Ez lesz a PREGA 2. napján

Kiemelten készülünk az eseményre, amelyhez kapcsolódóan már korábban bemutattuk, hogy az első nap milyen témával várja dr. Mesterházi Péter Ákos kollégánk és Nick Hughes, a Trimble képviseletében az érdeklődőket.

Most tekintsük át, mi várható előadóinktól a konferencia 2. napján, 2019. február 20-án!

A Szaktanácsadás, tápanyag-visszapótlás szekcióban dr. Mesterházi Péter Ákos Korszerű döntéshozatal a precíziós gazdálkodásban címmel fog előadást tartani.

Itt többek között a helyspecifikus gazdálkodási döntéshozatalról esik szó. Mi kell a megalapozott döntéshozatalhoz? Hogy lesz az adatból megbízható információ? Hogyan tudunk objektív képet kialakítani területeink termőképességéről? Mit veszítünk, ha nem jó döntést hozunk?

Azaz bővebben: a hagyományos, táblaszintű szántóföldi növénytermesztés esetén a tábla átlagában rendelkezésünkre álló információkból kiindulva tervezzük meg a tápanyaggazdálkodást. Tekintve, hogy szinte minden esetben jelen van a táblán belüli heterogenitás, az átlag alatti termőképességű területeken feleslegesen sok tápanyagot használunk fel, míg az átlagnál jobb részeken nem használjuk ki a terület valós potenciálját. Mindkét oldalon a jövedelmezőségünket rontjuk. A helyspecifikus gazdálkodás tábláink pontosabb megismerését, a termőképesség pontosabb mérését, azaz ez alapján észszerűbb inputfelhasználást ígér.

Kép alá: Sokrétű információ – megalapozott döntés (Trimble Ag szoftver)

A technológia lelke a táblán belüli kezelési egységek, zónák pontos meghatározása. Az ma már egyértelműen kijelenthető, hogy a hagyományos 5 hektáros rács mintavételezés mentén történő talajvizsgálat nem felel meg a helyspecifikus gazdálkodási gyakorlatnak. A mintavétel léptékét, a mintaterek alakját és kiterjedését célszerű a tábla heterogenitásához igazítani. A heterogenitás megítélését és a mintavételi helyek kijelölését hozamtérképek, műholdas felvételek, illetve talajszkennelés alapján tudjuk megtenni. E három mérési mód mindegyikének meg van a maga előnye és korlátja is. A hozammérés egyfelől a tényleges hozamról ad képet, másfelől viszont nem ad választ annak heterogenitására. A vegetációs aktivitás index térképek a biomassza mennyiségéről, illetve a növényi vigor állapotáról adnak információt. Kevésbé kézzelfoghatók és konkrétak, mint a hozam adatok, de akár több évre visszamenően is elérhetőek. A talajszkennelés (elektromos vezetőképesség térképezése) elsősorban a talaj fizikai féleségének térképezésére alkalmas. A talajmintavételezési pontok kijelölése kapcsán hasznos. A növényi növekedést viszont csak részben határozzák meg a talajviszonyok. Más szóval: mindegyik mérési mód hasznos információval szolgál, de egyik sem tud önmagában komplex képet alkotni a hozamunkat alakító körülményekről. A megoldás, hogy minél többféle adatot gyűjtsünk, és természetesen minél hosszabb időről. Ha információnk van a hozam alakulásáról, a növények vegetációs aktivitásáról, a vízstressz esetleges jelenlétéről, megfelelő térbeli felbontással a talaj fizikai és kémiai tulajdonságairól, valamint a domborzatról, akkor sokkal pontosabban meg tudjuk határozni az egyes táblarészek hozam potenciálját. Ismerve a hozamot korlátozó tényezőt, tényezőket, kiválasztható a megfelelő stratégia: vagy megszüntetjük azokat, vagy alkalmazkodunk ahhoz.