A magasság is számít

Május közepén már birtokba is vehették az eszközt, s közel egy szezon tapasztalataival a hátuk mögött elégedettek a teljesítményével. Szákszenden, ahol fiatal gazdaként Takács András maga is aktívan kiveszi részét a munkából. Saját és bérelt területekkel együtt 500–550 hektárt művelnek, amihez – évektől függően – 250–300 hektárnyi bérmunka is társul.

Klasszikus szántóföldi vetésszerkezettel – takarmánykukorica, napraforgó, őszi búza – dolgoznak. Területeik erősen tagoltak, földjeik egy része Szákszenden, illetve kisebbek Nagyigmándon találhatók. A fél hektárostól a kilencven hektáros tábláig színes a rendelkezésre álló kínálat, de jellemzően 5–6 hektáros az átlagos méret.

„Egyesek szerint sok az eszközünk, de soha nem lehet túlgépesíteni” – fogalmazta meg véleményét a fiatal szakember, az extrém, kiszámíthatatlan időjárás miatt egyre kevesebb idő jut a munkák optimális időben való elvégzésére. Ehhez pedig kellenek a nagy teljesítményű, széles gépek. A termelés biztonságát, a hatékonyságot csak ezekkel lehet növelni.

Ekkora üzemméret mellett már szinte minden gépkereskedőtől kaptak ajánlatot, ám mindig gondosan, alaposan átgondolva, az igényeiknek legjobban megfelelő eszközöket igyekeznek kiválasztani. Kilencedik éve nem szántanak, forgatás nélküli technológiát alkalmaznak, munkaeszközeik nagyobbik részét az Axiáltól vásárolták. A bajai központú cég nem csak megfelelő gépeket kínál, de a szervizhálózatuk és alkatrészellátásuk is egyedülálló Magyarországon. „Ha délután háromig megrendelem az alkatrészt, legtöbb esetben másnap reggel már rendelkezésünkre áll” – tehát biztonságot ad a géphasználónak. Ráadásul szervizeseik is felkészültek, nem a gazdánál találkoznak először az adott technikával.

Takács András: Berthoudról Berthoudra „váltottunk”, ami nagyon jó döntésnek bizonyult

Berthoudból az első Raptorukat 2009-ben – az utolsó géptámogatást kihasználva – vásárolták. „A kukoricabogár miatt nőtt meg az igény a szántóföldi hidas permetező gépek iránt” – mutatott rá házigazdánk, hogy a légi növényvédelemben tapasztalható korlátok is ebbe az irányba mutattak. Kipróbálva, hatékonyságban nem tapasztaltak számottevő különbséget a földi és a légi növényvédelem teljesítménye között. „Nagy, összefüggő tábla esetén a Berthoud is képes tizenkét órában kétszáz hektár növény védelmét elvégezni” – jegyezte meg a szakember, ráadásul mindig kéznél van.

A versenytárs önjáró permetezők hasmagassága 140-150 centi körül mozgott, ám az első Berthoud, az 52 collos kerékkel 165 centit volt képes biztosítani. Azt a plusz tizenöt centit már megfelelőnek ítélték, sokat jelent a napraforgó biztonságos növényvédelme esetében. Ráadásul szinte minden tekintetben bevált, a szórástechnikája tökéletesen működött, pontosan lehetett kijuttatni a permetlevet. „Egyedül a szivattyúnál tapasztaltunk gyerekbetegséget, de az sem volt jelentős” – hangsúlyozta, hogy mire eladták, 15 ezer hektárt permetezett le. Megkímélték, a saját területeiken dolgoztak vele. A nagy tartálynak és a széles szórókeretnek köszönhetően gyorsan és hatékonyan dolgozott.

Mégis elcsábultak a Berthoud újabb típusára. Mindez azoknak a fejlesztéseknek volt köszönhető, amit a gyár végrehajtott az eszközön. Míg a korábbinak 3300 literes volt a tartálya, a 4240-est már 4200 literessel szállítják. Óriási előnye, hogy a hasmagasságot megemelték, olyan hidraulikával szerelték fel, aminek köszönhetően ez szabadon változtatható. Alaphelyzetben nem kell a gépet magasra emelni, a súlypontja 125 centin maradhat. Gazdaságukban a növényvédelem 75–80 százaléka ezen a beállításon elvégezhető, amikor kicsi a kultúra, nem indokolt a nagyobb hasmagasság. Ám ha napraforgónál meg kell oldani a virágbimbó vagy éppen a tányér védelmét, akkor ott a lehetőség, hogy 180 centire emeljék, így nem sérti a növényeket. Ez pedig az előző Berthoudhoz képest is komoly biztonságot nyújt. A nagyobb tartály tovább fokozza a munka hatékonyságát, hiszen megnőtt a területteljesítmény.

A precíziós gazdálkodás koncepciójába is tökéletesen beleillik a Berthoud Raptor. Úgy rendelték, hogy minden precíziós eszköz csatlakoztatására alkalmas legyen. A betakarításkori hozammérés már megvalósult a cégnél, így egy lépéssel közelebb kerültek a modernizációhoz. „Saját GPS-es bázisállomással rendelkezünk, amit a fiatal gazda pályázatnak köszönhetően sikerült telepíteni” – magyarázta a szakember, hogy igyekezett alaposan elmélyülni a precíziós gazdálkodás világában. Az erőgépekben automata kormányzás működik, következő lépésként a vetőgépparkot kell megfelelően fejleszteni. „Az elmúlt két évben már biztató kísérleteket folytattunk, együttműködve a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karával” – magyarázta, első lépésként 12 hektáron tápanyag- és tőszámdifferenciálási méréseket végeztek, majd nagyobb területen folytatták a vizsgálatokat. Humusztartalmat, elektromos vezetőképességet mértek a talajban, szerettek volna minél több információt szerezni a földjeikről, hogy a lehető legrészletesebb képet tudjanak megrajzolni. Az elmúlt évben az állományszemléhez már a legmodernebb technológiának számító „drónos” megfigyelést, illetve a műholdas monitorozást is alkalmazták. Mindez jól szolgálja a gazdaságosabb termelést.

„A precíziós gazdálkodásra való áttérés elkerülhetetlen, hiszen a szomszédos Ukrajna nagy áttörés előtt áll” – fogalmazta meg aggodalmát Takács András. Az ökológiai adottságaik kiválóak, ma csak az emberi tényezők szabnak határt, hogy meglepetést okozzanak. Éppen ezért olyan termékekkel kell megjelennünk a piacon, amelyek a tömeg mellett is eladhatóvá válnak. Ukrajnában mintegy négymillió hektárnyi napraforgót termelnek, s ha csak egy tonnával emelik – a ma még alacsony – átlagtermést, jelentős zavart okozhatnak az európai piacon.

A gép nem csak a környezetterhelést csökkenti, a permetlével is takarékoskodik 

„Minden apró részletet felülvizsgálva kell fejleszteni, hogy még jobban tudjunk gazdálkodni” – hívta fel a szakember a figyelmet, hogy az új Berthoud minden környezetvédelmi előírásnak megfelel. A szórókereten is elvégezte a gyár a finomhangolást, a beállása, a lengéscsillapítása, a keretstabilitása, a szórásképe már a legkényesebb igényeket is kielégíti. Az első eszközükön csak hat szakaszolási lehetőség volt, az újba már kilencet tetettek. A hektáronként kijuttatandó lémennyiség szabályozása egyszerűen kezelhető, a gyártó saját fejlesztésű eCTronic computerével történik. Ez nem átfolyásmérőt használ, hanem nyomásadatok alapján számol, így nagyobb rugalmassággal követi le a munkasebesség-ingadozásokat, valamint a táblavégi bekezdéseknél gyorsabb reakcióval számolhatunk. A gép nem csak a környezetterhelést csökkenti, a permetlével is takarékoskodik. „Bár ezek a megoldások apró dolgoknak tűnhetnek, de a végén mégis a gazdaságos termelést segítik” – nyugtázta a fiatal gazda. Gépválasztásuknál az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a Berthoud 4240 minden kényelmi igénynek megfelel. Túlnyomásos a kabin, aktív szenes szűrőkkel ellátva, de – a szakember tapasztalata szerint – a klímarendszere is sokat fejlődött, és a lengéscsillapításra sem lehet panasz. A tervezők a felhasználók egészségének megóvását is szem előtt tartják. Mindez szükséges is ahhoz, hogy akár napi 8–10 órán keresztül szívesen dolgozzanak vele a földeken. 

Gazdaságukban a gépberuházásokat tervszerűen hajtják végre, s ugyanez vonatkozik az alkatrészbeszerzésre is. Mivel évről évre újabb innovációk jelennek meg a mezőgazdasági gépek területén, 6–7 éves terminusokban gondolkodnak. Ezen időszakon belül, megfelelő karbantartás mellett az eszközök még jól használhatók. Három alkalmazottuk mellett a családtagok is felülnek a gépekre, házigazdánk az aratást ki sem engedné a kezéből.

„Aki a mezőgazdaságban dolgozik, annak egy személyben növénytermesztőnek, gépésznek és közgazdásznak kell lennie” – mosolyog Takács András, hiszen minden területen egyszerre képben lenni összetett feladat. Ám számára a gazdálkodás életforma, amit nagyon lehet szeretni.

Szöveg: Viniczai Sándor, szakújságíró

Forrás és kép: Magyar Mezőgazdaság 2018. február 14.