HORSCH Akadémia: oktatás és hálózat

Kizárólag technikával nem lehet minden elvárásnak megfelelni. A társadalom és a politika elvárásainak megfelelő mezőgazdasági megoldások egyre több dokumentációt és csúcstechnikát igényelnek. A gépek kezeléséhez is egyre nagyobb szaktudásra van szükség. Ezért manapság elengedhetetlen a gazdák segítése oktatással és szakmai eszmecserével.

E céllal hívta életre 2018 szeptemberében a HORSCH France a HORSCH Akadémiát. Ez az új továbbképzési koncepció, kifejezetten a HORSCH gépek vásárlóinak van fenntartva. Egy mezőgazdasági üzemben találkoznak oktatásra a szántóföldi gyakorlatra, és szakemberekkel beszélnek meg adott témákat. Tavaly Franciaországban négy helyszínen volt szántóföldi nap, és két tanulmányi kirándulást rendeztek.

„A HORSCH Akadémia első blokkjában a környezetkímélő mezőgazdaságról volt szó”, mesélte Rémi Bohy, a HORSCH France vetésért és precíziós gazdálkodásért illetékes szóvivője. Szerves anyagok ásványosítása, talaerózió, gyomrezisztencia: a mai gazdálkodók új jelenségekkel állnak szemben, kénytelenek átgondolni módszereiket. „A környezetkímélő gazdaság egy lehetséges válasz e kihívásokra. Vetésforgó, köztes növények termesztése, a talaj lehető legcsekélyeb bolygatása – néhány ügyfelünk például így oldotta meg a rezisztenciák problémáját.

E különféle módszerek agronómiai összjátékával lépést tudunk tartani a francia mezőgazdaság változásával – mind üzemgazdaságilag, mind a környezetvédelemben. A környezettudatos földművelés óriási tudást is követel. Így már magától adódott a HORSCH Akadémia első rendezvényeinek témaválasztása.

Harc a globális felmelegedés ellen

A terraHORSCH ellátogatott az első rendezvényre, 2019 június elején, Arronville-ben (Val d’Oise megye) Párizstól ötven kilométerre északkelet felé. Negyven gazda találkozott a Ferme de Saint-Lubin gazdaságnál. Frédéric Rémy vezeti ezt a 450 hektáros gazdaságot, mely mostanára teljesen új megoldásokkal termel.

A napot Frédéric Rémy, és Julien Senez előadása nyitotta, aki Vignemontban (Oise megye) gazdálkodik és a Kiwi Agronomy – a megtartó mezőgazdaság egy oktatóközpontja – alapítója: „Franciaországban a környezettudatos, fenntartható mezőgazdaságra való átállók számát négy százalékra becslik”, nyilatkozta Julien Senez. „Néhánynak már 15-20 éves a tapasztalata.”

Julien Senez átállásának a környezettudatos gazdálkodásra egyik legfontosabb célja tenni valamit a globális felmelegedés ellen. Az ezen alapuló folyamatok valóban lehetővé teszik nagyobb mennyiségű szén tárolását a talajban: pozitív az átállított gazdaságok szén-egyensúlya. Egy átdolgozott talaj elvileg háromszáz kilogramm szenet bocsát ki hektáronként. Egy kevésbé megművelt talaj, köztes növényi kultúrákkal, hektáronként akár hatszáz kilogramm szén tárolására képes évente. Állami mezőgazdasági programokkal, mint amilyen Svácjban már létezik, hamarosan ellentételezni lehetne egy ilyen ökoszisztéma-szolgáltatást.

A második cél ismét versenyképesség válni, a búza tonnánkénti előállítási költségeit csökkentve. Ezt a termelési erőforrások felhasználásának csökkentésével és mindenekelőtt az üzemanyag-megtakarítással érjük el, ami a kifinomult talajművelés eredménye. „Egy tonna közönséges búza előállítási költsége Franciaországban átlagosan 155 Euró. A legolcsóbb eljárással 175 Euró jön ki! Oroszországban az átlagos költség 100 Euró… Tehát tovább kell fejlesztenünk módszereinket” – hangsúlyozza Julien Senez.

Kihívások

A nyilvánvaló előnyök ellenére nem gyerekjáték az átállás a környezetkímélő gazdálkodásra. Számos akadálya van, de megvannak a megfelelő kiskapuk is hozzá. Elsősorban a gazdaság talajklimatikus tulajdonságait kell kézben tartani. A művelés mineralizációjával el lehet tüntetni a talaj egyes „működési hibáit”. Amennyiben átváltunk minimális művelésre, vagy direktvetésre, akkor ezek a „hibák” egybál felszínre kerülnek – magyarázza Julien Senez.

Nagyon fontos a területeket, akár parcellánként, három kritériumra felosztani: talajtípus, szervesanyag-koncentráció és pH-érték. Egyes esetekben (például ha nagy a szerves anyagok részaránya, vagy semleges a pH-érték) könnyebb átállni a környezetkímélő gazdálkodásra. Máskor fokozott gondosságra lesz szükség, a kevésbé jó parcellákon elkerülhetetlenek lesznek az előkészítői munkálatok. A meszezés megoldhatja a pH-problémát. Köztes növényi kultúra bevezetése a vetésforgóba, és szerves anyagok hozzáadása megfelelő szintre hozhatja vissza a talajban lévő szerves anyag mennyiségét. Célzott műtrágyázás szintén kiegyenlítheti a gyenge mineralizálást” – fűzte hozzá Julien Senez.

Fédéric Rémy ezután bemutatta a Ferme de Saint-Lubin gazdaságot, és a fokozatos átállást a környezetkímélő mezőgazdaságra. Az évi 750 mm csapadékmennyiség és az egyre növekvő talajszáradás kockázata miatt a nyári vetés sikere érdekében a talajban maximális nedvességet kell megtartani. Frédéric Rémynek egy olyan vetőgépre volt szüksége, mely jól behatol a talajba. Választása egy HORSCH Avatar 6.16 SD-re esett. Mindemellett olyan köztes növényeket választott ki, amelyek tökéletesen illettek a vetésforgójához. „Sokoldalú vetésforgó és a talajt csak kismértékben bántó vetés – ez a gyom leküzdésének kulcsa”, foglalja össze Frédéric Rémy.

Vetésforgó

Így néz ki a vetésforgó: téli repce/búza/nyári len vagy napraforgó/búza/nyári lóbab vagy téli borsó, amelyet hajdina/búza követ. Mindig különféle takarmánynövényeket tartalmaz egy keverékben, amelyet hozzáigazítanak a következő kultúrához. A keverék mindig legalább négy különféle fajtát tartalmaz, amelyek legalább fele hüvelyes. A gyökerezési tényezőt figyelembe véve is összhangban kell lennie a keveréknek.

„Amennyiben szépen fejlődik a köztes növény, nincs szükség kémiai beavatkozásra. Glifozátot használunk egyedül, hogy a gyomokat és évelő növényeket kordában tudjuk tartani.” A glifozát használatának betiltása a jelenlegi gazdasági kultúrát teljesen a feje tetejére állítaná, bármennyire is pozitív szándékot akarnak ezzel elérni. Frédéric Rémy egyébként mindössze 1,5 liter/hektár glifozátot alkalmaz. A hagyományos talajművelés újbóli bevezetése visszalépés lenne. „Nem vagyok benne biztos, hogy politikusaink rendesen értik-e a problémát. Nem várhatjuk el a gazdálkodótól, hogy törekedjen az üvegházhatás csökkentésére, miközben elveszik tőle az eszközöket, amelyekkel elérhetné célját”, állapította meg.

Nyolc év elteltével kiváló a Ferme de Saint-Lubin-i gazdaság átállásának mérlege a környezetkímélő földművelésre. Becslése szerint Frédéric Rémy 455 órával kevesebbet ült traktorban, ez 21.200 literes gázolaj-megtakarítást jelent, azaz 13.650 Eurót évente, illetve harmincat hektáronként. Ugyanakkor emelkedtek a hozamok, a búzáé 14, a repcéé 7 mázsával hektáronként.

05 Az áttéréssel a környezetkímélő mezőgazdaságra Julien Senez legfontosabb célja hozzájárulni a globális felmelegedés elleni küzdelemhez.

A szántóföldön

Ebén után kimentünk a szántóföldre, megvizsgálni Fréderic Rémy gazdálkodási módszereinek eredményeit. Nagyon élénk volt a gazdák és a két szakértő tapasztalatcseréje. Frédéric Rémy végül a gépparkot mutatta be a résztvevőknek. Különösen kiemelte két, tárcsás és kapás vetőgépét. Nyáron legfőképp egy HORSCH Airseeder 6 CO-t használ még tarlón. A kapák nagy szalmatömeg mellett is tökéletes kapcsolatot eredményeznek a talaj és a vetőmag között, és a köztes növényeken és csak kevés talajt mozgat meg. Ezáltal csökkenti az őszi gyomosodást.

Ez az első esemény volt a HORSCH Akadémia sikeres indulása. Az új koncepció lehetővé teszi a gyártó és az ügyfél közötti szoros kapcsolat további erősítését. Az ügyfelek jobbá, hatékonyabbá akarnak válni, és szakmai eszmecseréket szeretnének innovatív módszerekről. Valóban egyre gyorsabban fejlődnek a mezőgazdasági módszerek, csakúgy, mint a gépek technikai szintje, amellyel e módszereket megvalósítják. A gyakorlati és az elméleti, szakmai napok nemcsak új betekintést mutatnak a gazdáknak, hanem kapcsolati háló kiépítését is lehetővé teszi. Az előadások, szántóföldi gyakorlatok és eszmecserék kombinációja nagyszerűen bevált, és jövőre is folytatódni fog.

Forrás és kép: terraHORSCH 2019. 3. szám