Csendes, kisség álmosnak tűnő, némiképp kopottas település, érzi az átutazó, hogy errefelé nem sok érdekes történik. Amíg be nem fordul a szélső utcába, ahol vadonatúj, takaros, modern gépállomást pillant meg, tükörsimára betonozott udvarán épp egy Fendt 720-as traktort mos vízsugárral valaki – akármilyen sártengerré tette a bolondos időjárás a határt, a gépnek tisztán kell csillognia!
Zsolt vezet körbe, a fivérével, Csabával létrehozott Soós Farm Kft. telephelyén. Szembeötlően rendeztt, tip-top minden, kissé olyan a benyomásom, mintha nem a rögvalóságban, hanem mezőgazdasági gépkiállításon, vagy mintagazdaságban járnék. Nyilvánvaló, hogy a fiatal, dinamikus, gépeiről csillogó szemmel, szeretettel beszélő gazda személyes kisugárzása teszi mindezt.
Őshonos eszlári család, apuka kombájnos és gépszerelő volt a téeszben, majd annak feloszlása után kivett húsz hektárt, kárpótlásból gépeket szerzett, és elkezdett gazdálkodni. Zsolt ebbe nőtt bele, a legtermészetesebbnek tartja, hogy itt maradt. Miként az is természetes, hogy felsőfokú képzettséget szerzett. Netán Gödöllőn, Mosonmagyaróváron? Nem, mezőgazdasági gépészként 99-ben, Nyíregyházán.
Erről eszembe jut egy kérdés, el is beszélgetünk róla: mint nehezebb kitanulni: a szántóföldi munkát, vagy a korszerű gépek csínját-bínját? Földművesként kezdő, autodidakta mérnökből lesz jobb mezőgazda, vagy géptudományból önképző agrárvégzettségű szakemberből? Melyik az előnyösebb indulás? Általánosan érvényes recept nyilván nincs, Zsolt gyerekkorától tudta, mi kell a kukoricának, napraforgónak, de a mai, komplex, csúcstechnikájú mezőgépekhez megalapozott technikai ismeretek szükségesek. Tudja, mi miért és hogyan működik, de nem szobatudósként, hanem a gyakorlatból is, hiszen minden hétvégén hazajárt dolgozni, máig maga vezeti gépeit, irányítja karbantartásukat, kisebb javításaikat. „Igazából három szakmát kell egyszerre magas szinten érteni: a növénytermesztést, a gépészetet és az adminisztrációt, a szabályok és szabályzók ismeretével, pályázatírással együtt. Csak a könyvelést bízzuk külső cégre.”
Példaértékű lehet odafigyelni, milyen gépállományt szedett össze egy ilyen ember, a több mint 700 hektár saját, bérelt és integrált földterületet művelő gazdaságába. Középkötött talajon, húsz kilométeres sugarú körön belül főképp kukoricát, aztán napraforgót, őszi búzát, takarmányborsót és repcét termesztenek. Korábbi szétaprózott parcelláikat sikerült tagosítani, már nagyobb gépeket használhatnak.
A géppark zöme az AXIÁL-tól származik. 2003-ban jött az első „csomag”, benne Oehler gabonaszállító pótkocsi, CLAAS LEXION 440-es kombájn, Monosem vetőgép és Fendt 716-os traktor. Ez utóbbira rákérdeztem: miért az elitmárkát választja egy szerény kezdettől apró lépésenként fejlődő vállakozás? „Tetszett a váltója, az 50 km/órás sebessége, jókat hallottam róla, például hogy a traktorok királya. Igaz, drágább az addig használt traktorunknál, de jobban felszerelt, sokoldalúbb. Vásárlását adózási szempontok mellett a gépszeretetem is indokolta. Korábban előfordult, hogy rossz döntést hoztam, most már tudom, hogy jóból nem szabad gyengébbe visszaülni!”
E szemléletet tükrözi a Gregoire-Besson eke, a Horsch vetőgép, a Terrano kultivátor, a nyolcméteres Joker nehéztárcsa, a Pronto vetőgép, a Berthoud permetező, a Fralaz lazító, a Monosem kultivátor és két vetőgép, a Sulky mérleges műtrágyaszóró is. Az első LEXION háromezer üzemórát teljesített, ma már két LEXION 660-as áll a csarnokban, az egyik a legmodernebb kiadás, DYNAMIC COOLING hűtéssel. Öt-hatévente cserélik le gépeiket, addig számítanak problémamentes üzemeltetésre, nagyobb költségek nélkül. Már bevezették a precíziós gazdálkodást, az egyik készüléket átrakosgatják gépről-gépre, de a Fendt 930-asban állandóra beépítették a Trimble navigációs készüléket. Hozamtérképezés még nincs, kevesen vannak hozzá, a két testvér és az öt alkalmazott minden energiáját és idejét leköti az egyéb munka.
Visszatérve a katasztrofális időjárás miatt éppen a telephelyen veszteglő traktorokra, jelenleg egy CLAAS ARION 540 és néhány régebbi masina mellett két Fendt a kft vezérgépe: a 2016-ban érkezett 930-as kétezer üzemórát teljesített, Zsolt összesen öt-hatezret vár tőle, az új 720-astól pedig hat-hétezret. Utána lecserélni, mert legfőbb szempontja a megbízhatóság, az üzembiztonság: „Ha dolgozni kell, dolgozzon!” Tapasztalataik nagyon jók a német monstrumokkal, hiba nem fordult elő, sokkal kisebb a fogyasztásuk a többiekénél, ennek pedig óriási a jelentősége: korábban (jórészt egy mobil terményszárító használata miatt), negyedmillió liter gázolajat is elhasználtak egy évben, mára ez visszament a felére. Nemcsak Zsolt maga szereti a Fendtet, amelyben napi 16 órát is eltölt, hanem bizalmi embere úgyszintén nagyra becsüli a klimatizált fülkét és a könnyű kezelést.
Átalánydíjas karbantartási szerződést az új gépekre nem, de a többiekre, vezérgépekre rendszerint megkötik. „A mezőgazdaság orosz rulett, egy nagy jégverés majdnem kiütött minket, ezért biztosítást kötünk növényekre, gépekre, telephelyre. Nagyon fontos, hogy jó, sőt baráti a kapcsolatunk az AXIÁL nyíregyházi embereivel, rugalmasan segítenek mindenben, hétvégi probléma esetén is keresnek megoldást.”
Eldöntetlen maradt a kérdés, hogy gépész vagy növényértő-vénájú emberből lesz-e a jobb gazda, de azt a következtetést levontam, hogy ha traktor lennék, Soós Zsolt Fendtje szeretnék lenne: traktorkirály egy királyi udvarban.
Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakíró
Fotó: Gáll Tamás
Forrás: AXIÁL Híradó 2019. 03. szám
A Fendt izgalmas újításokra készül
Számtalan fejlesztés a Fendt gépekben, új és megújult traktorszériák. Az Agroinform.hu újságírója Németországban járt, ahol nagyszabású nemzetközi sajtótájékoztató és showműsorok keretében ismertették a Fendt jövőbeni terveit. >>