Fókuszban a repcevetés

Augusztus második felében, de egyre inkább szeptember elejére elcsúszva, a legnagyobb nyári szárazságban kell sekélyen elvetni az apró repcemagot. Fontos a növény karógyökerének ellenállásmentes fejlődése lefelé, de ezt nehezítik az extrém hőmérsékleti kilengések. Kalászos előveteményeket szokott követni, ezért már az aratáskor komoly tényezőket kell figyelembe venni, melyek közül az első és legfontosabb a szalma és a pelyva megfelelő szétterítése. Az elővetemény betakarítását tarlóhántás követi, majd általában lazító és szántóföldi kultivátor készíti a magágyat, és már csak a vetés van hátra.

A Focus vetőgép több művelőelem kombinációjával időt takarít meg, de legfőképpen takarékoskodik a talaj víztartalmával. A Pronto vetőgépet sokan ismerik, a Focus felépítése hasonló, de lényegi különbség, hogy a rövidtárcsás elmunkáló egység helyett kapái vannak. Ezek húzástávolságából adódik a Focus vetőgépcsalád sokoldalúsága. A kapamező után tárcsás egyengetősor egyenlíti ki, simítja el a kapák után a talajfelszínt. Mindegyik kapa nyomában kerék tömöríti vissza a talajt, mögöttük egy-egy vetőtárcsával.

A repce a szója és napraforgó után a harmadik legfontosabb olajos növény. A világon megtermelt közel 320 millió tonna növényi olaj 11-13 százalékát adja, közel 40 millió tonnával.

E felépítésnek köszönhetően biztosabb a növények kezelése, kevesebb nedvesség párolog el a talajból, és nem utolsósorban, a kapák eltávolítják a vetés síkjából a felszíni szármaradványokat, kedvezőbb állapotot teremtve a fejlődő növénynek. A Focus kapáin keresztül műtrágya is juttatható a talajba, ez az egyik legnagyobb előnye ennek a vetőgépnek. Sekélyen, mélyen vagy fele-fele arányban lehet kijuttatni a műtrágyát, egyszerű és gyors beállítással. Ellenállásmentesen fejlődhet a repce karógyökere, és folyamatosan tápanyaghoz juttatja a műtrágya. A Focus központi ötezer literes tartálya a Prontókon megismert 60:40 arányban osztott. Repcevetéshez plusz négyszáz literes vetőmagtartályt lehet felszerelni, miközben a nagy osztott tartályból akár kétféle, különböző hatóanyagú műtrágya juttatható ki. Gabona vetéskor a nagyobb mennyiség miatt a központi tartály egyik része a vetőmagé, a másik a műtrágyáé. Természetesen, aki nem juttat ki műtrágyát a vetéssel egy menetben, mindkét tartályrészbe tölthet vetőmagot.

Tavalyi statisztika szerint 342.824 hektáron termesztettek repcét a magyar gazdálkodók – 40 ezerrel felülmúlva 2017-et.

Gabonavetéskor mindegyik tömörítőkereket két csoroszlya követi. Az új fejlesztések jóvoltából a Focus vetőgép is felszerelhető szemenkénti adagolós csoroszlyával, repce, árpa, búza, borsó vetésére. A Focus vetőgép tavaszi vetésekhez is jó választás, hiszen a vetőegység hárompontos függesztéssel csatlakozik a vetőkocsihoz, így lehetőség van nyolcsoros, 75 centiméteres sortávolságra osztott kukoricavető-egység felszerelésére. A Focus és a Maestro kombinálásával a kukorica és napraforgó vetéskor is jól kihasználhatók az osztott tartály lehetőségei, ugyanis az egyik részből a kapákon keresztül mélyre jut a műtrágya, a vetőkocsik műtrágyacsoroszlyáin keresztül pedig sekélyen adagolható a sor mellé, a másikból.

Tapasztalatok alapján a Focusszal vetett repce átlagosan 5-8 százalék termésnövekedést ért el, egyszerűbb talajműveléssel. Igaz, hozzá kell tenni, hogy nagyobb az egy menetben elvégzett mélyítő művelet és vetés lóerőigénye, de végül pozitívba billen a mérleg nyelve, és megtérül a befektetett energia.

Forrás és kép: AXIÁL Híradó 2019. szeptember