Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Tudjon meg többet…
Rendben
Nem fogadom el
2019-05-24 14:00:00

Kiművelt emberfők

A földművelés egyre inkább szellemi munka, rátermettség mellett alapos képzést követel. Széchenyi szavaival kiművelt emberfőkre van szükség hozzá.

Szép példát mutat a lehetőségekre két férfi, Kertész Ferenc és Futó Lajos tevékenysége az Alföld közepén, Kisújszálláson, illetve Karcagon.

Az 1960-ban érettségizett, energiától vibráló Kertész Ferenc, a KERBÁN Kft. vezetője, a magyarországi rizstermesztés atyjaként, és azon belül az amerikai eredetű fekete „indián rizs” hazai meghonosítójaként ismert. Kimagasló eredményeit jórészt nagyon alapos, sokoldalú képzésének köszönheti. Gépészmérnök szeretett volna lenni, de tanárai gazdász pályára tanácsolták, a debreceni Agrártudományi Egyetemre felvételizett. Akkoriban a tanulmányok megkezdése előtt kötelező volt egy évig fizikai munkát végezni a mezőgazdaságban. A fiatalember mindenbe begyakorolta magát a bánhalmai állami gazdaságban, a kaszálástól a halászásig, az állatok ellátásától az irodáig. Tavasszal, tizenévesen, már kapott hét darab lánctalpas traktort, hogy brigádvezetőként önálló hatáskörrel foglalkoztassa az embereket. Ott ismerkedett meg a rizstermesztéssel, amelyhez az egész későbbi pályafutása kapcsolódik.

 

Kertész Ferenc

 

Később, egyetemi hallgatóként is volt havonta egy hét gyakorlati munka. Ezek után nem csoda, hogy a friss diplomás Kertész Ferenc univerzálisan felkészült szakemberként lépett ki az életbe. Volt üzemeltető agronómus, üzemegység vezető, főagronómus, az egyik nagy hazai mezőgazdasági integrátor rizstermesztési szaktanácsadója és ágazatvezetője, Nádudvarról ő irányította az egész magyarországi szakterületet. Behozta, és szó szerint meggyökereztette hazánkban a fehérnél nagyobb tápértékű fekete vadrizst, amelyet Európában egyedül Magyarországon termesztenek. Az Indián Rizs Kft. alapítója, mindmáig ügyvezetője és hajtóereje – hogy történelmünk egy másik jelesét, Kölcseyt idézzem, szüntelenül „hat, alkot, gyarapít”.

Kezdettől az AXIÁL partnere, évek óta átalánydíjas szerződéssel tartatja karban gépeit, maximálisan elégedett a körzeti szerelők becsületes és hozzáértő munkájával. Már a harmadik pár acéllánctalpas (nem gumihevederes!) CLAAS LEXION 530-as kombájnt használja 12 éve, és van egy CLAAS AXION 850-es traktora is, szintén nem fiatal példány, 11 éves. Ez nemrég belefáradt a szárazon beton-kemény szikes talajok művelésébe; az AXIÁL szakemberei motorcserét javasoltak. Komoly érvágás, hogyan reagál erre egy olyan ember, mint Kertész Ferenc? Azon túl, hogy felpillant az égre, és elmormol néhány fohászt, rögtön eszébe jutott a kiszerelt és visszakapott motor hasznosítása.

 

 

Az ötletet az adta, hogy nemrég különböző oktatási intézményektől kért alkalmas diákokat, hogy nála beletanuljanak a gazdálkodásba, és netán ott is maradjanak, de mindegyikükről kiderült néhány nap alatt, hogy teljesen alkalmatlan. Ezután került látóterébe a jó hírű karcagi Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, ahol komoly elméleti és gyakorlati képzést kapnak a tanulók. E ponton szerepet játszott az AXIÁL szolnoki ügyfélkapcsolati vezetője, Csányi Károly, aki ugyanoda járt, és legjobb emlékezetében őrzi diákéveit. Ahelyett, hogy a MÉH-be vitte volna, Kertész Ferenc nemes lelkű gesztussal nekik ajándékozta a motort, oktatási célból.

Az iskolát legjobban az alapító Szentannai Sámuel szavai jellemzik: „Ne azon tépelődjünk, amit megváltoztatni nem tudunk, hanem keressük a boldogulás felé vezető utat ott, ahol tudással, erős akarattal és munkával meg is találhatjuk”.

Odalátogatva Futó Lajos fogad, a gyakorlati oktatás, a műszaki fejlesztések vezetője, és ahogy érzékelem, az egész intézmény lelke és motorja, vérbeli pedagógus, tele izzó lelkesedéssel. Tanít, irányítja a mindenféle szerszámgéppel ellátott tanműhelyt, laborokat s élelmiszeripari részleget létesít s felügyel, öreg gépeket ment meg az enyészettől, diákjaival felújítja, hogy a megnyitni tervezett múzeumba mutathassa be. Ahogy végigkalauzol, örömmel látom, hogy szinte bármilyen munkát el tudnak végezni, épp most készítenek fel vizsgára egy öreg MTZ traktort, de parádésan ám, gondosabban van összerakva, mint újkorában, miként tökéletesen üzemképes az őskori kétütemű, egyhengeres Hofherr is, amelyet tanévzáró parádékon öltönyben vezet maga Futó Lajos – aki itt lelkiismeretesen tanul, és kihasznál minden lehetőséget, bárhol megállja a helyét! Hogy csak egyetlen példát említsek: a Szentannai két csapata is döntős lett az idei „Legyél Te is mezőgépész!” országos bajnokságon, ahol negyedik és ötödik helyezést értek el. A tavalyi megmérettetésen viszont győztesként ünnepelhettek. Így jutalmul Németországba utazhattak, ahol a Fendt gyára mellett egy másik traktorgyárat is megnézhettek.

 

Futó Lajos

 

Az iskola természetesen tangazdaságként is működik, ezért vásárolt az AXIÁL-tól egy CLAAS TUCANO 320-as kombájnt, amelyhez ráadásként ajándékba kapott a szakemberképzést szívügyének tekintő Harsányi Zsolttól egy felújított, komplett demonstrációs motort, szépen állványra szerelve, üzemképesen, beindíthatóan. Ehhez járult most Kertész Ferenc adománya, a szintén hathengeres gép, úgyszintén acélkereten, hogy biztonságosan hozzáférhető legyen. Épp le van szerelve a szelepfedele: a szelephézag beállítását gyakorolják rajta a fiatalok. Nagyszerű ez a párosítás: megfigyelhetnek egy korszerű motort működés közben, ugyanakkor szétszedhetnek, összerakhatnak egy hasonlót.

Miközben országos probléma a mezőgazdaság szakemberhiánya, öröm látni, hogy milyen remek tanulási lehetőséget kap, aki Karcagra jelentkezik. Csak azt sajnálom, hogy a sokféle szakon nem többen készülnek gépésznek -idén 17-en végeznek majd, holott tízszer ennyi is biztosan jól el tudna helyezkedni, bármiféle munkakörre feljogosító, megalapozott tudással. Remélhetőleg magával ragadja, motiválja a komoly munkától, nehézségektől egyhamar visszariadó tinédzsereket olyan emberek példája és hatása, mint Kertész Ferenc és Futó Lajos!

 

Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakújságíró

Fotó: Szakáll Attila

Forrás: AXIÁL Híradó 2019. 02. szám