A szakember előadásában a csúcstechnikában – a műholdas navigációban, a távérzékelésben és a térinformatikában – rejlő lehetőségeket, illetve azok szántóföldi növénytermesztésben való használatával járó előnyöket ismerteti majd, a precíziós gazdálkodás és a helyspecifikus növénytermesztés kapcsolatáról beszél. Kedvcsinálónak őt kérdeztük a témában.
Manapság milyen kihívásokkal küzdenek a gazdák?
Elég sok olyan tényező van a növénytermesztésben, amire a gazdáknak nincs hatása. Egyrészt az input árak, másrészt a termény eladásának az ára. Versenyben vagyunk a világpiacon, de a hatékonyságon tudnánk még javítani.
Min lehetne javítani?
Amire hatni tudunk, az a hatékonyság révén elért költségcsökkentés. Itt lép be a technológia. A precíziós gazdálkodással, például a GPS-es járműirányítással, robotpilótákkal csökkenteni tudjuk a felesleges munkavégzést. Ez időt és üzemanyagot takarít meg.
A helyspecifikus növénytermesztés, illetve gazdálkodás pedig okszerűbbé teszi a tápanyagok felhasználását. Egyre több helyen jelennek meg az informatikai fejlesztések. Egyre többféle adatot gyűjtünk és elemzünk, és így próbáljuk megtalálni, hogy az adott táblarészen mi az a tényező, ami a hozamot gátolja, vagy növelni tudja. Ezek alapján pedig át lehet szervezni a gazdálkodást.
Mennyire nyitottak a gazdák a technológiára?
A járműirányításra nagyon nyitottak, mert annak előnyeit könnyen megtapasztalják. ráadásul többletmunka ráfordítása nélkül használható. Egy gombot kell megnyomni, és megy a robotpilóta. Ezért gyors tempóban terjed. A helyspecifikus technológia kicsit nehezebb kérdés. Itt nagyon nehéz a konvencióval küzdeni, a “Mindig így szoktuk.” hozzáállással. Sokszor pedig nem kézzelfogható az, hogy ez a technológia az első, vagy a második évben plusz 10 vagy 20 százalék költségmegtakarítást jelent. Ehhez több év kell, hogy kimutatható legyen, és a termelőtől is több munkát és erőfeszítést igényel.
Mivel lehet a gazdákat megfogni és meggyőzni, hogy ezek a jó irányok?
Egyre többen vannak olyanok, akik ebben gondolkodnak, és egy-egy táblán kipróbálják ezeket a technológiákat. A saját tapasztalat a legjobb, erre sok példa van. A piacon viszont mindenki a maga lovát dicséri. Emiatt van egy kis keveredés. Nehéz a gazda helyzete, ha el akarja dönteni, mit használjon. Az AKI csinált egy tanulmányt erről, ami jól bemutatja az egyes területeket. De egy az egyben nem lehet mindent átvenni, a helyi sajátosságok miatt. Ezért nagyon nagy jelentősége van az olyan szakmai fórumoknak, mint a Magro.hu Kukorica és búza konferenciája. Ez felébreszti a gondolatokat a gazdák fejében. Nekik kell elhatározniuk, hogy elindulnak ezen az úton.
Hogyan működnek együtt a gazdákkal?
Az egész folyamat döntéshozásából nem lehet a gazdákat kihagyni. Mert bármennyire is mondja valaki, hogy ért a precíziós gazdálkodáshoz, a területét a gazda ismeri a legjobban. Az elmúlt 10-20-30 év tapasztalatát a tervezésből nem lehet kihagyni.
HIRDETÉS
Mivel ösztönözhetik a gazdákat, lesznek-e támogatások?
Jelenleg erre tudomásom szerint nincs támogatás. Rebesgetik azt, hogy átalakul a támogatási rendszer. Ha ez így lesz, egyértelmű, hogy a mostaninál sokkal többet számít majd a versenyképesség és a hatékonyság. Ezért fontos a precíziós gazdálkodásban gondolkodni.
Tudjon meg még többet a precíziós gazdálkodásról és a helyspecifikus növénytermesztés lehetőségeiról és hozzon ki többet a földjeiből! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra 2017. december 14-én a Kaposvári Egyetemre vagy 2018. január 18-án a Debreceni Egyetemre, ahol 19 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez. További információ a programokról, jelentkezési lehetőség valamint részletek a kisorsolásra váró nyereményekről az alábbi oldalon: https://www.magro.hu/konferencia/
Forrás és kép: magro.hu