Matesz Marcell nemcsak beleszületett a kaposfői családi gazdaságba, hanem meg is tartotta az ottani munka. „Gyerekkorom óta ebben élek, ezt csinálom, kisfiúként mindig bent ültem a traktorban papa vagy apa mellett. 14 éves koromtól egyedül traktorozom.” A szakmai gyakorlat mellé természetesen megvan az elméleti tudása is: a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karának utolsó éves hallgatója. Ma már gazdaságuk meghatározó tagja, komoly döntéshozó.
A rendszerváltás állította a családot a mezőgazdasági pályára: a kárpótlási 40 hektár földdel kellett kezdeniük valamit. Matesz Péter – Marcell édesapja – akkor hozta meg élete nagy döntését: otthagyja a nyelviskolát, ahol a gazdasági adminisztrációt intézte, és belefog a szántóföldi növénytermesztésbe. A mezőgazdasághoz korábban annyi köze volt, hogy apósa-anyósa sertéseket tenyésztett. „Elkezdtünk gazdálkodni, területeket összegyűjteni. 1996 óta csinálom egyéni vállalkozóként, aztán családi gazdasággá nőttük ki magunkat” – mondja el Matesz Péter.
Ma már 400-440 hektárt – 80 százaléka saját, a többi bérlemény – művelnek, további százon bérmunkában vetnek és aratnak. Egy alkalmazottjuk és egy alkalmi foglalkoztatottjuk van. 160-180 hektáron olajos növényeket termesztenek, a többin kukoricát, árpát, búzát, két éve durumbúzát is. A körülményekhez alkalmazkodva egyre inkább áttérnek az őszi fajtákra, amelyeket nem sújt az aszály. „De persze egy-egy tavaszi szárazság megtréfálhatja az embert, ahogy idén is, igen keményen” – jegyezte meg.
„A vetésforgóra oda kell figyelni, és azt is meg kell oldani, hogy egy-egy területen azonos kultúra legyen, ne kelljen össze-vissza vonulgatni.” Ugyanis Kaposfőn kívül a Kaposvári járás három településén Kisasszondon, Gigében, Kiskorpádon – vannak a földjeik. „A logisztika jelentős kiadás. Mindenben igyekszünk költséghatékonyan gazdálkodni.” Ez egyszerűen létkérdés, hiszen mint sorolják, mindennek felment az ára, az inputanyagoknak, az alkatrészeknek, az új gépeknek, miközben zuhan a terményár. „Megesik, hogy nem jönnek be a számításaink, például a kukoricával. Kivártunk vele, pedig jobban tettük volna, ha mindjárt betakarítás után eladjuk. Most tonnánként 2500 forinttal kevesebbet kaptunk érte.”
Az ifjú gazdálkodó elmondja, nagyon szeret utánajárni, hogy merre kellene elindulni, vagy milyen beruházásra adják a fejüket. „Most már én választom ki a gépeket, és nekem tetszik a precíziós vonal.” Az első lépést nyolc éve még édesapja tette meg, amikor megvásárolta az első GPS-t. Négy éve további fejlesztésbe fogtak, akkor vettek egy új permetezőt, „ez is kapott GPS-rendszert, és már automatikusan szakaszolt”. A tavaly beszerzett CLAAS LEXION 660 kombájn pedig hozamtérképezésre képes.
Legújabb szerzeményünk a SULKY X40+ ECONOV műtrágyaszóró. Az előző kettő kisebb teljesítményű volt, „azokkal nem tudtuk elérni a kívánt napi területnagyságot, és ez komoly hátrány a mai munkaerő-hiányos világban. A mostani a nagyobb teljesítményén túl jóval profibb is. Nem kell munka közben megállni vele, beállítani, meg időnként finomítani, mindent magától csinál. „Súly alapján szórja a műtrágyát, beírom, hogy hány kiló, és ő maga kiszámolja, hogyan kell a súbereket nyitogatni.”
Most tavasszal vették, eddig csaknem ötszáz hektáron használták. „Egyébként sokkal többet szoktunk szórni, csak idén a nyüstölésemre kipróbáljuk a folyékony műtrágyát, mert véleményem szerint sokkal jobban hasznosul.” Nagyon elégedettek a géppel, pontosan dolgozik, nincs rászórás. „Szabálytalan alakúak a tábláink, épp ezért külön tetszik, ahogy magától leszakaszol.” Arra is képes, hogy talajtérkép szerint arányosan juttassa ki a műtrágyát. Ez egyelőre csak terv. „Most még a talajjavításon dolgozunk.” Talajoltó baktériumokat, sok szerves trágyát és cukorgyári mésziszapot használnak. Ezért is vették három éve Annaburger szervestrágya-szórójukat.
„Hogy milyen mértékben használjuk ki a gépek tudását? Most tudjuk majd komolyabban beindítani a precíziós gazdálkodást. Felállt a gépsorunk, a talajadataink szépen összegyűltek, a hozamtérképet kell még megoldanunk. Az információk feldolgozásával hamarosan eljutunk oda, hogy éljünk a műtrágyaszórónk lehetőségeivel is, és megvalósítsuk a talajtérkép szerinti differenciált kijuttatást. Egyébként Berthoud permetezőgépeink tudását már száz százalékosan kihasználjuk” – jegyezte meg.
Gépparkjuk további négy erőgépből (270, 200 meg két 110 lóerős), egy Manitou rakodógépből, vetőgépekből (Horsch Direktvető, Horsch Pronto, Monoshox rendszerű hatsoros szemenkénti vető) áll. „Egyik kedvencünk a Horsch Joker hatméteres rövidtárcsa.” Tavaly vették a Fralaz lazítót.
„Hogy mit fejlesztenénk? A gépesítésben utolértük magunkat, legöregebb gépeink is maximum hét-nyolcévesek. Gondolkodunk egy nyolcsoros kukorica-vetőgépen, a nyolcsoros vágóasztalunk már megvan hozzá.”
A családi gazdaságban volt idő, amikor három generáció dolgozott együtt. A nagyapa nemrég – jóval túl a hetvenen – kiszállt, és már csak hobbikertjével, kis szőlőjével foglalatoskodik. „De azért rendre elmondjuk neki a dolgokat, beavatjuk a terveinkbe. >>Nagyon jó, tökéletes, csináljátok<< - biztat mindig.”
A két generáció harmonikusan működik együtt. Az apa főleg a „hatalmas papírmunkát” és a terményeladást intézi. Gigében három másik tulajdonossal közös szárítójuk és tárolójuk van, ennek is ellátja ügyvezetői teendőit. A fiú az „embereket rendezi”, és a gépi munka jó részét csinálja. Általában közösen döntenek, „de az utóbbi egy-két évben úgy veszem észre, hogy már egyre többször én mondhatom ki a végső szót.”
Például Marcell javaslatára térnek át a forgatás nélküli talajművelésre. Az őszi vetésű növények alá már egyáltalán nem szántanak, a tavasziakkal pedig idén 15 hektáron kísérleteznek. „Mifelénk ezt még nem csinálta senki.”
Idén édesapja már a vetésforgó összerakását is rábízta. „A terveimben szerepel a durumbúza kiváltása sima búzára.” Nemcsak azért, mert a betakarítása összeér a repcével – emiatt cserélték le tavaly a kombájnjukat jóval nagyobb teljesítményűre -, hanem mivel teljesen külön kell kezelni. „A kombájncserére egyébként nagyon sokan azt mondták, hogy fölösleges, de tavaly az volt az egyetlenegy szerencsénk, hogy ekkora teljesítményű géppel dolgozhattunk! Csapadékos volt a nyár, nagyon nem volt mindegy, hogy mekkora területen tudunk learatni a rendelkezésre álló oly kevés napon.”
A távlatos terveiről elmondta: folyamatos fejlesztéseket szeretne, hiszen „a mezőgazdaság évről évre mindinkább fejlődik, egyre jobb újítások vannak”.
Kikapcsolódása a vadászat. Édesapja jóvoltából ebbe is belenőtt, mint a mezőgazdaságba. Ráadásul, mint kiderül, nem csak kikapcsolódás! Ezzel a földjeiket is védik a nagyvadaktól.
Marcell édesapját megnyugtatja, hogy – szemben az országos tendenciákkal – nálunk nem lesz gond a generációváltással. „Büszke vagyok, hogy tovább viszi majd, amit összeraktunk. A családi gazdaság szabadságot és önállóságot nyújt, de nagyon sok felelősséggel jár, komoly döntések sorozatát jelenti, és ő ezeket mind vállalja. A mai világban ez nagyon nagy szó.”
Szöveg: Popovics Gizella, újságíró
Kép: György-Tóth Gabriella
Forrás: AXIÁL Híradó 2019. 03. szám
SULKY, a vetéstechnika specialistája
A SULKY tárcsás csoroszlyáival maglehelyező rendszerek széles palettáját kínálja forgatásos és csökkentett műveletszámú mulcshagyó művelésmódokhoz. Ezek 0-80 kg csoroszlyanyomásukkal alkalmazkodnak a szélsőséges nedvességviszonyokhoz és talajtípusokhoz. >>