HORSCH Észak-Amerikában

Miképp döntött úgy a HORSCH, hogy megtelepszik az Egyesült Államokban?

Családunk mindig is vonzódott Észak-Amerikához. Ezt sokoldalú családi kötelékek is bizonyítják. Legtöbb családtagunk hosszabb ideig tartózkodott kint. Tehát nemcsak szakmai szempontokat vettünk figyelembe, hogy az USA-ban felépítsünk egy bázist, hanem szerepet játszott a zsigeri érzés is. Az 1990es évek eleje óta aktívak vagyunk a piacon. Az első években szorosan együttműködtünk egy speciális TerraTrac fejlesztésben a Case gyárral. Másik példa egy új fogas ültetvényező gép fejlesztése az európai piacokra a Concord társasággal. Ezen együttműködésből keletkezett az első Airseeder gépünk, melyet Európában sikeresen értékesítettünk. A 160UW átrakókocsi is itt készült a saját specifikációnkat használva, majd importáltuk Európába. Mivel folyamatosan jelen voltunk, szerettünk volna még erősebb piaci jelenlétet. Az 1990-es évek végén Kevin Andersonnal közösen kifejlesztettünk egy Airseeder-generációt, kifejezetten az USA piacára, melyet ott is gyártottunk. Ezzel lassan lendületbe jött a kereskedelmünk, ekkor jött a logikus döntés, hogy építsünk egy gyárat Amerikában, hogy saját magunk tudjunk helyben gyártani.

Philipp Horsch

Hogyan jellemezné a HORSCH jelenlegi helyzetét az USA-ban? Hol áll jelenleg a vállalkozás?

2011-ben úgy döntöttünk, hogy gyárat nyitunk Fargóban, Észak-Dakotában. 2013 őszén befejeződtek az építési munkálatok, és átköltöztünk Fargóba. Sajnos pont akkor összeesett a teljes amerikai piac. A szója és kukorica ára majdnem a felére esett vissza. A mai napig nem heverte ezt ki a gazdaság, és nagyon nehezen tornássza vissza magát, nagy a nyomás még mindig. Ezt követően a gazdák bevétele is nagyon visszaesett, s vele a gépberuházás. A mezőgazdasági géppiac 50-60 százalékot esett vissza. Erre akkorian nem voltunk felkészülve. Több év elteltével növekedni kezdett a piac, és új célokat határoztunk meg, nagy elvárásokkal, az új gyártósorunkkal szemben, Fargóban. Ettől fogva, egyre nehézkesebb lett az amerikai piac. Idén és jövőre sem lesz könnyebb, egyszerűbb a dolgunk. A tavalyi év eleje csapadékos, zord volt. A kukoricát és a szóját csak nagyon későn lehetett elvetni. Így ezek learatása 4-8 héttel eltolódott. Amerika északi részén még most is csapadékos idő volt a jellemző. Amerika és Kanada egyes területein nagyon nehéz kihívások előtt álltak aratáskor. A korai tél egyes gazdáknak még jobban megnehezítette a dolgát. A hozamokat átlagosnak tekinthetjük, de úgy, hogy a földek tíz százalékán még állt a termés és év elején még aratható sem volt az időjárási, területi viszonyok miatt. Emellett a gazdáknak még az alacsony terményárakkal is meg kell küzdeniük. Mindezt egybe véve az amerikai piac manapság nagyon nehezen és időigényesen alakul. A következő év sem tartogat sok jót a gazdáknak, mivel még nehezebb kihívásokkal kell majd szembe nézniük, mint tavaly.

Mi jellemzi a kanadai piacot? Miben különbözik az amerikaitól?

Kanadában az 1990-es években domináns termény lett a repce. A klímaváltozásnak és az egyre jobb növénynemesítésnek köszönhetően lassan fejlődik a kukorica, a szója és a hüvelyesek. A mezőgazdasági termelőknek nagy előnye származik ebből, mivel e növények nemcsak jövedelmi helyzetük stabilizálásához és javításához járulnak hozzá, hanem jobb vetésforgót is biztosítanak. Ennek ellenére Kanadában a repce továbbra is a legfontosabb növényi kultúra. Az elmúlt években a kanadai piac mindig valamivel jobb volt, mint az Egyesült Államoké, mivel a kanadaiak kevésbé függtek a kukoricától és a szójától. Tavaly azonban a repcét termesztő kanadaiak is nagyon nagy nehézségekkel szembesültek, a Kínával közismert kereskedelmi zavar miatt. Az amerikai és kanadai piac is szinte ma már stagnál, a nagy nyomás miatt. Mi azonban folyamatosan fejlesztünk, ezt bizonyítja, hogy például tavaly alkatrészközpontot építettünk Saskatoonban (Saskatchewan tartomány). Lassan, de biztosan elérjük céljainkat, és eljutunk oda, ahová szeretnénk.

A HORSCH az észak-amerikai piacnak megfelelő és ottani igényeket kielégítő gépeket gyárt.

Milyen a HORSCH stratégiája, hogy jobban teljesítsen az amerikai piacon?

Alapvetően nagyon dolgozunk ésszerű kereskedelmi struktúrák létrehozásán. Az Egyesült Államok északi kukoricaövezetére és Kanada nyugati részére koncentrálunk. Nem könnyű ott meghatározni az értékesítési területeket, és egyre inkább rájövünk, hogy több támogatást kell nyújtanunk Németországból. Fontos lépéseket tettünk ennek a megvalósításáért. Néhány alkalmazottat elküldtünk Németországból Fargóba, akik különféle területeket fognak támogatni a helyszínen. Egy alkalmazott gondoskodik az SAP megvalósításáról és a fejlesztési rendszerek összehangolásáról. Egy másik a szolgáltatást támogatja.

Jövő év elején valaki elutazik az Egyesült Államokba, további értékesítési struktúrákat felállítani, az értékesítési kollégákkal együtt. E fontos lépésekkel egyértelmű elkötelezettséget vállalunk az észak-amerikai piac iránt. Sokat fektetünk be, nemcsak az infrastruktúrába, az értékesítésbe és az emberekbe, hanem intenzíven dolgozunk azon is, hogy a HORSCH-kultúra átkerüljön Észak-Amerikába.

Nagyszerű lehetőségeket látunk az észak-amerikai piacon a jövőben. Jelenleg azonban még nagyon kicsi, az értékesítésünk alig harminc millió dollár. A válság előtt nagyobb volt. Most lassan javulunk.

Tavaly beruháztunk egy farmba is, Downsban (Illinois). Ott vetési próbákat végeznek különböző kultúrákkal, gép bemutatók és oktatások vannak. Alapvetően ezt a helyet akarjuk használni a mezőgazdasági kultúrák, művelések továbbfejlesztésére, ezáltal a kommunikáció javítására az ügyfelekkel és az értékesítési partnerekkel. Ez a kulcsa, hogy az észak-amerikai piacot hosszú távon még jobban meghódítsuk. Célunk mindig többletértéket adni ügyfeleinknek.

Műszaki oldalról mit jelent ez?

Amerikában colos mértékegységben dolgozunk, hogy az ott tervezett gépet le is tudjuk gyártani. Természetesen beletesszük a tudásunkat, és amennyiben szükséges, kiegészítjük még az európai komponensekkel. A fejlesztésnél odafigyelünk, hogy hosszú távon „harmonizálni” tudjunk az adott régiókkal. Különösen az amerikai piacra lesz jellemző, hogy gépeinket majd metrikus rendszerben is gyártani fogjuk. Ha majd mindenütt azonos mértékegységgel gyártunk, akkor gyorsabban tudunk reagálni a piaci igényekre. Ideális lenne világszerte teljesen kihasználni gyárainkat, így képesek lennénk a globális piac lefedésére. Ez az egyik jövőbeni stratégiánk. Hosszú távon elképzelhetőnek tartjuk, hogy az észak-amerikai piac is felpezsdüljön az európai szintjére.

A kukoricaövezetben mindenhol nagyok a szántóföldek.

Miért nehéz megvetni a lábukat az észak-amerikai piacon?

Nagy szerepet játszik a kereskedői hálózat. A kereskedések többnyire egy-egy gyártó gépeit képviselik. Teljesen más a kereskedői kultúra, mint Európában megszokhattuk. Lassan, de érezni lehet, hogy változások fognak jönni e téren is. A gazdák már nem szeretnék hozzákötni magukat bizonyos kereskedésekhez, elvárják, hogy sokkal nagyobb legyen a választék. További ok, hogy jelen maradjunk az észak-amerikai piacon: a terület nagysága. Nem az egészre összpontosítjuk a figyelmünket, hanem csak Amerika és Kanada egyes részeire. Nagy segítség nekünk egy nyelvet beszélnek, így a jogi dolgokat is könnyebben tudjuk intézni, mivel a jogrendszerek nagyjából homogének.

Milyen témák, trendek befolyásolják még az észak-amerikai piacot?

Ahogy nálunk Európában, úgy itt is egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem. Amerika közepén az úgynevezett kukoricaövezetben vannak az ország legnagyobb tavai. A víztárolási megoldások kiépítése egyre nagyobb hangsúlyt kap. Továbbá beszélnek géntechnológiáról is. Észak-Amerikában is eljuttottak oda, hogy együtt kell dolgozniuk a társadalommal és annak igényeivel. Ezen témák már itt sem elhanyagolandók, annak ellenére, hogy eddig ezeket nem tartották magától értetődőnek. A kukoricaövezetben is látni már a kukorica és a szója egybeérését, a lerövidült betakarítási időszakokat, ezek mind olyan kihívások, melyekkel meg kell küzdeniük. A társadalmi igények növekedésével megkezdték a terménynövények vegyes ültetését és újabb növények betakarítását, feldolgozását. A biogazdálkodások kialakítása is egyre nagyobb súlyt kap.

A nagy munkaszélességű gépek fontosak Észak-Amerikában.

Vannak olyan jellemzők, melyben az észak-amerikai és az európai gazdálkodás különbözik?

Van egy olyan terület, ahol az észak-amerikaiak mások, mint az európaiak. Ezt úgy hívjuk, hogy „mezőgazdaság recept szerint”. Egy külsős tanácsadót megbízhatóbbnak tartanak Észak-Amerikában, mint Európában. A termesztési tanácsadók jobban irányítják és vezetik a gazdákat, mint mi. Ez mentalitás és kultúra kérdése is.

A digitális média használatával kapcsolatos összes témában hasonló érdeklődést látok, mint mifelénk.

Másik dolog, amely megkülönbözteti az észak-amerikai gazdákat az európaiaktól, a gépek munkaszélessége. Minél távolabb haladunk északra, annál rövidebb a vegetációs időszak. Tavasszal a gazdálkodóknak nagyon kevés idejük van optimális vetési időpontra. Ezért minél nagyobb területet akarnak egyben megművelni. A gép szélessége és a vele megdolgozott terület mérete nagyobb, mint itt nálunk. Északon a gazdák a nagy munkaszélességhez vannak kötve. A déli része nincsen ekkora időhiányban a mezőgazdasági termelő, de ettől függetlenül itt is nagy munkaszélességű gépeket használnak. Ehhez hajlandók is pénzt befektetni. Egy ezerhektáros kukorica- és szójabab-területű gazdaságnak minimum 18 méter széles vetőgépe van Észak-Amerikában. Ekkora területhez egy európai gazdaságnak legfeljebb kilenc méteres lenne. Ebben az összefüggésben az észak-amerikaiak inkább „technokraták”, mint mi európaiak. A gépeknek nagyoknak kell lenni, és a szántóföldi műveleteket gyorsan elvégezni. A technológiába akár hektáronként is hajlandóbbak többet fektetni.

Forrás és kép: terraHORSCH 2019. 3. szám