

Régi ismerősökként üdvözöljük egymást Szummer Lászlóval, ugyanis tavaly már jártunk nála. Akkor SULKY SX aprómagvető géppel kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük. Beszélgetésünk azzal zárult, hogy a következő beruházásuk vagy egy pótkocsi, vagy egy váltva forgatós eke lesz. A kérdés azóta eldőlt: pótkocsinézőbe érkeztünk.

 

Az mindjárt feltűnt, hogy a telephely bejáratánál a SZUMMER CSALÁDI GAZDASÁG tábla mellé felkerült egy másik, a SZUMMER és FIAI MEZŐGAZDASÁGI KFT. cégér is.

 

Milyen változások történtek a tavaly augusztusi találkozásunk óta? „A legnagyobb változás, hogy a családi gazdaságunk mellé szeptemberben megalapítottuk a Szummer és Fiai Kft.-t. Az a vacillálásunk is eldőlt, hogy ekét vegyünk-e, vagy pótkocsit. A fiam ösztönzésére – persze könnyen hajlottam rá én is –, az utóbbi mellett döntöttünk.”

 

Miért éppen a ROMSAN-t választották? „Elmentünk januárban az AGROmashEXPO-ra, és szemügyre vettük a teljes pótkocsikínálatot – megnéztük, hol tartanak minőségben, erősségben, árban, kinézetben. Ki merem jelenteni, hogy a Romsan minden tekintetben felülmúlta az összeset. Ár–érték arányban is a legjobb választás volt.”

 

Viszont nemigen voltak még felhasználói tapasztalatok a ROMSAN-ról. „Valóban, de az AXIÁL már maga is garancia, új gépet egyébként is csak tőlük vásárolok. Az ismeretség, a közelség és a szervizháttér mind mellette szól. Ami pedig a ROMSAN pótkocsit illeti, számított az is, hogy magyar BPW-hidak vannak alatta, tehát erős és stabil futóműszerkezettel rendelkezik, és lesz hozzá magyar alkatrész is.”
 


 

Mikor érkezett meg? „Nagyon hamar, március legelején hoztuk haza Zalaegerszegről.”

 

Mit végzett eddig? „Az őszi árpa, a repce és a búza elszállítását 20 km-es távolságra, tehát egy-egy forduló 40 km-t jelentett. Egy 150 lóerős traktorral nagyszerűen ment hegyen-völgyön, a zalai dombos vidéken. Kamionméretű gumiabroncsaival kinn a tarlón sem hagyta el magát. Stabil, nem »pattog be« az úton, nem kezd el »bólogatni«, mint a hasonló kaliberű társai. Nagyon jól fut az itteni nagyon rossz országutakon is. Őszi árpából 120 mázsákat vittünk vele, repcéből egy kicsivel többet, 130-135-öt, búzából pedig 150-eket. Mindezt kényelmesen, nem raktuk fullra, mert bejáratós volt a traktor.”

 

Hogyan lehet üríteni? „Mi az alsó nyitást használjuk. Ez egy osztott falú pótkocsi, a két ajtó egy közös kar elforgatásával nyílik, és akkor leömlik a rakomány, majd egy kicsit megbillentem, és már üres is a plató. A konkurens pótkocsiknak két nyitása van, tehát az elejéhez és a hátuljához is oda kell menni. A ROMSAN-nál elöl, egy karral működtethető mind a két ajtó. Ez nagyon praktikus.”

 

Három irányba is lehet önteni. „Igen, jobbra és balra, valamint hátra. Mi oldalra billentettünk, amikor a garatra hordtuk rá a terményt a szárítóba, és mivel bal oldalon szállunk ki, balra öntöttünk, így nem kellett megkerülni a traktort. Terményzsákoláskor használtuk már hátrafelé is. Van rajta egy slider, amelyen keresztül szépen le lehet engedni a terményt.”

 

Mekkora terület kiszolgálására használják? „A kft.-ben jelenleg 20, a családi gazdaságban pedig 130 hektár szántóföld van, jövőre várható még 75 hektár, már megegyeztünk erről a szomszédos táblákkal rendelkező tulajdonossal, aki befejezi a gazdálkodást. Bérmunkában általában betakarítást szoktunk végezni, de ha kell, a szállításba is beállunk. Tavaly mentünk is, idén csak aratni voltunk. De már megkerestek, hogy ősszel a kukoricabehordásban kellene majd segíteni. A ROMSAN-nal lesz kapacitásunk rá.”

 

Milyen volt a termés? Mennyire elégedett vele? „Nem vagyok elégedett sem a mennyiséggel, sem a minőséggel. Az őszi árpa különösen nagy csalódás volt. Az évek óta szokásos fajtát vetettük, nálam volt olyan esztendő, hogy a 86 mázsát is tudta, tavaly 78 volt – az aszály egy kicsit már megmutatkozott –, idén csak 71 lett az átlagom. De összetehetem a kezemet, mert az itteni gazdálkodóknak 50 és 55 mázsa közötti volt a hektáronkénti átlaguk. Hűvös csapadékos időben volt a virágzás, nem jól kötött.”
 


 

Bízott abban, hogy a búza majd jobb lesz, de a tavalyi 8 tonnához képest 7,5 lett az átlaga, a szomszédé pedig 5,6 tonna. Rozsdabetegségek okoztak komoly mennyiségkiesést. A repcében pedig a vadak tettek kárt. Azt még nem tudni, mit hoz majd a kukorica és a napraforgó.

 

„De nem is a termésmennyiség miatt fő a fejünk, hanem a katasztrofális felvásárlási árak és az ehhez viszonyítottan irreális inputanyagköltségek miatt – teszi hozzá. – Én biztosan nem veszek ilyen árakon vetőmagot és műtrágyát. Nem teszek bele akkora pénzt, mint tavaly, mert nem jön vissza. Inkább ugaroltatok. Ez az évem már biztosan veszteséges lesz.”

 

Mi a túlélési stratégiája? „Már belefogtam sertéstartásba, ezt szeretném még jobban felfejleszteni, szabadtartásban és ólrendszerben is. Silótartályt is vásároltam, a saját terményemet rakom bele, »bőrben« szeretném majd eladni minél több terményemet.” Az erdőgazdálkodást már régóta csinálja, most ezzel is komolyabban akar foglalkozni.

 

Ha minden jól alakulna, hogyan képzeli el a gazdasága jövőjét? „Az idei év eléggé elkeserített, ennek ellenére szeretném növelni az üzemméretet, és a több lábon állás érdekében mindenképpen fejlesztem az állattartást és az erdészetet is. Szeretnék egy kis húsfeldolgozó üzemet is, hogy házi termékeket készíthessünk. Én ezzel akarok foglalkozni, a fiúk pedig vigyék a növénytermesztést. A családi gazdaságban fiatal gazdaként már szinte mindent a nagyfiam, a 18 éves Lackó végez, az ő nevén fut a gazdaság. Testvérével – aki mezőgazdasági szakiskolában tanul – együtt tudják a teendőiket, nem kell őket noszogatni. Egy szülőnek nincs ennél nagyobb boldogság.”

 

SZÖVEG, FOTÓ: POPOVICS GIZELLA

FORRÁS: AXIÁL Híradó 2023. évi 4. szám

Elérhető

Kapcsolódó cikkek