A Soványdűlő majorban Surányi János telephelyvezető mesélt arról, hogy járul hozzá ehhez a másfél éve megvásárolt önjáró RMH takarmánykeverő-kiosztó kocsi.
A Haladás 1000 hektár szántón, klasszikus kultúrákkal gazdálkodik. A növénytermesztés fő célja a holstein-fríz állomány takarmányigényének kiszolgálása. Az állatokat naponta kétszer fejik – mutatja be az üzem működését a Szarvason, növénytermesztő szakon végzett telepvezető.
A fejési átlag 36,9, az istállóátlag 32,7 kilogramm, a tejzsír 4,3 százalék/liter. A szomatikus sejtszám a dekádminták átlaga alapján pedig értékesített tejre számítva 210 ezer. A két ellés között átlagosan eltelt idő 389 nap, a produktivitás 84 százalékos – folytatja. Ezekhez az eredményekhez az kellett, hogy mindent a tehenek igényei szerint tervezzünk és szervezzünk meg. Ebbe tartozik bele a lehető legjobb minőségű takarmány előállítása is, amihez az RMH VS-12 is jelentősen hozzájárul. Nálunk az ágazatok nem különülnek el egymástól, egyszerre termesztünk takarmány- és árunövényt. Mi nem a napraforgó csúcsokra törekszünk, hanem igyekszünk a legjobb területeken megtermelni a takarmányokat, hogy minél értékesebb beltartalommal adhassuk a jószágok elé, akik így kiváló termelési szintet hoznak.
Ez alól egyedül a kukorica a kivétel, mert az olyan részeken vetjük, ahol öntözési lehetőség is van. Azonban csak kármentesítő öntözést alkalmazunk, mert a terület nagysága és a szórványossága miatt nem lehet a vizet gazdaságosan pótolni.
Miért RMH?
Amikor a korábban használt vontatott, vízszintes tengelyű etetőkocsink elhasználódott, alaposan körbenéztünk, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba. A vontatott és az önjáró kocsik közti különbség elképesztő volt – meséli a telepvezető. A régi eszközhöz egy erőgép és egy rakodógép is kellett, ráadásul ez utóbbival nem tudtunk olyan precízen a kisebb mennyiségű takarmány adagolni. Erre pedig nálunk nagy szükség van, mert 10 jószágcsoportot etetünk, mindet külön takarmánykeverékkel, viszonylag kis mennyiséggel. Az RMH VS-12-t azért választottunk, mert nagyon pontosan lehet betölteni vele a TMR összetevőket az adott csoport biztosan olyan összetételű keveréket kap, amilyet mi szeretnénk adni neki. Ráadásul mínusz 20 fokban így reggel már elég csak 1 gépet indítani, és a kezelőnek nem kell minden egyes csoportnál és komponensnél kiszállnia a fülkéből.
A választáskor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a gép alkalmas legyen szűk keresztmetszetű etetőutakon való közlekedésre. A méretek ellenőrzése után lemodelleztük a telepen történő mozgást, ez alapján pedig az RMH minden további változtatás nélkül tökéletesen alkalmasnak bizonyult a feladatok elvégzésére. Megnéztük a takarmánykeverő-képességet, a silómarás kapacitását és a gyorsaságot is, és ezután tulajdonképpen bele is szeretünk a VS-12 típusú önjáró etetőkocsiba.
A gép 2018 augusztusától teljesít szolgálatot Nagykörűn, azóta is minden egyes nap kétszer etetünk vele, napi 7 üzemórában. A korábban alkalmazott technológiához képest jóval gyorsabb a munkavégzés. A gép jól összevágja és elkeveri a puttonyba bekerülő összetevőket, ezáltal a termelési szintnek megfelelő minőségű takarmányt tudunk adni a teheneknek. Többek között ennek is köszönhető, hogy a kétszeri fejéssel dolgozó telepek országos rangsorában általában a három legjobban teljesítő között vagyunk.
Ami az RMH-t kiemeli a többi önjáró etetőkocsi közül, hogy a gyártó nem köt kompromisszumot az anyaghasználatban. Minden egyes hazánkba kerülő önjáró RMH kocsi keverőtartálya 1 méter magasságig teljes anyagkeresztmetszetben rozsdamentes kopásálló acélból készül. Ugyanezzel az anyaggal oldották meg a keverőcsigák csigalevél-élvédelmét is, valamint a silómaró háza is ebből készül. A hátsókerék-kormányzással a géppel jól lehet manőverezni a szűkebb helyeken is. A silómaráskor kevés a veszteség, az RMH szinte saját maga után takarít fel. A keverőrendszer és az aprító is kiválóan működik, összességében elmondható, hogy a kompakt gép megfelel a várakozásainknak.
A szolnoki szerviz és az odafigyelés segít megőrizni az etetőkocsi állagát
A megfelelő személyzeten kívül folyamatos szervizelésre is szükség van. A riport készítésekor éppen a helyszínen volt az AXIÁL egyik szervizkocsija, hogy a szolnoki alközpont munkatársa ellenőrizze az RMH beállításait és elvégezze az esedékes feladatokat.
A takarmánykiosztás óhatatlanul porral jár, ezért a gépészünk rendszeresen tisztítja az etetőkocsit – meséli a karbantartásról Surányi János. A maró és aprítóképes állapotára is illik folyamatosan odafigyelni, mert a kopásuk attól is függ, hogy honnan hozzák be a takarmánynövényt a telepre. Amennyiben homokos területről érkezik, sokkal erőteljesebben elhasználódnak, ezt a hatást több víz hozzáadásával lehet enyhíteni. A katalógus szerint a csigák és a keverőszerkezet 20 ezer üzemórát bírnak, a megvásárláskor úgy terveztük, hogy 5 évig tudjuk felújítás nélkül használni az etetőkocsit. Azonban mivel naponta összesen 7 üzemórát dolgozik, nem kopik annyira, így akár 6-7 évet is kibírhat komolyabb javítás nélkül. A gép itt eltöltött ideje alatt eddig csak kisebb műszaki hibák fordultak elő, két csapágytörésre volt példa. Az AXIÁL szolnoki telephelyéről a szervizesek mindkét esetben nagyon gyorsan kérkeztek, és hamar meg tudták oldani a kihívást. Ugyan egy kicsit csúszott az etetés, de még aznap kijavították a hibát. Ez nagyon fontos, mert az állattenyésztésben nincs se pihenő- se ünnepnap, sőt, a jószágnak még a szökőnapkor is ennie kell – mesélte nevetve Surányi János.
Javít a takarmány minőségén a víz és a gyakori silómarás
A nagytejű tehenek takarmánya 10 féle komponensből áll. A keveréket silókukorica szilázs, lucernaszenázs, olaszperje szenázs, lucernaszéna, réti széna, nedves sörtörköly, melasz, darált nedves kukorica, udp fehérje és tejelőtáp alkotja, ezeken kívül még vizet teszünk az etetőkocsiba. Ez utóbbi azért kell, mert növeli az állatok étvágyát, és az összetevők jobban elegyednek az RMH takarmánykeverő puttonyában. Ha egy tehén 8 kiló abrakot kap, ahhoz legalább 8 liter vizet is hozzáadunk. További minőségjavító megoldás, hogy többnyire kis térfogatú, 1000 tonnás silótereink vannak. A cél az, hogy a benne lévő takarmány mindig homogén legyen és minden nap egyre jobban be lehessen haladni a silótérbe. Ugyanis a felület nyáron kiszárad, és ha a silómarás nem elég mély, akkor az állatok mindig száraz takarmányt esznek. Ezért fontos, hogy a silófal szinte naponta nagyjából fél méteren meg legyen marva teljes keresztmetszetében, hogy a jószágok minél jobb minőségű takarmányt fogyaszthassanak el.
Ezekkel a beruházásokkal fejlesztik a Haladást
A fejlesztéseket úgy ütemezik, hogy az ne menjen a termelés rovására. Hamarosan tehénmatracok érkeznek a telepre, áprilistól építik be azokat az állatok pihenőhelyére. Ezeknek köszönhetően az állatok jóval kényelmesebben kérődzhetnek, és tőgyegészségügyi szempontból is nagyon hasznos, továbbá a használatuk következtében nyári meleg idején 1-2 liter tej elvesztése akadályozható meg. Sokkal kevesebb mechanikai sérülés keletkezik a tehenek csánkjain, valamint alacsonyabb szalmafelhasználást érünk majd el velük. Ezzel is a robottechnika alkalmazását készítjük elő, hogy így tegyük még hatékonyabbá a fejést – mesél a közeljövőről Surányi János.
Szöveg: Csurja Zsolt, újságíró
Fotó: Leitmann Zsolt
Forrás: AXIÁL Híradó 2020. 02. szám
Az emberiesség mellett gazdasági szempontok indokolják, hogy a lehető legjobb dolguk legyen a tejelő szarvasmarháknak. A Rábapordányi Mg. Zrt-nél ennek egyik eszköze a helyi körülményekre szabott RMH Vulcan 14 önjáró takarmánykeverő-kiosztó gép. >>