Az emberi tényező

Az emberi tényező

Azt hihetnénk, hogy egyre jobban megszervezett, automatizált, mesterséges intelligenciával irányított világunkban csökken az emberi tényező szerepe. Ennek ellenkezőjét bizonyítja a Kamarás Agro Kft. első ember, Krecs Árpád.

Krecs Árpád körül izzik a levegő. Mindig mosolyog, huncut tekintete humorérzékről tanúskodik, de nagyon komoly, szerteágazó tevékenységű vállalkozásokat irányít, és érezhető, hogy kisugárzása hat az embereire. Pikk-pakk megy nála minden, érezhetően átlátja, és részletekbe menően ismeri birodalmát. Egy ilyen vezetőtől természetes lenne, hogy az irodából tartja kézben a szálakat, és csak ablakon keresztül látja a világot, de őt nem ilyen fából faragták. Szívesen ül be fuvarozó üzletágának valamelyik kamionjába egy-egy fuvarra, vagy a mezőgazdász cég traktorjába, kombájnjába, hogy avatott kézzel dolgozzon vele. Így aztán első kézből vannak információi, nem lehet megvezetni, és pontosan ismeri alkalmazottainak munkakörülményeit, igényeit. Könnyed, barátságos hangnemben beszél velük, de érezhető a tekintélye. Mindjárt tudom, hogy mezőgép-témában lehet adni a szavára, véleményére.

 

 

Nagy területen gazdálkodnak a Békés megyei Nagykamaráson, mindenféle talajtípusú földjeik több település határában szétszórva helyezkednek el, a legtávolabbi 50 kilométerre van, fontos szempont tehát a gyors vonulás. A szántóföldi növénytermesztés mellett erős a kaszából, rendkezelőből és körbálázóból áll CLAAS-zöldsoruk is – épp beruházás alatt van ötszáz hízó marhára tervezett telepük, azok ellátására gyűjtik máris a takarmányt. Görögdinnyében pedig Magyarország legerősebbjei közé tartoznak. Tekintélyes gépparkjuk hét traktorjához nemsokára jön még kettő, van két CLAAS SCORPION rakodógép, HORSCH vetőgép és TIGER kultivátor, AGRIFAC permetező, ANNABURGER szervestrágya-szóró, OEHLER bálaszállító. Valamint két CLAAS ARION 450: „Vettünk egy telepet azzal együtt kerültek hozzánk.”

Érdeklődésem ezúttal elsősorban a kombájnoké, hiszen nemrég vettek egy CLAAS LEXION 770 MTS típust, és még idén érkezik a következő. Nem csekély invesztíció, nagyfokú bizalmat és elégedettséget sejtet a márka iránt. Mik voltak a kiválasztás szempontjai?

Termesztenek őszi árpát, búzát, repcét, szóját, napraforgót, kukoricát. Ezekhez gépenként három vágóasztal szükséges. Évente 1600 hektárról kell kukoricát betakarítani, 1000-ről kalászosokat. Döntő fontosságú az aratás gyorsasága, nemcsak az időjárási kockázatok miatt, hanem azért is, mert gyorsan változik például a búza beltartalmi értéke, ezért amikor beérett, jobb, ha mielőbb a terménytárolóba kerül. Korábban volt más márkájú kombájnjuk is, de váltottak, mert kedvező árával a CLAAS TUCANO lett a nyerő típus. 2014-ben egy 440-est vettek, amelyet gyorsan követett 450-es típustársa. „Újabb lépcsőt ugrottak”, ahogy Krecs Árpád mondja, a LEXION 660-nal, majd a 7-es sorozattal, többek között a nagy ürítési sebesség (egy perc alatt 13.500 liter) jóvoltából. Jelenleg öt LEXION és egy TUCANO áll hadrendben.

 

 

Azonnal szembe ötlik két LEXION hevederes járószerkezete. Nem utólag szerelték fel, már így jöttek a gyárból, méghozzá jó okkal: Krecs Árpád mindenképp ezt javasolja másoknak is. Először is maga a gép vagy húsz tonnás, ehhez jön a magtartályban további tíz, óriási a súly, gumikerekekkel túlzottan nagy lenne a talajtaposás, megnehezítve a következő művelési fázisokat és negatívan befolyásolva a termést. A gumiheveder felfekvő felülete sokszorosan nagyobb. Egy kerekes kombájn után fekve marad a tarló, gumihevederes után viszont újra feláll. Ennél meggyőzőbb bizonyíték nem is kell! Ráadásul csapadékos időben biztosabban halad a „gumilánctalpú” gép, akkor sem akadt el, amikor félig sárba merült a járószerkezete. További előny, hogy a fúvott gumiabroncsnál komfortosabb a rugózott futómű, és jobban kíméli az utat is – a vonulási sebesség meghaladja a 30 km/órát, és stabilabb érzés vezetni a gépek, mint gumikerekeken, némiképp imbolyogva.

Egy LEXION napi területteljesítménye, a vonulási távolságtól, a táblamérettől és a termény állapotától (dőlt vagy nem) függően 20-50 hektár. Nagyszerű, hogy szinte mindent automatikusan állít be a kombájn, méghozzá úgy, hogy valamennyi paraméter megközelítőleg jó legyen.

 

 

Azt mondhatni, hogy egy ilyennel abszolút kezdő, mezőgazdaságban járatlan egyén is tudna tisztességesen aratni, ha el tudja vezetni. A gép figyeli a tört szemek arányát, a szélirányt, hogy ahhoz igazítsa a törekterítést, és javaslatokat tesz beállításokra, amelyeket érdemes megszívlelni, mert így lehet maximális a kihasználtság. Hét-tíz napig tart az aratás, reggeltől estig, napi 12-14 órában, és ha kiesne egy ember, Krecs Árpád ugrik be váltótársként. Egyébként pedig a CLAAS TELEMATICS okostelefonos alkalmazással látja telefonján, hogy melyik területen és milyen beállításokkal dolgoznak éppen, mekkora a nedvességtartalom, a hektáronkénti átlag, a gép kihasználtsága, van-e hibaüzenet. Erre van rálátása az AXIÁL-nak is, így időben tud reagálni, felkészülni esetleges javításra – amúgy valamennyi gépre van átalánydíjas karbantartási szerződése a Kamarás Agro Kft-nek.

Automatikus a gép, teljesen rá lehet hagyatkozni? Alapjában véve igen, de itt jön be másodszor az emberi tényező. Tavaly az AXIÁL (díjtalanul!) kiküldött a céghez egy márkafüggetlen német kombájnspecialistát, akit kisség bizalmatlanul fogadtak a gépkezelők, de leesett az álluk, amikor tanácsára megváltoztattak néhány beállítást, növelték a kosárhézagot, és láss csodát: repcében az addigi 2 km/óráról nyolcra nőtt a munkasebesség! A mesterséges intelligencia mellé még ma sem árt némi természetes agykapacitás!

 

Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakújságíró

Képek: Török Zsolt

Forrás: Agritech 2019. július

 

 

Pályamódosítás

 

Kis földterületen nehéz boldogulni. Seprenyi Sándornak nagyon racionális gondolkodással mégis sikerül. CLAAS traktorait például a MANAX flottájából vásárolta. >>

 

Elérhető

Kapcsolódó cikkek