30 000 hektár, 100 000 szarvasmarha – Ausztrália top tíz vállalatainak egyike.
A Ceres Agriculture Ausztrália top tíz feldolgozóüzeme közé tartozik. Az ausztrál vállalkozás hetente 2000 szarvasmarhát ad el, egyidejűleg általában 30 000 szarvasmarhát látnak el, éves termelésük körülbelül 100 000 vágóállat. „Amennyire én tudom,“ mondja Mark Mason, a Ceres Agriculture egyik alapítója és ügyvezető igazgatója „mi vagyunk az elsők, akik ilyen méretekben kombinálják a legeltetést az istálló nélküli, karámos hizlalással.“ Ezzel a gazdaság az ország legnagyobb szarvasmarhatelepei közé tartozik, és valószínűleg Ausztrália legnagyobb, legeltetésre alapozott szarvasmarhatartó cége. Munkatársaival körülbelül 30 000 hektár területet művel meg. A felénél kicsivel több, nagyjából 16 000 hektáron szántóföldi növénytermesztést folytatnak, főként gabonát termesztenek. A területek Ausztrália-szerte több helyen találhatók. Ezek közül a legnagyobb az úgynevezett „Northern Operation“ (Északi Üzem). Ezen az összefoglaló néven működnek a földművelő- és szarvasmarhatenyésztő üzemek Új-Dél-Wales Warialda és Moree szövetségi államaiban egészen Brisbane-ig. A Northern Operation évente 40-50 000 tonna jó minőségű gabonafélét, hüvelyeseket és olajos magvakat állít elő. Ezt egészíti ki a kenyérbúza, a durumbúza, sörárpa, repce, csicseriborsó, cirok, kukorica és napraforgó. A Northern Operationhoz tartozik még körülbelül 20 000 szarvasmarha. További 10 000 szarvasmarhát tartanak Oberon telepen, Sidney-től nyugatra. A juhtenyésztő üzemek körülbelül 25 000 állattal Dél-Ausztráliában találhatók, és a finomszálú, kiváló minőségű merinó gyapjút állítják elő. Körülbelül 14 000 hektár szolgál legelőként a szarvasmarha- és juhtenyésztéshez. A Ceres Agriculture egy negyedik lába, a szántóföldi növénytermesztés, a szarvasmarhatartás és a juhtenyésztés mellett a logisztika: 28 teherautóval szállítják a szarvasmarhákat, juhokat, gabonaféléket és takarmányokat.
Keményen dolgoztunk azon, hogy egy fenntartható gazdaságot hozzunk létre.
Mark Mason egy hatodik generációs ausztrál mezőgazdász, aki sok évet dolgozott szakmájában, mielőtt 2000-ben, a szintén ausztrál Garrick Hawkin üzletemberrel megalapították a Ceres Agriculture-t. A kezdetekkor egy telephelyen két alkalmazottat foglalkoztattak. „Az elmúlt években keményen dolgoztunk azon, hogy egy fenntartható gazdaságot hozzunk létre, de az elején még egyáltalán nem gondolkodtunk ilyen nagyban.“ mondja, majd folytatja „Hamar kiderült, milyen naggyá kell válni ahhoz, hogy minden zökkenőmentesen menjen. A skálahozadék egy olyan megoldás, amely segít nekünk abban, hogy nemzetközi szinten is versenyképesek maradjunk.“ Ehhez a fenntarthatóság alapkövetelmény – mind ökológiai, mind ökonómiai értelemben. Hiszen „Nagyon nehéz körülmények között dolgozunk egy olyan országban, ahol a dízelfelhasználásra alig adnak támogatást.“ Lehetne az is a hozzáállásuk, hogy nagyon keveset fektetnek be, nem adnak ki pénzt és semmi újdonságba nem ruháznak be. „Mi pont az ellenkezőjét csináljuk. Kell a tőkemozgás ahhoz, hogy fizetni tudjuk a dolgozóinkat“ fejti ki Mark Mason azokat az okokat, amelyek a gazdaságot ilyen naggyá tették.
Folyamatosan több tízezer szarvasmarhára figyelni, takarmányozásukat biztosítani, nem kis feladat.
Folyamatosan több tízezer szarvasmarhára figyelni, takarmányozásukat biztosítani, nem kis feladat. „A többi, hasonló nagyságú gazdaságban a feedlot, azaz az istálló nélküli, karámos hizlalást alkalmazzák, ahol a marhák 100 nap alatt elérik vágósúlyukat“ magyarázza Mark Mason. Ezek az úgynevezett „feedlot“-ok kicsi, összefüggő parcellák, ahol az állatokat tartják és hizlalják. A Ceres Agriculture-nál egy kicsit másképpen csinálják. „Nekünk nincs semmi problémánk a feedlottal, de az a véleményünk, hogy a szabadtartás pozitív hatással van az állatok jólétére. A legelőink ugyanolyan méretűek, mint amelyek takarmányozás nélkül lennének.“ Bár a kezdetekkor a szarvasmarhákat 20 napig ugyanúgy feedlotban tartják, hogy akklimatizálódhassanak, hozzászokhassanak a takarmányhoz és a szükséges oltásokat megkaphassák. Utána azonban átterelik őket a különböző karámokba, ahol a továbbiakban gabona alapú takarmányt kapnak. A karámokból szabad kijárásuk van a nagyjából 30 hektáros legelőkre, ahol a maradék 70-80 napban maradnak és szabadon mozoghatnak. Minden ilyen legelőn körülbelül 100 szarvasmarhát tartanak. A takarmányozáshoz szükséges gabona 50 százalékban a gazdaság területeiről származik, és hűtött, gőzkezelt gabona-pehelyből áll. Ennek előállításához lassan felhevítik a gabonát, majd 30-40 percig gőzben párolják, mielőtt pelyhekbe hengerelik, és végül ismét környezeti hőmérsékletre lehűtik. A gőzöléssel a keményítőtartalom kocsonyásodik és a pelyhek könnyebben emészthetők. „Így hozzuk ki minden egyes falatból a legtöbbet“ mondja Mark Mason, de hozzáteszi: „A gőzölés azonban azt eredményezi, hogy a takarmány 24 órán belül elkezdhet penészedni.“ Ezért a gabonát tizenkét százalékra kiszárítják, így a takarmány a karámokban heteken át stabil marad. A gabonagőzölő készülék az első és egyetlen ilyen Ausztráliában. „Ez egy jelentős beruházás volt“ mondja Mark Mason. És igen merész, hiszen „a technológiát nyolc éve Amerikából importáltuk, itt még soha senki nem próbálta, és azt mondták nekünk, hogy az állatok maximum másfél kilót tudnak így naponta hízni.“ emlékszik vissza a cégvezető. Ehelyett majdnem két kilót híznak naponta, ami nagyjából megegyezik a feedlotban tartott állatok tiszta súlygyarapodásával. Körülbelül 500-520 kilós vágósúllyal viszik az állatokat a 100 kilométerre fekvő Inverellbe, a vágóhídra. A termelt marhahús-mennyiségnek nagyjából a fele marad az országban, a másik felét exportálják. Hogy megérte ezt a folyamatot választani, mutatják a különböző érmek és díjak, amelyeket a vállalkozás a hústermékeiért már kapott.
"Eszközeink kiválasztásakor legfontosabb számunkra a minőség és a megbízhatóság. Mindkettőt megtaláltuk a CLAAS-ban."
A Ceres Agriculture minőségi elvárásainak az első osztályú marhahús előállítása az alapja. Hogy termelékenyek legyenek és magas minőséget is tudjanak nyújtani, nagyon sok különböző tényezőre kell egyidejűleg figyelni: az emberekre, a gépekre, talajra, klímára. Gépeiket Mark Mason és csapata tökéletesen kézben tartják. „Eszközeink kiválasztásakor legfontosabb számunkra a minőség és a megbízhatóság. Mindkettőt megtaláltuk a CLAAS-ban.“ Kilenc CLAAS traktort és hat CLAAS kombájnt használ a vállalkozás. A traktorokhoz annyi Mark Mason hozzáfűznivalója, hogy különösen őszi búza betakarításakor, amikor nyolc héten keresztül, a nap huszonnégy órájában, megszakítás nélkül dolgoznak a gépek, akkor azoknak muszáj tökéletesen megbízhatónak lenniük. Ugyanez igaz a vetésre, amikor a traktorok a 18 méteres Morris-tárcsákat vagy -vetőgépeket és a 11 tonnás Air Cart ültetőgépet húzzák. A gépkezelő kényelme is nagyon fontos, hiszen „amikor a fiúk hosszú ideig ülnek a gépekben, akkor segít a komfort ahhoz, hogy éberek maradjanak, és hogy elkerüljék a problémákat.“ ezt jól tudja Mark Mason. További kihívás a mezőgazdaságban, és külön a gépeknek is a klíma. Nyáron gyakran több mint 40 °C a hőmérséklet, ezt el kell viselniük. A CLAAS esetében ez nem probléma. A gépek nagy előnyének tartja Mark Mason az üzemanyag-fogyasztást. „A piacon található többi géppel összehasonlítva ezek a traktorok nagyon hatékonyak, ami egy olyan vállalkozásnál, amely évente hárommillió liter dízelolajat használ, extrém fontos. Különösen, ha az ember az üzemórákat nézi: a vetéshez használt traktoraink évente 2000 üzemórát futnak. Ha csak egy kevés dízelt is megspórolunk velük, az összességében már jelentős mennyiség.“ A megbízhatóság, hatékonyság és kényelem mellett a szervizellátás is kiemelkedően fontos tényező a géptípus kiválasztásánál. „Nagyon sok munkafolyamatunknál kritikus tényező az idő. Már néhány órányi kiesés is gyorsan több tízezer dollárba kerülhet.“ hangsúlyozza Mark Mason. Annak ellenére, hogy a vállalkozásban jó néhány szerelő dolgozik, mindent ők sem tudnak megjavítani. Ilyen esetekben tud Mark a WJ’s Matthews szerviznél Jeremy Matthewsra és embereire hagyatkozni, hiszen a műhely csak egy órányi autózásra van Moree városában.
"Elsődlegesen a minőségi őszi gabonára koncentrálunk"
Míg a gépek közül ki lehet választani a legjobbat, a talaj és a klíma adott, azzal kell boldogulni, ami van. A talajviszonyok északról dél felé változnak: az északi terület igazán fiatal talaj. A lejtőkön, különösen Ausztráliában, viszonylag termékeny homokkő- és bazalttalajok találhatók. A legtöbb csapadék – helyszíntől függően 600-700 milliméter – nyáron, azaz novembertől februárig, esik. „Elsődlegesen a minőségi őszi gabonára koncentrálunk“ mondja Mark Mason. A vetés májusban és júniusban történik, az aratási időszak pedig októbertől novemberig tart. Az átlagos hozam, amivel számolni lehet, körülbelül három tonna. A csicseriborsó esetében ez körülbelül másfél tonna hektáronként. A legkisebb hozamú nyugati területeken a Ceres Agriculture direktvetési-rendszert alkalmaz „Controlled Traffic“ rendszerrel, hogy a nedvességet hatékonyan kiaknázhassák, és a talajtömörödöttséget a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. A szalmát betakarítás után a földeken hagyják. A nagy szalmahozamú években a szalmát közvetlenül a vetés előtt felégetik, hogy a direktvetésnél csökkentsék a nehézségeket. „Ha tudunk, és elég korán alkalmas időt találunk rá, tavaszi vetésű növénykultúrákat is termesztünk, elsősorban kölest, illetve cirkot és kukoricát.“ A tavaszi vetésű növények vetése ideális esetben szeptemberben történik, és februárban takarítják be. A Ceres Agriculture lehetőség szerint próbál a területek 20 százalékán tavaszi vetésű növénykultúrákat termeszteni. Ennek az oka többek között a glifozát-rezisztencia, amely ellen a vállalkozásnak harcolnia kell. A tavaszi vetésű növényekhez használt egyes kemikáliák segítenek a rezisztencia kezelésében.
"Nagyon büszke vagyok munkatársaim teljesítményére. Sokat dolgoznak és elkötelezettek a cég iránt. Nélkülük nem jutottunk volna el oda, ahol most vagyunk."
A Ceres Agriculture 105 alkalmazottat foglalkoztat teljes munkaidőben különböző területeken: a szarvasmarha- és juhtartásban, a növénytermesztésnél és a logisztikánál, illetve az adminisztratív területeken és könyvelésen. Nem egyszerű azonban jó embereket találni, ahogy Mark Mason mondja. „Meglehetősen elszigetelten vagyunk itt, száz kilométer távolságra a következő várostól.“ Mindenesetre a dolgozóknak jó körülményeket kínálnak. Felelősségérzet, elkötelezettség és csapatszellem. Ezek jellemzik a Ceres-csapatot. „Nagyon büszke vagyok munkatársaim teljesítményére. Sokat dolgoznak és elkötelezettek a cég iránt. Nélkülük nem jutottunk volna el oda, ahol most vagyunk.“ mondja a főnök teljes meggyőződéssel. Így nem is csoda, hogy a vállalkozás értékrendje a gondosság, minőség és a megbecsülés. „Amikor valamit előállítunk, amire joggal lehetünk büszkék, valami, amit az emberek meg akarnak enni, az a jó munka.“ mondja Mark Mason, majd kiegészíti magát „Hiszem, hogy az élelmiszerelőállításban van valami alapvető, valami felemelő. Ezt nehezen lehet felülmúlni.“ Ezt lehet érezni a munkáján is. Élvezi a kihívásokat, és nem szokott nyugodtan a babérjain ülni. Meggyőződése, hogy Ausztráliában gazdálkodóként az embernek nagyon rugalmasnak és alkalmazkodókésznek kell lennie, és ő pont ilyen. Víziója: egy olyan gazdaságot hátrahagyni, amely fenntartható és rentábilis.
Forrás és kép: CLAAS
