A MagraL Limousin Kft. csapata közel két és fél ezer hektárról lát el másfél ezer húsmarhát Zala megye észak-keleti részén az axiálos gépekkel. Ilyen a 3 tengelyes, 24 tonna össztömegű bálaszállító kocsi is, amivel leginkább a szálas takarmány és a szalma, de a raklapos áruk vagy big-bag zsákok is hatékonyabban szállíthatók.
A 7 cégből álló MagraL csoport 2014 óta működik Magyarországon, a fő profiljuk az általános szántóföldi kultúrák termesztése, leginkább gabona, repce és kukorica van a Vas, Veszprém és Zala megyei területeiken. A másik jelentős tevékenység a húsmarhatartás, amely 2 részből áll: Zalabéren van a Limousin-törzstenyészet 300 tehénnel, itt kizárólag tenyészállat előállításával foglalkoznak. A folyamatban lévő fejlesztések befejeztével pedig 400-450 tehenet is tudnak majd itt tartani. A Veszprém megyei Sümeg melletti másik telephelyen 1000 hízóállatot nevelnek, az ottani bővítés után pedig 2020-tól 1800-ra bővül a hízóállások száma. A cégcsoportban közel 40 fő dolgozik, a megművelt terület nagysága a bérleményekkel és a saját tulajdonnal együtt mintegy 2400 hektár.
Az idei szezonban a repce jó volt, hoztuk a megyei átlagot, viszont a jégkár 93 hektáron okozott benne gondot. A gabonák közül a búzától egy kicsit jobb termést vártunk, az árpa viszont jól sikerült. A kukoricák ugyancsak szépek voltak, ez mind a silóról, mind a szemesről elmondható. Ezeket teljes egészében takarmányként, a hizlaláshoz használjuk fel. Ekkora állatállomány ellátásához naponta közel 6 tonna takarmányt kellene bekeverni, ezért az előtakarmányt készen vesszük, mert egyszerűbb, hogy nem kell keverőüzemet létesítenünk – meséli Ferencz András, a MagraL Agrár Kft. ügyvezetője a gazdaság körbejárásakor.
A tenyészállataikat főként Magyarországon adják el, a hízómarhákat pedig főként lábon értékesítik, több mint 95 százalékuk kerül ki külföldre. A Limousin mellett további fajtákat is hizlalnak: Magyar tarka, Blonde d’Aquitaine, Kék belga és Holstein-fríz keverék, valamint Angus is megtalálható a telepeken. A hagyományosan kívül kiszolgáljuk a különleges igényű gourmet fogyasztókat is, 5 Wagyu tenyészbikát tartunk, akiket Limousin üszőkre engedtünk rá, az idén született borjakból jövőre 30 ilyen állattal számolhatunk – mondja a szakember.
A géppark nagy részét az AXIÁL Kft. kínálatából vásároltuk meg. Megpróbálunk a gazdálkodás minden területén modernizálni és a használhatóság irányába menni. A traktorjaink többsége Fendt, a szántóföldi művelőeszközök között Horsch Pronto vetőgépek és egy Horsch Leeb GS 6000 literes permetezőgép található meg. A telepeken Manitou rakodókkal, a zöld soron CLAAS gépekkel – rendsodróval, rendterítőkkel, kaszákkal és bálázóval – dolgozunk. A jövőben tervezzük, hogy új kombájnt veszünk: vagy CLAAS LEXION 670-es, vagy az új szériás 6700-as, illetve 6900-as modellt választunk. Az Oehler DDK240B bálaszállítókocsikból két darabot szereztünk be 2016-ban és annyira beváltak, hogy még többet tervezünk vásárolni. A legszívesebben azonnal kettőt is vennénk belőle. Mivel a takarmányellátás nálunk az egyik legfontosabb terület, ezért a választásnál nagyon fontos volt, hogy minél nagyobb sebességgel lehessen a géppel dolgozni. A speciális Krassort rendszerű bálarögzítő szerkezettel felszerelt Oehler bálaszállítókocsik legnagyobb előnye pedig éppen a gyorsaság. A vontatmányoknál a rakomány rögzítése általában sok időt vesz el. Ezeket a kocsikat 15 perc alatt lehet megrakni: kockabálából 24, körbálából pedig 30 darab fér el egyre. A rögzítésük is nagyjából 15 percet venne igénybe, ráadásul nem csak a gépkezelőt, hanem a rakodót is lekötné. Az Oehler DDK240B trapézkaros megoldásának köszönhetően viszont itt nem kell lekötözni a bálákat, hanem a bálaszállítón lévő hidraulikusan nyitható fém váz felrakás után meghelyezi és a szállítás során rögzíti is a bálákat. A bálarögzítő rendszerrel így gyorsan biztonságossá lehet tenni a rakományt. Az oldalsó csövek pedig akár 50 centis különbséget is ki tudnak egyenlíteni rugalmasságuknak köszönhetően.
Idén összesen nagyjából 10 ezer, ebből 7 ezer kocka- és 2-3 ezer körbálát mozgatunk meg a gépekkel. Nálunk egy 10, vagy 15 kilométeres fordulókörrel a 2 bálaszállítókocsi naponta 400 bálát tud behordani úgy, hogy a lerakodást a traktorosok végzik. Ezzel pedig rengeteg időt lehet megtakarítani. Ugyan a szenázsnál nem olyan fontos az idő, de a széna és a szalma betakarításnál kifejezetten lényeges, hogy minél előtt tető vagy ponyva alatt legyen a takarmány. A plató méretének köszönhetően raklapos áruk, big-bag zsákok és akár öntözőcsövek szállítása is megoldható velük, mi vetésnél és a műtrágya kijuttatásnál vesszük még hasznukat – meséli.
A zalabéri gazdaság folyamatait vállalatirányítási rendszer segítségével tartjuk kézben, a traktorban automata kormányzás van, amit gépkezelők ténylegesen használnak is. A magunk részéről igyekszünk kímélni a munkaerőt, amennyire lehet – meséli a gépészmérnök végzettségű szakember. Arra a kérdésre, hogy mit szeret a leginkább a munkájában, Ferencz András azt válaszolta: a fiatal cégcsoportban az tetszik a legjobban, hogy valami újat hozunk létre. A vállalkozás 2013 júliusában a nulláról indult, a megvásárolt telepek nagy része leromlott állapotban volt. Néhány hektárral kezdtünk gazdálkodni, az első szállítmány 30 Limousin szarvasmarhából állt. A sok munka eredményeként 2019 novemberére eljutottunk oda, hogy a cégcsoport 1500 húsmarhát tart és 2400 hektáron gazdálkodik, és stabil, jó minőséget tudunk biztosítani a vevőinknek. Az Európai Unión belül több, a húsra igényes közönséget sikerült megtalálnunk, és elégedetté tennünk. Ez egyébként nagy kihívás, mert minden nemzet más ízlésű: például a franciák a száraz húst szeretik, az angolok pedig lehetőség szerint inkább a faggyúsat választják maguknak.
Szöveg: Csurja Zsolt, újságíró
Fotó: Kincses Attila
Forrás: AXIÁL Híradó 2019. 06. szám – AgrárgépShow 2020 különszám
„A betakarítás elhúzódásával sokat lehet veszíteni” – hangsúlyozza Wilhelm József. Aratási időben legalább 2500 hektárt kell „legyalulni”, ha viszont megázik a búza, vagy nem jut időben a tárolóba, el lehet bukni egy kombájn árának a felét. >>