A gabona szemenkénti vetése egyrészt azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a vetőmagra, az egyes növények erősségére, miközben az egyenletesebb növényállapotok miatt egyszerűsödik az állománykezelés. El kell kerülni a nagyon korai és nagyon késői vetést. A korai vetés túlbokrosodáshoz vezethet, és nő a fagyási károk esélye. Extrém korai vetés növeli a vírusfertőzöttség esélyét, és csökkenti a gyomok elleni küzdelem sikerét, különösen a parlagi ecsetpázsitnál. Túl késői vetéssel legtöbbször nem lehet elérni a kívánt célt, a növényenkénti három-négy erős oldalhajtás kinevelését, még a tél beállta előtt. Ha a késői vetési időpont miatt a jó állomány eléréséhez szükséges vetési norma túllépi a 250 mag/m2 értéket, akkor kísérleteink alapján a magok túl közel kerülnek egymáshoz a sorban, így a rendszer előnyei alig kimutathatók lesznek a nem szemenkénti technológiához képest.
Fajta, termelőterület, hozam potenciál és alkalmazás szerint 400-700 hajtás/m2 fejlődik
Eddigi kísérletek megmutatták annak a szükségét, hogy intenzívebben kell foglalkoznunk a megfelelő vetőmagfajtával. Azok a fajták, amelyek hozama állománysűrűségüknek köszönhető, kevésbé felelnek meg a szemenkénti vetés technológiához, mint a kompenzációs típusok vagy a szemenkénti kalászos fajták. Az utóbbi években SingularSystem rendszerünkkel szerzett tapasztalatok szerint azok a fajták, amelyek önálló kalászokon hozzák hozamukat, reagálnak legjobban az egyenletes eloszlásra. Azok a fajták is, amelyek erősen kompenzálnak, pozitívan reagálnak az eltérő vetési eljárásra. Az oldalhajtásokon lehetőleg egyenletes kalásztermésű fajták ehhez a technológiához különösen alkalmasak. A növényenként azonos értékű kalászok száma fajtáról fajtára eltérőnek tűnik.
Ha ritka állomány kezdi meg a vegetációs időszakot, akkor az állománysűrűség biztosítására, illetve elősegítésére tavasszal időben kell nitrogénnel műtrágyázni. A homogén állományok célzottan műtrágyázhatók. Ezen állománykezelés célja, hogy ne képződjenek szükségtelen és gyenge oldalhajtások, hiszen ezek is felveszik a tápanyagot és a vizet, de a vegetációs időszakban visszafejlődnek, és nem hoznak termést.
Kezdettől figyelembe venni a termőterületre és a fajtára jellemző optimális négyzetméterenkénti kalászszámot, tudatos tápanyag-gazdálkodást jelent, leginkább a nitrogénen takarékoskodva. A megtakarítási potenciál 15-25 N/hektár. Az új német műtrágyázási szabályok szerint a búza nitrogéntrágyázása ősszel Németországban nem engedélyezett. Szemenkénti vetéssel egyszerűbb lesz az eddigi hozamot elérni, mint hagyományos sorvetéssel.
Azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk, milyen nitrogén-megtakarítás érhető el szemenkénti vetéssel, 2017-ben egy majdnem héthektáros területen végeztünk kísérleteket Schwandorfban.
Drónfelvétel 2018. április – az egyes trágyázási variációk látható elhatárolása
2017 ősze, Sitzenhof
Hogy nem lesz egyszerű az év, csak sejteni lehetett. És azt is fordított értelemben. 2017 ősze csapadékos volt. A növénynek megfelelő vetéshez sok helyen túl nedves volt a talaj. Egy szó szerint éjszakai, ködös akció keretein belül október 4. és 5. közötti éjszaka elvetették az őszi búzát, RTG Reform fajtát. Az elővetemény silókukoricát tárcsás boronával aprították fel. Egy elöl futó késeshenger támogatta a kukoricamoly elleni küzdelmet. A Terrano GX-szel kb. 20 centi mélyen fellazították a talajt, és bekeverték az aprított kukoricaszárat. Az Express 3 KR SingularSystem pontosan három centiméter mélyre tette a búzaszemeket. 24 méteres sávokban (művelőnyom) a vetési normát 150-200-tól 250 mag/m2 mennyiségben változtatták. Ezenkívül minden egyes szemenként elvetett változatot elvetettek sorvetéssel is.
A vegetációs időszak vége az utolsó novemberi hétre esett, és a búzák kb. három oldalhajtással kezdték meg a telet. A tél egész végig hideg volt, március közepén rövid ideig tartó hó nélküli faggyal.
Az állomány érés időszakában. A végén az időjárási viszonyok miatt megnőtt a fuzárium és a szeptória infekciós nyomás.
2018 tavasza, Sitzenhof
Mivel a talaj nedve volt, nehezen lehetett ráhajtani, ami akadályozta tavasszal a fejtrágyázást. Március 21-én EC 23-ban 40 kg/hektár mennyiséget juttattak ki SSA-val, hogy a kénszükségletet is fedezzék. Egy héttel később, március végén, az egyes sávokat műtrágyázták. Mindegyik 24 méteres, azonos vetőmag normával elvetett parcellát három csíkra osztottak. Az első nyolc métert a szokásos mennyiségű adaggal trágyázták. A második nyolc métert a szokásos adag kétharmadával. Az utolsó nyolc méteren annak egyharmadával. A legjobb parcella-elhatárolás érdekében AHL-t (ammónium-nitrát-karbamid oldatot) használtak. Az ammónium-karbamid oldat könnyű levélperzseléseit gyorsan kinőtték a növények. Április végén EC 30-ban ismét 40 kg N/hektár mennyiséget juttattak ki AHL-lel.
Az extrém szárazság csökkentette a hozamot, és ennek következtében a nitrogénigényt is. A hiányzó csapadék és talajnedvesség miatt elhagyták az utolsó trágyázást.
A csapadékhiánynak és a tartósan magas hőmérsékletnek az volt az előnye, hogy csekély volt a fungicid-nyomás. Sóvárogva várták a virágzás előtti esőt. Ez azonban megnövelte a fuzárium infekciós nyomást, és az árpabogár robbanásszerű elterjedését hozta magával.
A parcellák hozammérése
Értékelés
A 8 méter széles, és közel 500 méter hosszú csíkokat két részre osztották. Az egyik részt hozamtérképes CLAAS LEXION 770-nel takarították be, a másik részt parcellakombájnnal, és külön mérték. Feltűnő volt a szemenként vetett parcellákban a búza enyhén nagyobb szemnedvesség-tartalma. A szemenként vetett állomány jobban fel tudta használni a rendelkezésre álló nedvességet, ezáltal hosszabb volt a vegetációs fázis, későbbi éréssel.
A 14 százalék nedvességtartalomra nivellált hozamok egyértelműen mutatják az egyes műtrágyázási szinteket. A szemenként elvetett variánsokban mindig nagyobb volt a hozam. Az időbeni oldalhajtás-képzés ebben az évben extrém fontos volt. A korán beköszöntött szárazság és a korlátozott potenciális fejlődés miatt a korán beérő állománysűrűség nagy jelentőséget kapott. A 150 mag és csak 150 kg N változat oldalhajtás per négyzetméter értéke június elején átlagosan csak 350 volt. Így még kifejezetten jó kalászképződés és kalászonkénti jó szemszám esetén sem tudta volna a legmagasabb hozamot elérni. Meg kell jegyezni, hogy – a folyékony műtrágyázásnak is köszönhetően – a régió szélsőséges szárazsága ellenére közepes-jó hozamot értek el.
Vetési technológia: hozamok a különböző vetési normák és különböző műtrágyázási intenzitások esetén
Összefoglalva a 20 kg N/hektár nitrogénmegtakarítási-lehetőséget még ilyen extrém évben is bizonyítani lehetett. További megállapítás, hogy széles sávban mozog a megfelelő vetési norma értéke – szemenkénti gabonavetéssel nagyobb. A jó években a gazdák azonban hajlamosak túlfeszíteni a húrt. A 200 mag/m2 vetési norma, szemenként vetve szeptember végéig, a terciéri dombvidéken, egy egészen jó kompromisszum.
A növekvő kihívásokkal lépést tartani csak a növényvédő szerek használatának csökkentésével és a rendelkezésre álló erőforrások fokozott kiaknázásával lehet – ezen a területen a felhasznált műtrágya lehető legjobb hasznosításával. Minél koncentráltabban és könnyebben érheti el a szükséges műtrágyát a vetőmag, annál jobb lesz a hasznosulás hatékonysága, és csökken a kimosódás veszélye. Megoldásként a szemenkénti vetést lehet a kontakt hatású szerekkel kombinálni. Ekkor a műtrágya-szemcsét közvetlenül a talajfelszín alá kell lejuttatni. Egy vékony, kb. egy centiméter vastag földréteg a műtrágya és a vetőmag között megakadályozza a műtrágya lehetséges károkozását nagyon száraz körülmények között. Ha a vetőmag csírázásához túl szárazak a körülmények (relatív víztartalom < 60 %), akkor a műtrágyaszemcse elszívja a csírázáshoz szükséges nedvességet. A műtrágya különböző erősségű sóhatásai is korrozívak a csírázott gabonára. A DoubleShot csoroszlya ideális kompromisszumot kínál ebben az esetben.
A SingularSystem gyakorlati teszten
A HORSCH SingularSystem Funck-adagolóval gyakorlati alkalmazásban meggyőzte a gazdálkodókat. Az Agrarheute erről interjút készített egy Soerder Börde-beli gazdálkodóval, aki egy idő óta már használt egy HORSCH Express 3 KR-t SingularSystemmel. Egyenletesebb és egészségesebb állomány, és kisebb vetőmagszám mellett is nagyobb hozam – ilyenek voltak az első benyomások. Ennyiben azonban nem merül ki a SingularSystem meggyőző ereje, hanem sok egyéb növénytermesztési előny is fel tud mutatni: „Korábbi vetés, jobb bokrosodás, egyenletesebb és egészségesebb állomány, kevesebb lógó kalász, könnyebb állománykezelés, valamennyivel kevesebb növekedésszabályozót vagy gombaölő szert kell alkalmazni. Mindez biztosabbá teszi a jövőbeni hozamokat.”
A terraHORSCH exkluzív kiadvány évente két alkalommal jelenik meg. A következő számot várhatóan az év második felében készítik el. Amennyiben szeretné nyomtatott formában is megkapni a magazin következő számait kérjük a terrahorsch@axial.hu email címen jelezze számunkra!
Fordította: Vas Magdolna, marketingkommunikációs menedzser
Forrás és kép: terraHORSCH 2019/1. szám 44-45. oldal