A rizstermesztés nem egzotikum

„Mi nem csak a tányéron látunk rizst”

Látogatásunk során elsőként Schupkégel Henrikkel, a Tarcsai Agrár Zrt. agronómusával beszélgettünk. Henrik Mezőtúron végezte iskoláit, első szakdolgozatában is már a rizs és indián rizs termesztéséről értekezett. 2009-ben került a Tarcsai Agrár Zrt.-hez, akkor a rizstermesztést vette át. Rá öt évre az egyik kollega nyugdíjba ment és ettől kezdve a napraforgó, a kukorica és a szója is hozzá tartozott, 1600-1700 hektár. Az idei évtől már a búza is, így összesen 2600 hektár növénytermesztési munkálatait irányítja a társaságnál.

Az agronómus elmondta, hogy az integráltan művelt területekkel együtt 3000 hektáron gazdálkodnak. Ennek jelentős része búza (900 hektár), kukorica és napraforgó (5-600 hektár), rizs (465 hektár), forgóban van 100 hektár ugar. Valamivel több mint 300 hektár fehér rizst és 100 hektár indián rizst vetettek eddig, jövőre azonban több indián rizst terveznek a vadrizs-fertőzöttség miatt. Biogazdálkodással is foglalkoznak: csemegekukorica, olajtök, bionapraforgó, biobúza és popcorn is van bioban. A rizst belföldre értékesítik. „Egyébként, ha valaki magyar rizst akar venni, akkor a Sparban talál.” – jegyzi meg.

Magyarországon olyan 2000-2200 hektár környékén mozog a rizstermesztés, a rizstermesztő területek: Kisújszálláson, Mezőtúron, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Békés, Szarvas, Gyomaendrőd. Ezenfelül vannak az indián rizses területek, ez durván 1100 hektár volt idén Magyarországon, ez inkább a külföldi piacokra megy. Az indián rizs hosszú, nagy szemű, fekete színű, a vadrizs vörös. Sokan keverik a vad- és indián rizst. A vadrizs elnyomja a vetett állományt, a gyomirtó nem viszi ki. Nem mérgező, csak olyan mintha csávázva lenne, ezért nem szeretik a késztermékben.

„Mi vagyunk az északi határa a rizstermesztésnek, beltartalmilag itt terem a legjobb rizs. Magyarországon teremnek a legízletesebb, pergős fajtájú rizsek.” – meséli Henrik. Majd hozzáteszi egy időben ez a kiváló rizs kutyakajába került és inkább behozták a keleti és a görög rizst a magyarnak. „2009-ben voltam Vietnámban a Rizstermesztési Világkongresszuson, akkor azt tapasztaltam, hogy ott még olyan vegyszereket reklámoztak újdonságként, melyek nálunk 30 éve be vannak tiltva. Ott teljesen máshogy működnek a dolgok, nincs olyan minőség.”

Pár éve újra elindult a fajtanemesítés Szarvason, mert a magyar fajták 30 egynéhány évesek, de még mindig jók. Valaki próbálkozik az olasz fajtákkal, többé-kevésbé azokat is sikeresen lehet itthon termeszteni. „Kicsit hosszabb tenyészidő, jó hozam.” – teszi hozzá a szakértő.

Általában a rizstelepek nem a legjobb földeken vannak, mert szükség van egy vízzáró rétegre. Hiába rakják jó földbe, el fog menni alóla mindig a víz. Általában ezek a tizenes aranykorona értékű földektől a huszonos értékűekig terjednek. „Nekünk úgy tudom 22-24 aranykorona értékűek átlagban a rizsföldjeink. Az az előnye ennek a kultúrának, hogy rosszabb, gyengébb minőségű talajokon is eredményesen lehet termeszteni. Ami a hozamot illeti, nálunk az átlag 45 mázsa, de vannak fajták, melyek képesek a 70 mázsára is.”

„Ezeknek a gépeknek már csókolommal lehet köszönni”

Egy HORSCH úton találkoztunk először Pardi Péterrel, a Tarcsai Agrár Zrt. műszaki vezetőjével, aki már akkor lelkesen mesélt a rizstermesztés fázisairól. Bár közel fél év telt el a találkozás óta, még is gondolt ránk, amikor a rizstelepeik megértek a betakarításra. Sajnos magáról a műveletről lemaradtunk, de így is láthattuk, hogy a rizstermesztés nem egzotikus, távol-keleti privilégium.

Péter elmondta, hogy hagyományos technikai háttér kell a rizstermesztéshez. A betakarításnál láncos kombájnt használnak, a vágóasztal sima gabonaasztal (szeges dob). Folyamatát tekintve ősszel felszántják az egész rizstelepet (ha az időjárás engedi), egy sekélyebb, 15-20 cm mély szántásra van szükség a gyökérfejlődéshez. Tavasszal elvetik a vetőmagot szárazba, akárcsak a búzát, majd gyomirtást végeznek, Stompot, pendimetalin hatóanyagú gyomirtószert juttatnak ki. Ezek után elárasztják/beáztatják a területet, ez hektáronként olyan 3000 köbméter vizet jelent, majd lecsapolják a telepet. Ha kikelt a növény és 3-4 levele van, illetve megszáradt a terület, akkor szántóföldi gyomirtószert juttatnak és ismét elárasztják a telepet. Fokozatosan, ahogy nő a rizs, úgy emelik a vízszintet. Időközben repülővel juttatják ki a fejtrágyát. Augusztus utolsó hetében leengedik a vizet és szeptember 20-a körül jó lesz a termés érettsége, kezdődhet az aratás.

„A jó területeinken, melyek pihentetettek voltak, azok hozták az 5 tonna feletti hozamot, a leggyengébb részünk – 4. éve volt vetve, nagyon vadrizses volt - pedig a szűk 2,5 tonnát hozta. Jövőre indián rizs lesz az utóbbin, utána pedig valószínűleg ugar. Próbálunk forgatni, mert ezzel a vadrizzsel nem lehet mit kezdeni. Kétszer lesz indián rizs, egy év ugar és utána fehér rizs. Így jobbak lesznek az eredmények.” Próbálkoztak már művelt ugarral, napraforgóval, de nincs értelme, mert alacsony lesz a másik kultúra hozama is és a vízelvezetés is problémás. Így legalább, amikor ugar év van, akkor meg tudják csinálni a telep rekultivációját. Szántanak, elművelik, lézerezik. Néhány éve vásároltak egy lézerező berendezést, így folyamatosan rakják rendbe a területeket. Maletti árokásóval húznak a tábla szélén kb. 20 cm mély árkokat, ezeken keresztül tudják feltölteni és leengedni a vizet. Mivel a föld is mozog az árasztások alkalmával, ezért van szükség a lézerezésre, a lézer vezérelte talajegyengetésre. Ez a lézerező berendezés egyfajta speciális eszköze a rizstermesztésnek, szintezőként szolgál.

A vizet a Körösből, a Hármas-Körösből emelik ki, a Félhalmi-holtágból és a Danzugi-holtágból. Általában ezzel nincs probléma. A szivattyúkapacitás miatt fordulhat elő gond, ha a többi környékbeli rizstermesztővel egyszerre akarnak árasztani, egyeztetnek egymással, sakkoznak.

A rizsbetakarítást négy, 30 évnél is idősebb CLAAS DOMINATOR 106 kombájnnal végzik. Péter elképedésünkre csak annyit mond: „Korukhoz képest jó bőrben vannak.” Ezek a gépek már „csak” rizst aratnak, más kultúrában nem használják őket. Teljesítményüket tekintve hozzávetőleg 30 hektár körüli területet vágnak le naponta. Természetesen mivel korosak és mivel a sár sokkal nagyobb, mint a száraz területeken, sokkal jobban fel kell készíteni a gépeket. A javításokat maguk végzik a gépeken, az AXIÁL-nál egyébként szinte mindent meg tudnak szerezni, egy-egy alkatrészt kell csak külön legyártatni. „Emlékeim szerint tavaly konkrétan csak egy 50 cm-es vízcsövet.” – jegyzi meg a műszaki vezető. A gépeket a kezelőik szerelik, kimondottan szerelő, kevés dolgozik náluk. A négy rizskombájnos viszont három CLAAS TUCANO és egy CD 108 kombájnt is kezel. Hamarosan a DOMINATOR-ok is megérnek a cserére, de használt gépek vásárlásában gondolkodnak, talán MEGA típusokban, mivel ezek a gépek csak a rizsben dolgoznak, ott viszont hatalmas igénybevételnek vannak kitéve.

Fotó: ifj. Juhos János

Szöveg: Borbély Zsanett, marketingkommunikációs menedzser