A PREGA 2. napján több munkatársunk is előad

Nemcsak a rendezvény főtámogatójaként, hanem kiállítóként és előadóként is kiemelten készülünk az eseményre! Korábban már bemutattuk az első nap milyen témával várja dr. Mesterházi Péter Ákos kollégánk és Nick Hughes, a Trimble képviseletében az érdeklődőket.

Most tekintsük át, mi várható előadóinktól a konferencia 2. napján, 2019. február 20-án!

Az Információszerzés és management szekcióban Okvátovity István térinformatikus fejlesztő kollégánk a Korszerű adatmanagement a digitális mezőgazdaságban címmel tartja meg előadását.

Az előadás a helyspecifikus adatgyűjtés és feldolgozás szakszerűségének fontosságát vizsgálja. Körbejárja a rendelkezésre álló adatgyűjtési megoldásokat, elemezve az azokban rejlő potenciált, kielemelve, illetve felhívva a figyelmet azok limitációjára, illetve bemutatva a térinformatika szerepét az adatok elemzésében, interpretálásában. Az előadás igyekszik objektív tájékoztatást adni az elérhető megoldásokról, alkalmazásokról.

A helyspecifikus gazdálkodás alapvető célja gazdálkodásunk hatékonyságának növelése és ezáltal a jövedelmezőség javítása. Ehhez elengedhetetlen feltétel a helyi terméspotenciálok minél precízebb meghatározása és az ehhez illeszkedő inputanyag-felhasználás pontos kivitelezése. Mik azok a szempontok és milyen módon használjuk fel azokat a tényezőket, melyeket érdemes figyelembe venni az e fajta gazdálkodásunk kivitelezése során? A cél mindenképpen közös: az inputanyagok pénzbe kerülnek. Ha ennek akár bármekkora százalékát meg tudom takarítani, azzal javul a jövedelmezőségem és a versenyképességem.

Az első és legfontosabb feladat az adatgyűjtés kell, hogy legyen, mely segít megérteni a tábláinkon uralkodó terménypotenciált befolyásoló tényezőket. Vannak, akik a hozammérést ajánlják és a több éves adatgyűjtést, vannak, akik műholdképek kiértékelésekben látják a megoldást, mások a növények vegetációs aktivitását mérő szenzorokban bíznak, megint mások a talajszkennelésre, az elektromos vezetőképesség mérésére esküsznek. Valójában, ezekből minél több szükséges ahhoz, hogy a lehető legjobban feltérképezzük tábláinkat és ezáltal a technológiában rejlő potenciált saját gazdaságunkban is realizálni tudjuk. Ugyanakkor azt is nagyon fontos, hogy ezen adatok elkészülte – megléte, ne nélkülözze a szakmaiságot. Helytelen adat, vagy nem megfelelő információk híján könnyen mérhetjük fel hibásan a területünket és hozhatunk hibás döntést, ami végül nem hozza az elvárt eredményt.

Nézzük meg a rendelkezésünkre álló adatok buktatóit. A hozam az egyik legfontosabb értékmérő területünkön, összegzi mindazon tényezők hatását, amelyek a növényállományunk növekedését befolyásolja. A táblán történő munkavégzés szempontjából probléma lehet a helytelen kalibráció, a nem következetes géphasználat. Végül de nem utolsó sorban feldolgozószoftver oldalról, a már meglévő hozamadatok helyes megjelenítése (relatív hozamadat megjelenítés), a hibás adatok kiszűrése alapfeltétel kell, hogy legyen. Értelemszerűen ezen adattisztogatást minden évben el kell végezni, csak így tudunk kapni megfelelő minőséget kiértékeléskor.

Műholdképek felhasználásával - elemzésével a táblán belüli heterogenitást, a növényzet vegetációs aktivitását, a növényi vigort tudjuk mérni. Emellett nitrogén fejtrágyázás alaptérképének is szolgálhat, hiszen az ezekből számított indexek (NDVI, MSI, MSAVI) szoros kapcsolatban vannak a növényzet tápanyag felvételével. Ugyanakkor nagyon fontos tényező, hogy ezen algoritmusok milyen műholdképek, milyen tartományaiból/sávjaiból álltak elő, kellően szelektálva voltak-e a felhős képek számításaink során. Valamint azt is meg kell jegyezni, hogy míg a számított indexek egy része szoros korrelációban van a nitrogénnel és annak mennyiségi kimutatásával, addig más makroelemek, mint például a foszfor (P) és a kálium (K) nincs, így az NDVI számokból kialakult zónák és mennyiségek semmilyen szinten nincsenek paritásban a PK tartalommal és azok kijuttatásával.
Vegetációs aktivitását mérő szenzorokat ma már minden nevesebb gyártó ajánl. Talán a legfontosabb, amit ezzel a módszerrel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy: „Egy mérés, nem mérés!”. A műholdképekhez hasonlóan itt a növényzet nitrogén ellátottságát vizsgáljuk, csak éppen aktuális, azonnal értelmezhető módon. Minél több és többévnyi adatunk van a fentiekből, annál pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi lehet a gátló tényező területeinken.

A talaj elektromos vezetőképességének mérése (talajszkennelés) a talaj fizikai féleségét tudja feltérképezni. Azonban a mérés eredményét igen sok tényező befolyásolhatja. A víztartalom, a szerves- és ásványianyag-tatalom, a talajnedvesség mind meghatározó tényező lehet aktuális mérésünkkor.
Végül, de nem utolsó sorban, az 5 hektáronkénti talajmintavétel eredményessége is megkérdőjelezhető akkor, ha a területeink heterogenitása néhol nagyobb léptékű, néhol pedig elnagyolt az 5 hektáros rácsszerkezetnél. Felhasználásukat minden esetben hiteles adatokra alapozva, szakszerűen kell elvégeznünk.

A szerző előadásában bemutatja a rendelkezésre álló korszerű módszerekkel gyűjtött adatok szakszerű kezelését feldolgozását, felhívva a figyelmet a gyakori adatgyűjtési és interpretálási hibákra és azok hatására.

Az előadóról:

Okvátovity István az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportjának tagja térinformatikus fejlesztői pozícióban.

Tanulmányait a gimnáziumi évek után a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán végezte, Geográfus – Földrajz szakon, majd geoinformatikus szakirányon. Elsősorban a helyspecifikus gazdálkodásban képződő különböző formátumú adatok gyűjtésével, transzformálásával, feldolgozásával foglalkozik, illetve ezek térinformatikai és geostatisztikai elemzésével. Közel 10 éves szakmai tapasztalatával segíti partnerei munkáját, illetve részt vesz e szakterület felsőoktatásában is.