Szintet emeltek Bácsalmáson

Veres Csaba 2009-ben feleségével tért haza a családi vállalkozásba. Mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen diplomáztak, a férj a gépészmérnöki karon, felesége gazdasági agrármérnök. Jelenleg 600 hektáron gazdálkodnak, saját terményszárítóval és két síkpadozatos tárolóval rendelkeznek, ahol összesen mintegy négyezer tonnányi terményt tudnak elhelyezni.

Területeik szétszórtak, sokat vonulnak gépeikkel, de szerencsére van két-három 60-70 feletti táblájuk, melyeket egyszerűbb és gazdaságosabb művelni. Lehetőség szerint tömbösítésre törekszenek, ami egybeesik a környékbeli gazdák érdekeivel is

Klasszikus vetésforgójukban közel egyforma arányban vetik a három fő növényt, repcét, búzát, kukoricát. „Búzából a durum áll közelebb a szívünkhöz, idén először osztottuk meg az aestivummal (triticum aestivum a közönséges búza latin neve)”. A szakember elmagyarázta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a durum nem bírja a szélsőséges időjárási viszonyokat, több növényvédelmi kezelést igényel és betakarításkor sem viseli minőségromlás nélkül a csapadékot. A malmi minőséghez továbbra is ragaszkodnak, s bár nagyobb odafigyelést igényel, erre már bejáratták a technológiát.

Repcéből évek óta ugyanazzal a vetőmagos céggel dolgoznak, s ha nem is kimagaslók az eredmények, stabilak a fajtáik. Jól bírják a szélsőséges viszonyokat, vetés idején a szárazságot, vagy a téli, hótakaró nélküli fagyos időszakot. Kukoricából sok mindent kipróbáltak, az első négy-öt évben waxy fajtákat termesztettek. Az pecsételte meg a sorsát, hogy nincs igazán hazai feldolgozása, s árban sem jelentkezett különbözet. Így átálltak a hagyományos takarmánykukoricára.

Gazdálkodásunkban nagy segítség a szárító és a tároló. Első síkpadozatú tárolójukat 2009-ben építtették, egy évre rá a terményszárítót, s 2013-ban a második tárolót. Így nincsenek kitéve az időjárás kénye-kedvének. Akkor aratnak, amikor be tudják ütemezni, s ha nagyobb a termény nedvességtartalma, saját szárítójukban önköltségi áron állítják be a megfelelő értéket. Nem kényszerülnek azonnal értékesíteni, emellett más termelőknek bérmunkát is végezhetnek.

A betakarítást kivéve az egész gazdaságot gépesítették. Az AXIÁL-lal régi az együttműködésük, és kölcsönös elégedettségen alapul. Amikor belecsöppentek a családi vállalkozásba, már megvolt a kapcsolat. Véleményük szerint a józan ész is az diktálja, hogy a gazdálkodó először a közvetlen közelben nézzen szét, ha beruházásba kezd. Baja és az AXIÁL közel van Bácsalmáshoz, ráadásul kiváló a szolgáltatása. Éppen ezért elsőként mindig ők jönnek számítása. Rendre jó megoldásokkal állnak elő, amit igazol a telepen látható géppark. A talajmunkák, vagy a növényvédelem eszközeit is az AXIÁL-on keresztül szerezték be.

„A szervizszolgáltatással elégedettek vagyunk, szakembereik felkészültek, s ha esetleg olyan probléma merül fel, amivel még nem találkoztak, mindig tudják, kihez kell a megoldásért fordulni” – mutatott rá Veres Csaba, hogy élő gyártói kapcsolatokkal segítenek mindenben.

A gépésszel nincs könnyű dolga a forgalmazónak, hiszen ért hozzá, szakértő szemei előtt vizsgáznak az eszközök. Szinten minden munkafolyamatra több gyártó is kínál terméket, de ahogy a gazda kiemelte, az internet csalóka információs csatorna, ahol sok mindent leírnak, de nem biztos a köszönő viszony a valósággal. „A gépvásárlás lelke a személyes tapasztalatszerzés” – jegyezte meg, nagyon fontosnak tartja megkérdezni azokat, akik már dolgoztak ilyen géppel.

Családi gazdaságukban 2010 óta üzemel egy Manitou 735, nem volt ismeretlen a gyártó és a termék. Majd kicsivel nagyobbat, erősebbet szerettek volna munkába állítani, megkönnyítve például a kamionrakodást, vagy a terménymozgatást. Felmerült több „versenyző” neve is, de végül a Manitou MLT 940 140 V+ jutott a dobogó legtetejére. „A döntést legalább egy éves vizsgálódás előzte meg” – tette hozzá, így került 2018 végén üzemükbe a 940-es. Azért megtartották a 735-öst is, így az új rakodógépbe egy év alatt alig 500 üzemóra került.

Idén már ki tudták használni a 940-es lehetőségeit. Így kérték a műszaki engedélyt, hogy a közúton is mozoghasson, pótkocsit vontathasson. Légfékrendszer, automatikus vonófej került rá, ennek köszönhetően önállóan vonul táblákra, s szállítójárműként felhasználható a műtrágya-kijuttatásban, de a telepen is nagy hasznát veszik. Az eddigi tapasztalatok alapján elégedettek.

Kiinduló alapjuk a 735-ös volt, az új géptől elvárták, hogy legyen erősebb és nagyobb emelőmagasságú. Korábban kétköbméteres kanállal dolgoztak, az új Manitouhoz háromköbméterest vásároltak. „Nem mindegy, 25 vagy 15 perc alatt rakodunk meg egy kamiont” – magyarázta, van olyan nap, amikor 700-800 tonna terményt is mozgatnak. Fontos szempont a rakodógép stabilitása, megbízhatósága, munka közben nem „szállhat el” a hidraulika. Átlátható konstrukció legyen. Sok gyártó eszköze dolgozik az országban, a szervizesek nem tudnak mindenhol egy órán belül megjelenni. Fontos, hogy a kisebb javításokat, például egy tömítőgyűrű kicserélését, házilag is el lehessen végezni. Emellett kiemelt szempontnak tartják az alkatrész beszerezhetőségét, és hogy az üzemórához kötött szerviz könnyen és gyorsan megoldható legyen. „Ebben mindkét fél részéről rugalmasságra van szükség, hiszen én látom, mikor lehet a termelésből kivenni az eszközt, a szervizes pedig, hogy mikor tudja a munkát beütemezni” – hangsúlyozta, hogy ezen a területen jó partner az AXIÁL.

Az új Manitou 940-es sokkal kényelmesebb, jobb a kilátás a fülkéből, s a kezelőszervek is kézre esnek, a szakember véleménye szerint előnyére vált a változtatás. Náluk sokat dolgoznak poros körülmények között, de az automatika időszakonként megfordítja a hűtőventilátor forgási irányát, s kifújja a szennyeződést. „Ha eldugul a hűtő, hamar felmelegszik, s ez sok probléma forrása lehet” – nyugtázta. Előnynek tartja, hogy kihelyezték a zsírzógombokat, így egyszerűbb a karbantartás. Másik ilyen, hogy kívülre került a gémkitoló munkahenger, sérülés esetén szem előtt van, könnyebb hozzáférni a tömlőkhöz. A gémre kihelyezett szeleppár külső tehermentesítő gombja elengedi az esetleges nyomást.

A háromköbméteres gabonakanál együtt érkezett a géppel. Az AXIÁL-tól kérték a mérési lehetőséget, amit még Baján építettek ki, csak a finom kalibrálás volt hátra a telephelyükön. Pontosságát befolyásolja az olajhőmérséklet – hiszen nem tömeget mér -, de ezt figyelembe veszik a rakodáskor, az első kamionnál nem használják. Nagyon fontos a szállítójármű pontos terhelése, a közutakon mindent ellenőriznek. Ne legyenek túlsúlyosak, viszont ami ráfér, az ott legyen.

„Korábban megsaccoltuk, hány kanálnyi termény megy fel a platóra, majd a hídmérlegen ellenőriztük” – ha kellett még két mázsa, akkor jött a rakodógép. Jelentős kieséssel lehet számolni, amikor egy nap 10-12 kamion fordul meg az udvaron. A mérőkanállal megszűnt ez a probléma, ha odafigyel a gépkezelő, akkor „guruló” negyven tonnával meg tudják rakni a járművet. A Manitou a hídmérleg „keze alá” dolgozik.

Gépberuházáskor a funkcionalitás Veres Csaba legfőbb szempontja. Ő fogalmazza meg az elvárásokat, igényeket. Ezenfelül csak akkor kerüljön fel bármi is a gépre, ha az gazdaságosabbá vagy egyszerűbbé teszi a munkát. „Meglátásom szerint minél egyszerűbb egy gép, annál kevesebb a meghibásodási lehetőség” – hangsúlyozta, de ez nem zárja ki a modern technikát a mezőgazdaságból.

Odafigyelnek a rendszeres karbantartásra, az üzemórákhoz kötött szervizekre. Ma még alkalomszerűen rendelik meg a szervizszolgáltatást az AXIÁL-tól, de a fejükben ott van az átalánydíjas megoldás is. „Úgy gondoltuk, inkább az idősebb eszközeinkre kérünk nagyobb szerződéses keretet, a fiatalabbakra pedig kevesebbet, vagy egyáltalán nem” – tette hozzá.

Beszélgetésünk végén felhívta a figyelmet, ha valakinek volt már korábban Manitouja, ne lepődjön meg, ha elsőre nem áll kézre az új CVT váltós modell, viszont cserébe sokkal finomabban és precízebben manőverezhető a gép. Talán kicsit lassúbbnak, kevésbé dinamikusnak tűnik, mai a hajtásrendszerek különbözőségéből adódik. Viszont hamar meg lehet szeretni.

Szöveg: Viniczai Sándor, szakújságíró

Fotó: Fekete Gábor, marketingkommunikációs menedzser

Forrás és kép: AXIÁL Híradó 2019. 06. szám – AgrárgépShow 2020 különszám