Diverzifikálás, magasabb hozamért

Diverzifikálás, magasabb hozamért

A brazil szavanna (Cerrado) csak nem olyan rég került művelés alá. Napjainkban a Mato Grosso Szövetségi Állam jelentősen segíti a gazdaság fellendülését.

Az idővonal a régió gabonatermésének fejlődését mutatja az elmúlt években (1. ábra). Eleinte nagy kihívásokkal kellett szembenézniük a gazdáknak. Egyik ilyen volt az eredetileg nagyon tápanyagszegény föld. Szükségessé vált a talaj pH-értékét mésszel, javítani, valamint a foszfor- és káliumtartalmát növelni. Ezek a nagy beruházások voltak a termőképes talaj és a rentábilis mezőgazdasági hasznosítás alapjai.

 

 

A vidéki mezőgazdaság fejlődésével a termesztési eljárás egyre összetettebb, a művelés pedig intenzívebb lett (2. ábra). A szójabab, a kukorica és a gyapot termesztési ciklusának lerövidítése, illetve a szója szeptember közepi és január eleji vetése tette a vegetációs időszak jobb kihasználását.

A jelenlegi gazdálkodási rendszer szójabab/kukorica és második aratásnál szójabab/gyapot kultúra egymás utáni vetéséből áll – jelenleg így hasznosítják a szövetségi állam mezőgazdasági területének több, mint 60 százalékát.

 

 

A kettős termesztés kérdéseket vetett fel, amelyekkel eddig tudományosan nem foglalkoztak. A legtöbb kutatásban csak egy elszigetelt növényi kultúrát tárgyaltak, nem pedig összefüggésében egy másikkal, ugyanabban az évben. Az intenzív gazdálkodás kedvező feltételeket teremtett a gyomoknak, kártevő rovaroknak, fonalférgeknek és betegségeknek. Ilyen háttérrel kísérletezett Mato Grosso huzamosabb ideig. 2008-ban az MT alapítvány úgy döntött, hogy kísérletsorral vizsgálja meg a növénycsere, a növénysorrend és a monokultúra hatásait – fő növényként a szójababbal. Ezáltal elemezhető a növénykultúrák sorrendjének befolyása a szójatermésre és a talaj termékenységére. A hosszú távú kísérleteket rendes gyakorlati körülmények között, saját területén végezte az alapítvány, a Cachoeira farmon (D 17 ° 09 ', Ny. H. 54 ° 45' és 490 m tengerszint feletti magasságban), a BR-163 autópálya közelében, Itiquiránál. A talaj nagyon agyagos. Több, mint 30 éve ásványi tápanyagokat és mészellátást kapott, ezért termékenynek számít. A kísérlet nyolc növénytermesztési változatát az 1. táblázat ismerteti, és a következő területeket foglalja magában: különféle növénysorrendek, kombinációk köztes növényekkel, valamint vetésforgók és monokultúrák.

 

 

A vizsgálat tizenegy éve alatt néhány fontos eredményt figyeltünk meg. A szalmamennyiség a folyamatok között szignifikánsan nagyobb a terményváltó és terméssorrendes rendszerekben (4. ábra). A vetésforgós módszereknél fontos figyelembe venni a szalma típusainak és a különféle fajok gyökérzetének különbségeit – ezek mind nagyon különböző módon nyitják meg a talaj profilját.

A kísérlet fő növénye, a szójabab hozamát befolyásolják a különféle termelési módszerek, és nőtt is az évek során. Az összes folyamat termelékenységi szintjének növekedése az elmúlt három vegetációs időszakban elsősorban a magasabb hozamú fajták használatából származott, amelyek csak nemrégiben léptek be a brazil piacra. Ebben az időszakban az átlagos hozam szignifikánsan magasabb a vetési folyamat változtatásaival vagy növénycserékkel, mint a monokultúrában.

 

 

Hat aratási időszakon keresztül (2008/2009-től 2013/2014-ig) a különféle művelési folyamatok nem befolyásolták a terméshozamot. Különbség a 2014/2015-ös ében alakult ki. Fő oka a vízstressz és egy igen korai szójababfajta kombinációja volt. Ez rámutat az MT alapítvány kísérleti területén uralkodó agyagos talaj jó tápanyagtároló képességére. A gazdáknak a legfontosabb üzenet: kitartás a direktvetés mellett – jó hozamok nem mindjárt a bevezetés után jelentkeznek, hanem az év teltével, amikor stabilizálódik a rendszer.

Eddig nincs jelentős szója hozamtöbblet a vetésforgós, vagy a vetési sorrendes rendszerek között, de további értékeléseket folytatnak. A cél annak meghatározása, hogy milyen mértékben járulhatnak hozzá a talajbiológia javításához a vetésforgó változatok. A 6. ábra azt mutatja, hogy a humuszképződés hogyan változtathatja meg a trópusi talajok termékenységét.

A kísérlet során mikrobiológiai elemzéseket végeztek, pontosabban kimutatva a talaj enzimjeit, amelyek befolyásolják a szén, a kén, és a foszfor ciklusát. Ezzel a módszerrel meghatározhatók a talaj biológiai minőségének mutatói.

 

 

Nagyobb szalmamennyiségű termelési eljárások nagyobb biológiai aktivitást mutattak.

Ezek a paraméterek megmutatják, mennyi szalmára van szükség a trópusi talajban a teljes biológiai potenciál aktiválásához. Egyes termesztési rendszerekben a nagy mennyiségű szalmával végzett termesztési folyamatokban a biológiai aktivitás nyolcszorosára nőtt, ellentétben a szójabab monokultúrában történő termesztésével. Ezek az eredmények bekerülnek a talajkutató laboratóriumokba és az információk hamarosan a mezőgazdasági termelők rendelkezésére állnak, így a gazdaságok képet kapna arról, hogy melyik üzemben milyen jellegű a talaj.

 

 

Következtetés:

Tizenegy kísérleti év után, nyolc különféle gazdálkodási rendszerrel, Mato Grosso államban az alábbiakat lehet mondani: a szójabab termelékenysége szorosan kapcsolódik az alkalmazott termesztési módszerhez. Ahol a talajban több szalma volt, nagyobb a szójabab hozama. Azokban a rendszerekben, ahol többfajta növényt termesztenek, ott a szójabab hozama továbbra is hasonló a kevésbé változatos gazdálkodáséhoz. A talaj mikrobiológiai aktivitásának magasabb értékei azonban meghatározhatók. Ez megmutatja, hogy mennyire van értelme fenntartani a gabonatermesztést, és így a nagyobb szalmamennyiséggel dolgozni. A következmény a talaj humusztartalmának növekedése.

 

 

Mivel ez egy hosszú távú kísérlet, így az MT Alapítvány még évekig folytatja, hogy még intenzívebben vizsgálja a mezőgazdasági rendszerek hatását a szójabab termelékenységére. Hamarosan további elemzéseket hajtanak végre, például a széndioxid megkötésére. A cél a kultúra-sokféleség termelési hatásának felmérése. Ez hozzájárulhat a mezőgazdaság, de mindenekelőtt a szavannai gazdálkodás fenntarthatóságához.

 

Forrás és kép: terraHORSCH 2019. 3. szám

 

 

 

HORSCH Akadémia: oktatás és hálózat

 

Egyre gyorsabb a technika és a mezőgazdasági megoldások fejlődése. Innovatív gépeivel a HORSCH aktívan részt vesz ebben, hogy meg tudjon felelni a gazdák új követelményeinek, amelyekkel egyre nehezebb lépést tartani. >>

 

Elérhető

Kapcsolódó cikkek