Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Tudjon meg többet…
Rendben
Nem fogadom el
2020-03-05 08:00:00

Tapasztalatok az új LEXION-nal

Bemutatógép-kezelő kollégáinknak és szervizmérnökeinknek már volt szerencséjük közelebbről is megismerni az új LEXION-t. Tapasztalataikat osztják meg a következőkben.

Katona János bemutatógép-kezelővel, az axiálos videókból ismert „Stiumi” Tamással és Rittgasszer Péter szervizmérnökkel beszélgettem. Jani egy LEXION 7700-ast hajtott, Tamás már az új Tier V-ös TUCANO 580-assal és LEXION 6600-assal szerzett tapasztalatokat.

 

Katona János, bemutatógép-kezelő

Steinhauser "Stiumi" Tamás, marketingmenedzser

Rittgasszer Péter, szervizüzletág-igazgatóhelyettes

 

Agritech: Úgy gondolom, hogy felesleges a műszaki paramétereket felsorolni, hiszen akit érdekel a téma, azok számára nagyon sok információ elérhető az új LEXION kombájnokkal kapcsolatban. Mégis miben más az új LEXION generáció? A gyártó maga is a „forradalmi” jelzőt használta a gép megjelenését beharangozó anyagokban. Hangzatos szlogen vagy ez a valóság?

Katona János (KJ): Maga a megnagyobbított cséplőszerkezet, az APS SYNFLOW az, ami „forradalmi megoldásnak” tekinthető. Nagyobb lett a dobátmérő és a ládáskombájnoknál még beiktattak egy szeparátor dobot, ami alatt szintén van kosár. Tehát így összesen nem három, hanem négy dob van már a ládás LEXION-okban. A hibrid LEXION-ban megmaradt a három dob, viszont ott is a dobátmérőt növelték 600-ról 755 milliméterre és a dörzslécek számát is nyolcról tízre emelték a cséplődobon. Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően csökkent a szemtörés, kíméletesebben bánunk a terménnyel. A dobátmérő növelése nagyon nagy előrelépés volt. A cséplés maga is csendesebb lett.

Rittgasszer Péter (RP): Gépkezelői kurzuson is azt oktatjuk, hogy ahhoz, hogy a gabonát normálisan ki tudjuk csépelni 30 m/s sebességű terményáram az ideális. Természetesen ez érettségi foktól is függ, de kiinduló paraméterként ezzel számolhatunk. A 1990-es évek elején, amikor az APS-technológia megszületett, akkor egy 450 mm átmérőjű dob volt a MEGA-ban, amit általában 1200-1250 fordulatszámon kellett pörgetni a megfelelő kerületi sebesség elérése érdekében. A dobátmérő növekedésével már alacsonyabb fordulatszám is elegendő hozzá. A 600 mm-es dobátmérőnél ez már 900 fordulat/perc, még most a 755 mm-es dobnál elegendő a 700-740-es fordulat. Ez jelenti azt, hogy kíméletesebb a cséplés egy alacsonyabb fordulatszám mellett.

 

 

Agritech: Az AXIÁL Youtube-csatornáján már szerepelt az új LEXION, ott Jani és Tamás hosszan is beszélgetnek arról, hogy mi a különbség az elődökhöz képest. Leginkább mit emelnétek ki?

KJ: A komfortérzet teljesen más dimenzióba került. Változott az ürítőcsiga nyitási szöge, már 105 fokig nyithatom, ez sokat segít a kilátásban. Az ürítési teljesítményt is felemelték 180 liter/másodpercre a hibrid LEXION-oknál, illetve a 6900-asnál. Utóbbinál ez opcióban érhető el. Csak ismétlem magam, de a nagyobb dobátmérő és a kíméletes terménykezelés az, ami az igazi különbséget jelenti, főleg a nagy teljesítményű kombájnoknál. Még lejjebb tudjuk hozni a dobfordulatot, így még kisebb a szemtörés esélye.

„Stiumi” Tamás (ST): Csendeseb, jobb a komfortérzet. Az ergonómia is más szintet képvisel. Nekem az új pult, az érintőképernyős kijelző az nagyon sokat dobott a kezelési élményen.

RP: Miért nevezik ezt mérföldkőnek? Erről beszéltünk már a kollégákkal. 1995-öt írtunk, amikor megjelent az első LEXION-generáció. Akkor a világ legnagyobb teljesítményű kombájnjának számított. Ehhez az alapkonstrukcióhoz hozzányúlni nem volt egyszerű feladat. 95-től egészen a C7-es sorozatig mindvégig ugyanaz a cséplőrendszer volt a gépekben. Természetesen voltak minimális változtatások, például a verőlécek rögzítése, vagy a zárt dob megjelenése, de a dimenziók mindvégig megmaradtak. Az átmérő változtatása radikális átalakítást követelt. Szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy 85%-ban megváltozott a kombájn. Ha kinyitod az oldalát, és eddig mindent tudtál, hogy mi-hol helyezkedik el, melyik szíjtárcsa miért felelős, most ezt nekünk is újra kell tanulnunk. A következő oktatási szezonunknak ez lesz az egyik fő feladata. Márciusban gyártói oktatáson veszünk részt külföldön egy csoporttal, majd hazatérve a tudást átadjuk az itthon maradt kollégáknak is.

 

Agritech: Ezek szerint a kezelőknek is egy új kombájn kezelését kell megtanulniuk vagy azért a „filozófia”, az alapelvek azonosak?

RP: Ezek a gépek már más gondolkodásmódot igényelnek. Az első és legfontosabb az, hogy megtanulják, milyen gépben ülnek és abból a gépből hogyan lehet kihozni a legnagyobb teljesítményt. Itt van az, a szemlélet, amit nem győzünk oktatásokon hangsúlyozni. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy egy kombájnt a motor teljesítménye alapján akarnak megítélni. A lóerők és a kW-ok helyett az áteresztőképességen van a főhangsúly! Az áteresztőképesség pedig a cséplőrendszer szélességétől és a kosárnyitás méretétől függ, azaz mi az a rendelkezésedre álló keresztmetszet, amin áthalad az anyag. Ha olyan a gondolkodásmód, hogy mindvégig 7-10 mm-en tartjuk, akkor hiába van mögötte 800 lóerő, nem lesz teljesítmény belőle. A legfontosabb az, hogy ki kell tudni használniuk a cséplőrendszer adta lehetőséget. Addig, amíg nem tudják, hogy az APS hogyan, milyen elvekkel működik, addig a többi dolog csak nagyon drága opció, beleértve a nagy motort is!

 

 

Agritech: Mindenki bátran kísérletezzen az új LEXION-nal! – ez lehet az idei szlogen?

ST: Egyértelműen. Ahol én jártam és a gépkezelőben is megvolt a hajlandóság én azt mondtam neki, hogy ismerje meg a saját gépének a határait. Én úgy ismertem meg a TUCANO-ét, hogy a 12-es kosárhézagtól elmentem 35-ig. Akkor jött először elő, hogy volt még 1-2 szem a kalászban.

RP: Viszont ahhoz, hogy tudjon, merjen kísérletezni, ahhoz ismernie kell a gépet! Tudni kell az ok-okozatokat. Mi történik, ha nyitom a kosarat, pörgetem a dobot? Mi a ládának a határa? Ezekkel mind tisztában kell lenni!

KJ: A kulcs a kosárhézag-dobfordulat! Ha ez rosszul van beállítva veszteséget termelsz: tört szemek, töreket csinálsz, fogyasztást növelsz. Leterheled a rostádat, és nem tudod, hogy mitől van veszteséged, rotoros gépnél. Nem tudod eldönteni, hogy a rotor vagy a dob okozta azt a töreket.

RP: Az a legszomorúbb, amikor a cséplőrendszer helytelen beállítása miatt terheljük túl a rendszert, pedig a JET STREAM tisztítórendszert szinte lehetetlen.

KJ: Maximális motorterhelés mellett figyelni kell a többi tényezőt, rétegvastagságot, szemveszteséget. Amikor csak egy valamire állunk rá, akkor nincs a gép optimálisan kihasználva. A motorterhelés az első, ha lehet, akkor azt le kell terhelni. Persze, amikor olyan az állomány, vagy kicsi az asztal akkor az nem lehetséges. Ha erős a gabona, szép hosszú szálú, 8 tonnás, akkor már lehet ezeket figyelni.

ST: Ennek az összehangolása a gépkezelő igazi feladata. Amikor eléri az ember, hogy minden optimálisan működik, akkor öröm nézni a gépet, ahogy dolgozik! Hol a motort korlátozza le, hol a rétegvastagságot.

KJ: Az automatikát, amivel ezek a gépek fel vannak szerelve be kell állítani! A veszteségeket is mindenképpen fontos a maradék leválasztási- és tisztítási veszteség beállítása minden egyes terményél. Ez az alap! Tessék meggyőződni, hogy milyen terményt akar vágni, hogy milyen az a termény, mennyire dörzsölhető, mennyire csépelhető.

RP: A modern világ hozta azt magával, hogy nincs semmire se időnk. Egy aratási szezon sem kivétel. Az aratásnak pedig meg kellene adni a módját. Kimégy a területre, meg kell, hogy győződj, hogy milyen állapotban van. Mert lehet, hogy a dűlő bal oldala teljesen jó, három dörzsölésre kijön, de a dűlő másik oldalán, az érettségi fok nem olyan hat dörzsölésre sem jön ki. Ezt kell a pilótának kezelni. Amit János mond, a szemveszteség ellenőrzése nagyon fontos. 2007 óta hangsúlyozzuk, de úgy látjuk, hogy hiába van valakinek egy nagy teljesítményű gépe, ha ezt nem kalibrálja, nem fogja tudni kihasználni a gép tudását! Pedig az ügyfél akkor elégedett, ha azt a teljesítményt tudja kihozni a gépből, amit elvárt, illetve amit megvett.

 

Szöveg: Ruzsicsné Krascsenics Nelli, marketingkommunikációs csoportvezető

Képek: „Stiumi”, AXIÁL

Forrás: Agritech 2020. 01. szám

 

 

Három ezüst a CLAAS innovációkért


A DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) az Agritechnica keretein belül három CLAAS fejlesztést tüntetett ki ezüstéremmel. >>